A kiütéses betegség sokkal elterjedtebb, mint korábban gondolták: világszerte a lakosság körülbelül 0,5-1százaléka – 40-80 millió ember – krónikusan szenved ettől az állapottól, a krónikus urtikária negatív hatással van a betegek életminőségére. Fontos a kivizsgálás, létezik megoldás – derült ki, miután körbejártuk a témát dr. Albert Kinga allergológus és klinikai immunológus főorvossal.

Az orvostudomány azt érti csalánkiütés alatt, amikor viszkető, piros duzzanatok jelennek meg a gyerek vagy a felnőtt a bőrén, és nyom nélkül 24 óra alatt vissza is húzódnak. A betegség nem múlik el ennyi idő alatt, a kiütés megjelenik máshol – fejtette ki megkeresésünkre dr. Albert Kinga allergológus és klinikai immunológus főorvos.

A klasszikus csalánkiütés vándorló jellegű, a folyamat lehet rövidebb-hosszabb, viszont a viszkető duzzanatok nem maradnak ugyanazon a helyen.

Nagyon sokan fordulnak orvoshoz azzal, hogy már három hete csalánkiütésük van. Az előfordul, hogy a betegség három hétig elhúzódik, de mindig más és más helyen jelennek meg a kiütések. Ha egy adott viszkető duzzanat hosszabb ideig nem húzódik vissza, valószínű, nem csalánkiütés, nagyon sok bőrgyógyászati betegség csalánkiütésszerű tünetekkel jár, hívta fel a figyelmet a szakorvos.

Az esetek többségében fertőzés áll a háttérben

A kisgyerekes szülők leginkább az okát szeretnék kideríteni, hogy megelőzhessék a család mindennapjait megnehezítő problémát. Dr. Albert Kinga elmondta, nagyon sok csalánkiütéses vagy annak vélt gyermekkel keresik fel a rendelőben, és meglepő, de tulajdonképpen az esetek mindössze tíz százaléka valóban allergiás eredetű, a többi betegnél általában valamilyen fertőzés áll a hátterében. Gyakori ok a parazitás fertőzés, egy kisgyereknél a bélgiliszta vagy más parazitás fertőzés tünete lehet a csalánkiütés, de a vírusos fertőzések után is jelentkezhetnek bőrtünetek: alsó- vagy felső légúti virózis, megfázás, vagy hányással járó bélrendszeri fertőzés után.

Ilyen esetekben a kiütések más jellegűek, ám összetéveszthetők a csalánkiütéssel, javallott, hogy orvos ellenőrizze, ne a szülő „diagnosztizáljon”.A szakorvos felidézte, többször keresik fel azért, hogy hetekkel-hónapokkal korábban volt a csalánkiütés, és derítsék ki, mi okozhatta. Erre utólag nagyon nehéz fényt deríteni, nem léteznek ilyen jellegű tesztek, mutatott rá dr. Albert Kinga.

Hozzátette, ha a visszatérő probléma egy adott élelmiszer fogyasztásához vagy környezeti tényezőhöz kötött, például egy állat jelenlétéhez, akkor kimutatható, reprodukálható, hiszen ugyanaz mindig kiváltja a tünetet.

Sok esetben színezékek, tartósítószerek, ízfokozók, hozzáadott adalékanyagok okoznak problémát, ám ezek kimutatására a világon sehol nem léteznek tesztek, de bizonyított, hogy kiválthatnak kiütést, elsősorban a kisgyermekeknél. Az üdítőitalok, mesterséges színezékes jégkrémek okozhatnak tüneteket, a szülők is gyakran erre gyanakodnak, az allergológus megerősítheti ugyan, de tesztekkel nem tudja kimutatni.

„Ez egyelőre még fekete lyuk, laboratóriumban nem kimutatható, de komoly kutatások folynak ezen a téren, mert látjuk, hogy problémát jelentenek. Lényegesen több színezéket, ízfokozót és adalékanyagot fogyasztunk, mint húsz-harminc évvel ezelőtt, és ez rányomja a bélyegét az immunrendszer működésére” – mondta dr. Albert Kinga.

A veszélyes élelmiszer-allergia

A kiütések okozója valóban lehet élelmiszer-allergia, ami a legtöbb esetben egyértelműen visszavezethető, hiszen valahányszor fogyasztja a gyerek vagy a felnőtt az adott élelmiszert, mindannyiszor kiváltja a reakciókat, amelyek sok esetben veszélyesek lehetnek, hívta fel a figyelmet dr. Albert Kinga. A kisgyerekeknél ez gyakoribb, a tojás-, a különböző csonthéjasokra (dió, pisztácia, mandula, kesudió, mogyoró, földimogyoró) fellépő allergia esetén megjelenik a csalánkiütés, de életveszélyes reakciót is okozhatnak.

A szakorvos azt tanácsolja a szülőknek, mindenképpen lényeges kivizsgálni azt a típusú csalánkiütést, ami ismétlődik, nagy testfelületre terjed, és bármilyen más allergiás tünettel társul. Ha a csalánkiütés mellett jelentkeznek a szénanáthás-, asztmás tünetek, a gyereknek bedagad a szája, szeme, bármilyen más testrésze, valószínűsíthető, hogy tényleg allergia áll fenn, ami egyrészt sürgősségi ellátást igényel, utólag pedig szakorvosi kivizsgálást.

