A hivatalos adatok szerint egy év alatt 200 ezer turista fordul meg a Félix-fürdőben, a valóságban minden bizonnyal csak a főszezonban összejön ez a szám.

Az idegenforgalom hagyományosan a feketegazdaság melegágya idehaza, a szállásadók jelentős hányada valós bevételeinek csupán a töredéke után adózik. A turisztikai adócsalás egyik erdélyi fellegvára a Félix-fürdő, legalábbis erre engednek következtetni a hivatalos kimutatások.

A tavalyi adatok egyelőre nem ismertek, az Országos Statisztikai Hivatal nyilvántartása szerint 2017-ben 200 ezer körüli volt a látogatók száma a Nagyvárad melletti üdülőhelyen, amelynek gyógyvizeit Janus Pannonius is megénekelte. A hivatalos nyilvántartás szerint 2017-ben a Félix-fürdőben működő szálláshelyek összkapacitása 7100 ágy volt. Ez azt jelenti, hogy ha száznapos szezonnal számolunk, a három nyári hónappal, amihez hozzájönnek még ünnepnapok, hosszú hétvégék, s feltételezzük, hogy a fürdőhely telítettsége ez alatt 100 százalékos  volt, akkor 710 ezer vendégéjszaka jön ki.

Feltételezve, hogy minden egyes turista átlagban 5 napot tölt el fürdőzéssel, akkor a vendégéjszakák száma 1 millió, ami azt jelenti, hogy a főszezonon kívül eső 265 napra 290 ezer vendégéjszaka jut. Napi bontásban ez 1100 fős átlagos turistaszámot ad. Aki járt már a Félix-fürdőben egy átlagos hétköznapon, minden bizonnyal nehezen hihetőnek találja az adatot.

Azt, hogy a látogatók valós száma lényegesen nagyobb a hivatalos statisztikákban szereplő adatnál, az is valószínűsíti, hogy Váradszentmárton község polgármestere szerint az üdülőhelyen 10 ezer, nem pedig 7100 személyt tudnak egyidejűleg elszállásolni. Ez, teltházzal számolva, csak a főszezonban 1 millió vendégéjszakát jelent, vagyis az év többi napján a Félix-fürdőnek kongania kellene az ürességtől.

Azt, hogy ez távolról sincs így, maga Cristian Laza polgármester állítja: „Jelenleg a szálláshelyek kihasználtsága megközelíti a 100 százalékot”. A település elöljárója egy novemberi napon nyilatkozta ezt a Ziarul Financiar gazdasági napilapnak. A települési önkormányzat 2017-ben 15 engedélyt adott ki panziók építésére, ami egyértelműen mutatja, hogy a kereslet felülmúlja a kínálatot.

Gyanúsan kevés bevétel

Az adóhatóság adatai szintén azt sugallják, hogy a Félix-fürdő szállásadói saját zsebükre dolgoznak. A vendégfogadással foglalkozó cégek teljes éves árbevétele 93 millió lej volt, legalábbis papíron. Ha 100 lejes átlagárral kalkulálunk, s teljes kihasználtsággal a főszezonban, akkor 71 millió lejes bevételt kapunk. Ebből az következik, hogy az év többi részében összesen 22 millió lej bevételük volt a szállásadó cégeknek, napi 133 ezer az egész üdülőhelyen. 100 lejes átlagár esetén ez napi 1300 vendéget jelent, ám a polgármester szerint még novemberben is szinte teltház van.

A kolozsvári Eximtur utazási iroda tavaly 74 százalékkal több Félix-fürdői szállást adott el a január és szeptember közötti időszakra, mint egy évvel korábban, ami szintén azt valószínűsíti, hogy az érdeklődés nagy, a hivatalos adatok köszönő viszonyban sincsenek a valósággal.

A Félix-fürdői vendéglátósok élelmessége egyébként nem csak az adócsalásban nyilvánul meg. A panziók, szállodák által illegálisan fúrt ártézi kutak miatt néhány éve kiszáradt a szomszédos Püspökfürdő termálvízű tava, amelyben a jégkorszak előttről fennmaradt, védett püspökfürdői tündérrózsa élt.