Hamarosan nyugdíjba vonulnak a temesvári vízerőmű magyar gyártmányú évszázados turbinái, amelyek ma is kifogástalanul működnek.

Az Adevărul szerdán terjedelmes riportot közölt az 1910-ben felavatott erőműről, és csodálattal említette, hogy a budapesti Ganz-művekben gyártott, ma már múzeumba illő turbinák több mint száz éve óramű pontossággal, folyamatosan termelik a villamos energiát.

1884-ben Temesvár volt az első város Európában, ahol bevezették az elektromos közvilágítást: 731 villanyégő világította meg a város utcáit, amelyeknek először gőzturbinák szolgáltatták a villanyáramot - emlékeztetett a szerző. 1889-ben (elsőként a mai Románia területén, másodikként Európában) a városban bevezették a villamosközlekedést, így a megnövekedett villamosenergia-igény kielégítésére a századfordulón magától adódott egy vízerőmű megépítésének gondolata, főleg, hogy a várost átszelő Bégát akkorra már csatornázták - idézte fel a lapnak Radu Boitos, nyugalmazott vízenergiai mérnök.

A cikk kiemelte, hogy a helyiek által csak turbinaként emlegetett erőmű épületét Temesvár első főépítésze, a város arculatát meghatározó Székely László tervezte szecessziós stílusban. A gépházban három darab, egyenként 600 lóerős Ganz-turbinát helyeztek üzembe 1910-ben: ezek akkor a város villamosenergia-szükségletének csaknem 90 százalékát fedezték.

Miután évtizedekig különböző bukaresti minisztériumhoz tartozott, 1990 után az erőmű visszakerült a város tulajdonába, amely az eredeti stílusjegyeit megtartva felújította az épületet. A valóságos ipartörténeti múzeumnak számító turbinaházat hamarosan a turisták előtt is megnyitják, az energiatermelést pedig korszerűbb, a mai igényeknek megfelelő turbinákra bízzák - ecsetelte Boitos az Adevărulnak, hogyan akarja Temesvár az Osztrák-Magyar Monarchia ipartörténeti örökségét közkinccsé tenni.