A mesterséges intelligencia (MI) közöttünk van, nap mint nap találkozunk vele, ezért hatalmas kihívás a pedagógusoknak, hogy lépést tartsanak a változó világgal, fel tudják készíteni a diákjaikat a használatára.

Arra kell összpontosítanunk, hogy a tudás és a tanulás ne veszítse el a fontosságát, amiért nagyon sok mindenre megkapjuk a választ a mesterséges intelligenciától, szögezte le a Maszol megkeresésére Fehér Katalin tanítónő, a sepsiszentgyörgyi Csutak Vilmos Pedagógusház képzője.

Hangsúlyozta, arra kell megtalálni a megoldást, hogy a mesterséges intelligenciát úgy lehessen alkalmazni az oktatásban, hogy a tanulás és a tudományosság terén ne csorbuljon a méltányosság.Úgy kell megközelíteni a témát, hogy a gyerekek ne érezzék azt, értelmét veszítette a tanulás, csak azért, mert az MI mindent megold, megválaszol, lefordít. A pedagógusok arra kell törekedjenek, hogy a diákokban alakítsák ki a kritikai gondolkodás képességét, összpontosítsanak a probléma felvetésre, arra ösztönözzék a diákokat, ne vegyék készpénznek, amit a mesterséges intelligenciától készen kapnak, nézzenek mindig a dolgok mélyére, részletezte a Fehér Katalin.

A pedagógusok muszáj tartsák a lépést: meg kell tanulni az MI használatát

Kifejtette, Matt Miller az iskola és a MI kapcsolatáról írt könyvében úgy fogalmaz: hogy felkészítsük a diákjainkat a jövőre, nem nézhetjük a világot a ma szemüvegén keresztül, használnunk kell a „holnap-szemüvegünket”.

Az oktatási rendszer szerepe megváltozott, már érvénytelen, hogy a tanár átadja a diákoknak a tudást, hiszen sok területen, a gyerek, ha beássa magát egy témába, sokkal tájékozottabb lehet, hiszen az interneten bármilyen információhoz hozzáfér. „A pedagógusok muszáj tartsák a lépést. Ha a diákoktól elvárjuk, hogy tanuljanak, mi is kell tanuljunk, például a MI használatát” – szögezte le a tanítónő.A mesterséges intelligenciát befogadó osztályterem már egyre közelebb van, amikor a diákok a generatív MI-t használják a feladatok megoldásához, sőt már vannak olyan MI-alapú alkalmazások, például a Turnitin, amely ellenőrzi a plagizálást, ezzel a tanárnak már nem kell bajlódnia.

A megváltozott körülmények arra kényszerítik a tanárokat, hogy átgondolják, milyen típusú házi feladatokat adnak, a hagyományos kérdés-felvetés, melyre egy konkrét választ vár a tanár, már idejét múlta, a gyerekek saját véleményére, látásmódjára kell fektetni a hangsúlyt. Minél több kreativitást igénylő feladatot kell adni, ugyan erre is adhat ötleteket az AI, de még mindig nem annyira kreatív, mint egy gyerek, véli Fehér Katalin

A tanteremben több típusú MI-alapú eszközt lehet használni: a Chat GTP, Microsoft Copilot, vagy például a Perplexity, amelynek érdekessége, hogy nem szűrt anyag kerül bele, hanem minden, ami az interneten egy témában megtalálható. Figyelni kell arra, és megtanítani arra a diákokat is, hogy ha nincs előfizetésünk, nagyon pontosan kell megfogalmazni a promtokat, mert a MI úgy van beállítva, hogy első kérdésekre jó válaszokat ad, majd utána egyre felületesebbeket, hívta fel a figyelmet Fehér Katalin

Hozzátette, a vizuális és tervező eszközök is jól használhatók a tanteremben, de vannak óraterv-és tartalom-készítő eszközök, oktatási segédanyagok, kvíz-, és értékelés-generátorok, sőt oktatási asszisztensek, és a kollaboratív oktatást elősegítő eszközök is. Ezek korábban is léteztek, csak most mindegyik alkalmazást elláttak egy MI-segítővel.

Egyelőre, ameddig még lehet használjuk a papírt és a ceruzát az osztályteremben, javasolja Fehér Katalin. Meglátása szerint, elfogadható, hogy a diákok adatokat vegyenek le az internetről, mert úgyis megteszik, de azzal kapcsolatosan olyan feladatot kell megfogalmazni, hogy abból kiindulva egy új „terméket” alkossanak. „Ez akkor a legeredményesebb, ha megtanítjuk a diákokat csapatban együttműködve dolgozni. Megtanulnak egymással kommunikálni, egymás határait felmérni, a későbbiekben egyre inkább az elvárás a munkáltatóktól, hogy a készségeink segítsék a csoportos munkavégzést” – szögezte le.

