Három napon keresztül több mint 200 középiskolás diák próbálhatta ki a kolozsvári Tranzit Házban a Lehetőségek Iskolája mesterséges intelligenciával működő (AI) chatbotjait, amikkel beszélgetni tudtak az oktatási rendszer hiányosságairól és annak lehetséges fejlesztéséről. A diákok egy QR kód segítségével „beszélgethettek” el 20 tárggyal az iskolából, a tárgyak az élettelenektől (ceruza, jegyzetfüzet, tábla, tankönyv stb.) az animált tanárokig, iskolatársakig, iskolaigazgatóig terjedtek. A diákok velük kapcsolatos történeteiket – jót és rosszat egyaránt – mesélhették el, majd ezután a tárgyak arra „invitálták” a gyermekeket, hogy képzeljék el, hogyan lehetne azokat másként használni. A tárgyak minden beszélgetés után módosították önismeretüket annak alapján, hogy a diákok hogyan vélekedtek róluk, ami azt eredményezte, hogy minden interakciójuk egyedi lett.

A projekt végén az interaktív élmény által generált adatokat összegyűjtik, levonják a következtetéseket és elérhetővé teszik azokat a résztvevők, érdekvédők, az oktatási intézmények és politikai döntéshozók számára, hogy hozzájáruljanak az ország oktatási reformtörekvéseihez.

A Lehetőségek Iskolája egy több mint 6 hónapos kutatás eredménye, amely a 2023-as kolozsvári oktatási rendszer megítélését vizsgálja, fiatalok szemszögéből. A kutatás az OurCluj nevű értékalapú városi életmódlabor (VBULL) munkáján alapul, amely az OurCity kezdeményezés része, melynek célja világszerte a fiatalok hangját és szükségleteit felismerni és prioritásként kezelni. A kolozsvári projekt fő célja az volt, hogy feltérképezzék, mi történne, ha a fiatalok jóléte lenne a fókuszban, nem pedig pusztán a gazdasági növekedés. A kutatás eredményeként kiderült, hogy az oktatás az egyik legfontosabb tényező a fiatalok jólétének szempontjából Kolozsváron. 

A projektet a svájci székhelyű SDG CoLab nonprofit szervezet irányítja – amely az emberek és a bolygó jólétét előtérbe helyező, új vagy alternatív társadalmi struktúrák tervezésére és kutatására szakosodott – és a svájci Botnar Alapítvány finanszírozza. A háromnapos kiállítás programját a Youth Data Collective (YDC) találta ki, amelynek tagjai külföldi kutatók, szakemberek, művészek mellett kolozsvári fiatalok, akik a program tervezésének minden aspektusában részt vettek.

Céljuk hangot adni a diákoknak

„A Lehetőségek iskolája egy innovatív, interaktív, mobilos élményt nyújtó program, amely a romániai iskolarendszer múltját és jövőjét vizsgálja. Egy olyan elbeszélésgyűjtési folyamat, amely arra kéri a diákokat, hogy gondolkodjanak el oktatási tapasztalataikról, és képzeljék el, milyen lehetne az oktatás Romániában, megosztva sikereikről és kihívásaikról szóló történeteiket az oktatásuk különböző tárgyi emlékeivel” – áll a program leírásában.

Barbara Bulc, az OurCluj társalapítója és az SDG CoLab alapítója elmondta, céljuk eszközöket nyújtani az oktatás újragondolásához, hogy hangot adjanak azoknak, akiknek nincs hangjuk, és a diákok névtelenül fejezhessék ki véleményüket, oszthassák meg tapasztalataikat az oktatási rendszerről. Elmondta, a projekt része az OurCity elnevezésű nagyobb kezdeményezésnek, amelyet a világ több országában is működtetnek: többek között Kolumbiában, Szenegálban, Ghánában, Ecuadorban és Európában egyedüliként Romániában. A kezdeményezés a fiatalokkal való együttműködésre összpontosít, filozófiájuk, hogy a városi környezetben a jólétet kell előtérbe helyezni a gazdasági növekedéssel szemben, és mivel Romániában a kutatásuk eredményeként a jólét alapjának az oktatást nevezték meg, így erre összpontosítanak.

Barbara Bulc rávilágított, a Lehetőségek Iskolája három napja alatt számos problémát hallottak, de minden probléma lehetőségeket rejt magában, így ők inkább a lehetőségekre összpontosítanak. „A diákoktól azt hallottuk, és ez természetesen nem csak Romániában probléma, hogy a rendszer nagyon a vizsgákra összpontosít, azok alapján értékelik a diákokat is, nem a valódi tevékenységük alapján, vagy, hogy kik is ők valójában. Hallottuk, hogy sokkal több interaktív, gyakorlati tapasztalatra, érzelmi műveltségre építkező tananyag kéne, meg, hogy a diákok, de a tanárok is azt mondják, hogy nem érzik, hogy társaik és a rendszer törődne velük” – fejtette ki. Hozzátette, összességében elmondhatja, hogy nagyon izgalmas három napon vannak túl, és nagyon örvendenek annak, hogy ennyi diák elmesélte történetét, mivel „változás csak akkor következhet be, ha a közösségek összefognak, meghallják egymást, és ha ezek a fontos beszélgetések megtörténnek”.

Idővel szeretnék eljuttatni a technológiát több iskolába

Eric Gordon, a bostoni Emerson College médiaművészet professzora elmondta, úgy érzi, a projekt nagyon jól sikerült, sokat tanultak arról, hogy hogyan működik az AI eszköz, és a következő lépés mindenképpen az lesz, hogy miután megértették, hogy hogyan működik a rendszer, ki kell találniuk, hogy hogyan juttathatják el azt több emberhez, hiszen lehetőséget akarnak teremteni arra, hogy a technológia az egész országban a tanárok és a diákok kezébe kerülhessen. „Ez a három nap még csak egy teszt volt, most próbáltuk ki élesben először a rendszert. Viszont azt reméljük, hogy idővel majd eljuttathatjuk ezt a technológiát minél több iskolába, hogy többen használják, és az így kapott adatokat felhasználhatjuk az érdekérvényesítéshez. Ez egy alulról felfelé építkező kezdeményezés, és azt reméljük, hogy ha adatokkal támasztjuk alá azt, amit a tizenévesek mondanak, akkor a döntéshozók majd egy kicsit jobban hallgatnak rájuk” – mondta.

Terveik szerint 2024 júniusára fejezik be a koncepció bizonyításának véglegesítését, és készítik el a webes kezelőfelületet, ahol majd közzéteszik a kutatás eredményeit, amelyet majd megosztanak oktatókkal, aktivistákkal és politikai döntéshozókkal. A következő fázisban pedig, ha további finanszírozáshoz jutnak, elkezdenék a tárgyakat tartalmazó kártyapaklik terjesztését is, először 15 kolozsvári középiskolában és 5 egyetemen, a helyi partnereik segítségével.