A romániai cégek mintegy 5 százaléka alkalmazza hatékonyan a mesterséges intelligenciát (AI), míg az Európai Unióban ez az arány eléri a 20 százalékot – hívta fel a figyelmet Victor Negrescu, az Európai Parlament alelnöke.

A politikus szerint a globális piacon zajló éles versenyben az AI szabályozására és a digitális írástudás fejlesztésére tett uniós erőfeszítések önmagukban már nem elegendőek.

Lemaradásban a hazai gazdaság

„Miközben mi a mesterséges intelligencia felelősségteljes használatáról diskurálunk, mások már azt tanulják, hogyan építsék fel, miként fordítsák azt a termelékenység szolgálatába, és mindenekelőtt hogyan nyerjék meg a globális gazdasági versenyt. Ebben a tekintetben be kell látnunk, hogy Románia komoly hátrányból indul. A romániai vállalatoknak csupán mintegy 5 százaléka használja hatékonyan a mesterséges intelligenciát, szemben a 20 százalékos európai átlaggal” – idézi Negrescu a Parlament Palotájában rendezett Oktatás az AI korában című konferencia második kiadására küldött üzenetét az Agerpres hírügynökség.

Új szerepben a pedagógusok és az oktatás

Az európai parlamenti képviselő rámutatott: a mesterséges intelligencia nem a tanárok helyettesítésére való, ugyanakkor komoly segítséget nyújthat a feladatsorok összeállításában, az órai anyagok előkészítésében, valamint a bürokratikus terhek csökkentésében.

Negrescu a számonkért kompetenciák újragondolását is szorgalmazta, mivel a hagyományos házi feladatok pillanatok alatt megoldhatók az AI segítségével. Javaslata szerint az értékelés során nagyobb hangsúlyt kell fektetni az érvelési készségre, az információk ellenőrzésére, a források összehasonlítására, a csapatmunkára, a kreativitásra és a megfelelő kérdésfeltevés képességére.

„A mesterséges intelligencia korában a memorizálás továbbra is számít, de a tisztánlátás és az ítélőképesség még fontosabbá válik. Egy diák tökéletesen megfogalmazott, de teljesen téves választ is kaphat a technológiától. Éppen ezért tudnia kell felismerni a helyes megoldást” – magyarázta a politikus. Hozzátette: a fiataloknak meg kell érteniük az AI működését, az algoritmusok lényegét, a lehetséges hibák okait, a személyes adatok védelmét, a megtévesztő tartalmak (deep fake) kiszűrését, valamint azt, miként használható a technológia alkotásra a másolás helyett.

Ne csak piac, hanem fejlesztő legyen az ország

Az EP alelnöke hangsúlyozta, hogy Románia nem maradhat csupán felvevőpiaca a máshol kifejlesztett mesterséges intelligenciának.

„Szeretném, ha lennének olyan romániai vállalatok, amelyek az oktatásra szabott AI-megoldásokat fejlesztenek – és van is néhány cégünk, amely már a kezdeti fázisban jár. Szeretnék modellépítő román kutatókat, kísérletező tanárokat és alkotó diákokat látni, mert megbízom a fiatal generációban” – fogalmazott.

Negrescu szerint a jövő diplomásainak olyan tulajdonságokra lesz szükségük, mint a kíváncsiság, a kreativitás, a kritikus gondolkodás, a digitális készségek, az élethosszig tartó tanulás képessége, valamint az, hogy „emberek maradjanak” egy olyan világban, ahol a technológia egyre több feladatot vesz át.

„Az AI már ott lapul minden diák zsebében. Másodpercek alatt képes esszét írni, feladatot megoldani, szöveget fordítani vagy prezentációt készíteni. Mondhatjuk egy gyereknek, hogy ne használja, de valószínűleg úgyis használni fogja. Vagy egyszerűen modernizálhatjuk az iskolát. Reálisnak kell lennünk: az egyetlen járható út a második. A mesterséges intelligencia nem fogja pótolni a jó tanárt, de az a pedagógus, aki megtanulja használni, óriási előnyre tesz szert. Az AI nem szünteti meg az oktatás iránti igényt, hanem minden eddiginél fontosabbá és elérhetőbbé teszi a minőségi oktatást” – zárta gondolatait Victor Negrescu.