„Mindez nagy terhet ró a tanárokra, nem lesz könnyű az átállás, viszont ha tájékozódunk, az MI-t megfelelőképpen használjuk a segítségükre is lehet” – összegezte a pedagógus.

Az internet a memória ellen dolgozik – fel kell készíteni a diákokat a MI-integrált világra

Nem jegyezzük meg az információt, mert következőkor is utána tudunk nézni, ezért javasolják, hogy minél több felidézést elősegítő gyakorlatot végezzenek az iskolában. Ez nem feltétlenül feleltetést jelent, hanem olyan típusú játékos, kreatív feladatot, amikor egy témával kapcsolatosan az előzetes tudásukat felhozzák, ez csoportban még jobban működik, közösen ötletelnek.

A tanítás folyamán koncentráljunk a „miért-re”, és ne a „mit-re”, javasolja Fehér Katalin. Ha a tanár eddig a tudást adta át, ezentúl próbálja a diákokat gondolkodásra ösztönözni, arra hogy minden válaszban keressék az ok-okozati összefüggést. „Ez eddig is fontos lett volna, hiszen az iskola egyre inkább elszakadt a való élettől. Javallott, hogy életszagú problémákat vessünk fel, például a tanult irodalmi műnek milyen kapcsolata van a diák élettapasztalatával” – fogalmazta meg a képző.

Meglátása szerint, érdemes az oktatásban a végtermék helyett a folyamatra koncentrálni. „Annak semmi értelme nincs, hogy megíratunk egy tesztet, és bekerül a naplóba egy jegy. Ennél sokkal fontosabb a tanulás folyamata, ezért ajánlott minél több projekt típusú feladat, amikor egy témával több megközelítésből foglalkozunk, ha minél több tanár együtt tud működni” – tette hozzá. Ennek jelenleg elsősorban az az akadálya, hogy a vizsgákra kell felkészíteni a gyerekeket. Viszont előrelépés, hogy már a vizsgák anyaga sem annyira kötött, nem a bemagolt tudást kérik számon, hanem készségeket mérnek, például szövegértést, értelmezést.

A pedagógusok sokat tudnak segíteni, de nagy idő-, és energia-befektetésre van szükség: a problémamegoldó képességre kell összpontosítani, akkor is, ha a MI látszólag mindent megold, összegezte Fehér Katalin. 

Mit jelent a MI korában a csalás és a plágium?

Csalás ha egy diák olyan tisztességtelen tevékenységet végez tanulmányi munkája során, ami hamis képet nyújt arról, amit ért, vagy amire képes, és ebből tisztességtelen előnye származik. A plágium az, ha a diák más munkáját saját alkotásának tulajdonítja. Ebben az összefüggésben felmerül a kérdés, hogy ha a ChatGTP-től kapunk választ, plágiumnak minősül-e.

„Ezen még dolgozni kell. Az UNESCO kiadott egy útmutatót a MI etikus használatáról, abban is nagy hangsúlyt fektetnek, hogy az iskola a kritikai gondolkodást fejlessze, arra ösztönözze a diákokat, hogy mindent kérdőjelezzenek meg, gondolkozzanak el az interneten található adatok eredetéről, azon ki és milyen céllal írta a használt algoritmust, mennyire pontosak a MI válaszai. Meg kell gondolni, kinek a hangját hallatjuk, ha a MI-t használunk, és a közeljövőben kikre hogyan hat a MII térnyerése” – fogalmazta meg a pedagógus.

Beszéljünk cselekedeteink etikusságáról

A pedagógusok arra kell felkészítsék a diákokat, milyen hatással vannak a döntéseink a későbbiekben saját életünkre és környezetünkre. Tanítsák meg őket arra, hogyan tanulhatnak hatékonyabban: keressék meg, melyek lehetnek segítségeik a tanulásban annak függvényében, hogy milyen típusúak: vizuális, auditív. Elemi osztályban próbálnak minél több érzékelést bevonni: a látványt, a tapintatást, hallást, nem csak a szövegolvasásra korlátozzák a tanulást.

„Nem kell elkeseredni, próbáljuk a MI-t eszközként használni, tartsuk meg az optimizmus és a szkepticizmus egészséges egyensúlyát a témával kapcsolatban. Kommunikáljunk sokat és jól. Az oktatásban a hagyományos tanulás továbbra is maradjon alap. Azt tanítsuk meg, hogy okosan és etikusan használja az MI-t, hogy az ne az elbutulást, hanem a munkáját segítse. Ne információt tömjünk a gyerekek fejébe, hanem a készségeit, a képességeit fejlesszük, tanítsuk meg arra, hogy örülni tudjon az eredménynek, ha arra önállóan rádolgozik” – összegezett Fehér Katalin.