A Nemzetközi Valutaalap (IMF) jelentős adóreformot javasol Romániának: csökkenteni kellene a munkát terhelő adókat – beleértve a társadalombiztosítási járulékokat –, növelni a fogyasztási és tőkejövedelmeket terhelő adókat, hogy mérsékelni lehessen a költségvetési hiányt és növelni a költségvetési bevételeket.

Az ajánlások alapelve, hogy a munka helyett a fogyasztást és kisebb mértékben a tőkét kellene nagyobb adókkal terhelni.

A cél, hogy 2025-ben a GDP legalább 1,2%-ának megfelelő többletbevételt mozgósítsanak, és a költségvetési hiányt fokozatosan csökkentsék a 2024-es 8%-ról 2031-ig 3%-ra anélkül, hogy az rontaná a befektetések vonzerejét vagy a munkavégzés ösztönzését – idézi az IMF technikai segítségnyújtási jelentésének összefoglalóját az Agerpres hírügynökség.

A jelentés szerint Románia középtávú fiskális kerete a költségvetési hiány fokozatos csökkentését irányozza elő: a GDP 2024-es körülbelül 8%-áról 2025-ben 7%-ra, majd 2031-ig 3%-ra (vagy annál kevesebbre).

Mivel a kiadások visszafogásának lehetőségei korlátozottak – tekintettel a GDP-hez viszonyított alacsony kiadási szintre –, a bevételek mozgósítása kulcsfontosságú.
Az IMF technikai segítségnyújtása egy olyan adóreformcsomagot javasol, amely növeli a bevételeket, javítja a munkavégzés ösztönzését, megőrzi a tőkebefektetések vonzerejét, és bezárja az adóoptimalizálás visszaélésszerű kiskapuit.
A fő ajánlások célja az adóteher áthelyezése a munkát terhelő adózásról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat) a fogyasztási és kisebb mértékben a tőkejövedelmeket érintő adókra.
Ha az ajánlások teljes egészében megvalósulnak, azok 2025-ben legalább a GDP 1,2%-ának megfelelő többletbevételt eredményezhetnek.

Az IMF ajánlásai a következők:

Munkát terhelő adók:
Az egységes, 10%-os személyi jövedelemadó helyett kétsávos adórendszer bevezetése: 15% és 25%, utóbbi csak a leggazdagabb 10% jövedelmeire vonatkozna.

A legtöbb adófizető adóterhének csökkentése érdekében a társadalombiztosítási (egészségbiztosítási) járulékot jelentősen csökkenteni kellene vagy teljesen el kellene törölni.

Tőkejövedelmek és vagyon adóztatása:

A magánszemélyek által kapott osztalékadó emelése 8%-ról 10%-ra, a kamatjövedelmekkel azonos szintre.
Az arbitrázs lehetőségek csökkentése és az adórendszer progresszivitásának javítása.

Vagyonadózás:

Az építmény- és telekadó összevonása egyetlen vagyonadóvá.
Az adómentességek korlátozása, miközben más formában célzott támogatást kell nyújtani a sebezhető csoportoknak.

Társasági adó:

A szponzorációs adójóváírás eltörlése. Az újrabefektetett nyereség adómentességének átalakítása egy akár 50%-os adójóváírássá a jogosult beruházásokra, amely ugyanakkor nem haladhatja meg a nyereségadó 10%-át.

A kutatás-fejlesztési adókedvezmény átalakítása visszatéríthető adójóváírássá.

Mikrovállalkozások:
A jelenlegi 500.000 eurós határérték jelentős csökkentése, lehetőleg az áfa-regisztrációs küszöbbel (88.500 euró) harmonizálva.

Fogyasztási adók:

A kedvezményes ÁFA-kulcsok emelése az általános kulcs szintjére, kivéve az alapvető élelmiszereket (fokozatos bevezetéssel a fogyasztói árak hatásának mérséklése érdekében).

Az általános ÁFA-kulcs emelése a jelenlegi 19%-ról 2025-ben legalább 20%-ra, majd 21%-ra, közelítve az EU 27 átlagához (22%).

Jövedéki adók:
Az inflációhoz igazított jövedéki adók emelése dohány és alkohol esetén.
A fosszilis tüzelőanyagokra kivetett jövedéki adók fokozatos emelése az optimális szintek felé.

Társadalmi kompenzáció:

Az energiaár-emelésekhez célzott támogatási programokat kell társítani, hogy megvédjék az alacsony jövedelmű háztartásokat az energiaárak növekedésének hatásaitól.

Rövid távon Románia megállapodott az Európai Bizottsággal olyan, még nem részletezett adóreformok elfogadásáról, amelyek 2025-re a GDP 1,1%-ának megfelelő többletbevételt hoznának. Mivel Románia az EU-ban a harmadik legalacsonyabb adó/GDP aránnyal rendelkezik, jelentős lehetőség rejlik abban, hogy az adópolitika a digitális közigazgatás átalakításával együttműködve további bevételeket termeljen.

A jelentés szerint a pénzügyminiszter kérésére nyújtott IMF-technikai segítség olyan adóreformcsomagot javasol, amely nem csupán a szükséges minimális kiigazításokat célozza az uniós források lehívásához, hanem strukturális átalakításként is szolgálhat: a társadalombiztosítási hozzájárulások helyett a fogyasztás és a jövedelmek adóztatása kerülne előtérbe.