2024-re várják, hogy a piacon is bizonyítson a mesterséges intelligencia

Nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket a generatív mesterséges intelligencia.  Megfigyelők szerint idén elkezd kikristályosodni, hogy a technológia valóban olyan forradalmi-e, mint ahogy azt a rajongók állítják, vagy csupán egy hasznos kiegészítője lesz a már bejáratott informatikai megoldásoknak.

A mesterséges intelligencia (Artificial intelligence, AI) a legfontosabb dolog, amin az emberiség dolgozik, sokkal mélyrehatóbb, mint mondjuk az elektromosság vagy a tűz – mondta Sundar Pichai, a Google vezérigazgatója. Azóta öt év telt el, és az AI-jal kapcsolatos prognózisok továbbra is futótűzként terjednek, köszönhetően elsősorban a ChatGPT 2022 novemberi piacra dobásának. Egy évvel azután, hogy az AI bevonult a mainstreambe, nincs hiány lelkes vagy éppenséggel katasztrófát – akár az emberiség végét – vizionáló nyilatkozatokból, annál inkább a technológia konkrét alkalmazásaiból. 

14 százalékos „robbanás”

Egyes szakértők úgy vélték, hogy a generatív mesterséges intelligencia – amelynek a ChatGPT csak az egyik modellje – a termelékenység robbanását idézheti elő világszerte, teljesen átrendezve a munkaerőpiacot. A valóságban – a közösségi médiaszenzációkat leszámítva – az AI jóformán csak a műszaki szolgáltatások terén tud felmutatni számottevő változást, ahol – például az ügyfélkapcsolati központokban – dolgozók hatékonysága és elégedettsége is nőtt a használata révén. A Massachusetts Institute of Technology kutatói által végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a call centerek alkalmazottai óránként 14 százalékkal több ügyet tudtak megoldani a robotok segítségével, mint egyébként. A legnagyobb mértékben a gyengébben teljesítő munkatársak hatékonysága nőtt.

Illusztrációk: Pexels

Az, hogy a generatív mesterséges intelligencia olyan forradalminak bizonyul-e, mint ahogy azt a rajongói állítják, vagy csupán hasznos kiegészítője lesz a már bejáratott informatikai arzenálnak, várhatóan 2024-ben kezd kikristályosodni. Egy biztos, a technológia gyakorlati alkalmazásának terjedése sokkal lassúbb, mint azt a legtöbben gondolták.

Gyermekbetegségek

Az AI elterjedésének fő akadálya, hogy „gyermekbetegségei” erősen korlátozzák a felhasználhatóságát. Ezek közül a legsúlyosabb a hallucinációnak nevezett jelenség. Az úgynevezett nagy nyelvi modellre épülő robotok gyakran teljesen koherensnek tűnő, de tényszerűen hibás választ adnak. Emiatt nem igazán alkalmasak az önálló munkavégzésre – legalábbis amíg ki nem küszöbölik a velük született hibáikat –, így egyelőre az ügyfélszolgálatokban dolgozók munkáját sem veszélyeztetik, nem beszélve más területekről, ahol a hibás válasz soha nem elfogadható, például a gyógyászatban.

Illusztráció: Pexels

A problémán számos vállalat dolgozik párhuzamosan, de senki nem tudja, mennyi időbe telhet megtalálni a megoldást, már ha nem olyan strukturális gondról van szó, amely nem küszöbölhető ki teljesen, csupán enyhíthető. A „tünetek” kezelésével kapcsolatban már fogalmazódtak meg javaslatok. Az egyik szerint a nyelvi modelleket összekapcsolnák ellenőrzött tényeket tartalmazó adatbázisokkal, így kiszűrhetők lennének a robotok esetleges helytelen válaszai. A másik szerint biztosítani kell, hogy az AI-jal végzett munkafolyamatok valamelyik pontján hús-vér kolléga is bekapcsolódik, hogy kiszúrja az esetleges hallucinációkat.

Hiányoznak a valós eredmények

Az AI körüli lelkesedést mutatja, hogy 2023-ban tízmilliárd dolláros nagyságrendben fektettek be a nagy nyelvi modelleket építő cégekbe, amelyek közül a ChatGPT fejlesztője, a Microsofthoz köthető OpenAI a legismertebb. Megfigyelők szerint a lendület megtorpanhat, ha a technológia alkalmazása nem gyorsul fel, és nem kezd termelni kézzelfogható eredményeket, azaz bevételt és profitot.

A rajongók lankadatlan lelkesedése ellenére egyelőre nem látszik, hogy az AI hogyan és mikor találja meg az útját a fogyasztók pénztárcája felé, illetve milyen valós termék vagy szolgáltatás formájában. Nem körvonalazódik egyetlen pénzgyárnak ígérkező AI-alkalmazás sem, amilyen annak idején a Facebook vagy Youtube volt. Egyes megfigyelők úgy vélik, a felhasználói oldalon nem is számíthatunk ilyenekre, a generatív mesterséges intelligenciát hasznosító applikációk használatáért inkább a vállalatok fognak majd fizetni. Ahogy a felhőalapú szolgáltatásokkal is történt egyébként.

Egyelőre az AI-láz azoknak a cégeknek hoz nyereséget, amelyek a működéséhez szükséges – olcsónak éppenséggel nem nevezhető – infrastruktúrát szállítják. A nagy nyelvi modellek betanításához szükséges chipeket előállító Nvidia tőkéje 800 milliárd dollárral emelkedett idén, és nagyot kaszálnak a adatközpontok gyártó vállalatok is. Az AMD főnöke decemberben azt jósolta, hogy 2027-re csak az AI- chipek eladásából 400 milliárd dolláros bevétele származhat a cégnek – vagyis annyi, amennyit 2019-ben világszerte költöttek félvezetőkre.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT
banner_fX8C1fFi_KUK_Webbanner_300x250_ANIM_UJ.gif
banner_yJD1hpjB_KUK_Webbanner_970x250_ANIM_UJ.gif
banner_fZuguXC4_KUK_Webbanner_728x90_ANIM_UJ.gif

Kapcsolódók

Kimaradt?