Ha a csalánkiütés egyszeri alkalommal jelentkezik, és az előzményekben fellelhető egy vírusos fertőzés, valószínű nem feltétlenül szükséges mindenféle tesztet elvégezni, amúgy sem találnak ilyenkor kiváltó okot.

A legtöbb beteg, vagy szülő már azzal az előfeltevéssel fordul orvoshoz, hogy biztos azért jelentek meg a kiütések, mert evett valamit, amire allergiás, de szakmai megközelítésből az egyszer előforduló kiütés, még nem ételallergia.

A népi megfigyelés szerint az úgynevezett „aprómagvas gyümölcsök” okoznak allergiás tüneteket. Az epret, málnát, kivit nem is lehetne gyűjtőnéven emlegetni, hiszen nem ugyanabba a „családba” tartoznak, ám a tapasztalat útján szerzett tudás értékes, sok esetben helytálló, mutatott rá a allergológus. Kifejtette, bizonyos, zöldségek, gyümölcsök, halak, borok nagyobb mértékben tartalmaznak hisztamint, az erre fogékonyoknál kialakulhat a szervezetben a válaszreakció, a kiütés, de ez még nem jelent súlyos allergiát. Ilyen esetekben, a betegek gyakran arról számolnak be, hogy nem mindig jelentkeznek a tünetek, amikor fogyasztja az adott gyümölcsöt. Allergológiai megközelítésből például az eperallergiások nagyon kis mennyiség esetén, vagy csak ha hozzáérnek a gyümölcshöz, már életveszélyes állapotba kerülhetnek, ez anafilaxiás sokkot válthat ki.

Megnyugtatóan orvos tudja tisztázni, hogy csak átmeneti kellemetlenséget okoz egy bizonyos élelmiszer fogyasztása, és javallott kerülni, vagy szigorúan tiltólistára kell tenni, mert a fogyasztása súlyos következményekkel jár, szögezte le a szakorvos.

Sérülnek a biológiai gátrendszerek – könnyebben kialakul az allergia

Több tényező is károsítja a nyálkahártyát, elég ha csak arra gondolunk, mennyi detergens hatású anyag jut a szervezetünkbe. Mosogatószerrel, tablettával, kapszulával mosogatunk, ha nem öblítődnek le alaposan, visszakerülnek a szervezetünkbe, károsítva a nyálkahártya felépítését. Ha a sejtek közötti kapcsolat megbomlik az allergének sokkal hamarabb jutnak be, így alakulnak ki az allergiás problémák. Ha a folyamat a tápcsatornában zajlik le, akkor élelmiszer-allergia, ha a légzőszervben, akkor légúti allergiák alakulnak ki.

Ha az allergia nem veszélyes, akkor nyilván azzal, hogy a bizonyos élelmiszert amennyire lehetséges kihagyják az étkezésből, megszüntethetők a tünetek. Arra is van esély, hogy a szervezet „elfelejti”, és a reakciók nem kísérik egész életében a beteget. Abban az esetben, ha valódi súlyos ételallergia igazolódik be, szigorú diéta javasolt, sőt a betegeknek olyan sürgősségi csomagot kell magunkkal hordozniuk, ami életet menthet, ha mégis találkoznak az allergénnel.

Dr. Albert Kinga rámutatott, nagyon fontos besorolni, mennyire súlyos a helyzet, mert az határozza meg a kezelést, a védekezést.

Segíthet a kóstoltatás

Az allergia idővel alakul ki, többször kell kontaktusba kerüljön a szervezet az allergénnel, ezért nehéz a megelőzés. A szakorvos azt javasolja, hogy a kisgyerekekkel időben kezdjük kóstoltatni az őshonos, a térségben gyakori élelmiszereket.

„Minimum hat hónapos korig a kizárólagos anyatejes táplálás javasolt, de ez nem azt jelenti, hogy öt-hat hónapos baba már nem kóstolhat más élelmiszereket. A kizárólagosság annyit jelent, hogy ne váltson ki egy teljes étkezést a szilárd élelmiszer. Viszont a csecsemő 16 és 24 hetes kora között van az úgynevezett »immunológiai ablak«, amikor a legtoleránsabb az immunrendszer, és akkor a legkevésbé valószínű, hogy kialakul az allergia. Rengeteg tanulmány támasztja alá, hogy ha a baba ebben a korban találkozik bizonyos típusú élelmiszerekkel, akkor kevésbé valószínű, hogy kialakul nála az allergia. Ebben a korban javasolt elkezdeni kóstoltatást, ami nem azt jelenti, hogy egy teljes étkezést kivált más élelmiszer, az anyatejes táplálás fenntartása mellett kell kóstoltatni. Találkozzon az őshonos, széles körben fogyasztott élelmiszerekkel, tehát nem kell feltétlenül hamarabb avokádót adni, mint murkot, almát, burgonyát” – részletezte a szakorvos.

Hozzátette, a gluténérzékenység egy autoimmun betegség, de ez esetben is fontos hogy a baba szervezete nagyon kis mennyiségben a gluténnal is ebben az időszakban találkozzon, mert az csökkenti az érzékenység kialakulásának kockázatát.

A felnőtteknél kisebb az esélye az élelmiszer-allergia kialakulásának

A felnőttek gyakran azzal a kérdéssel érkeznek az orvoshoz, hogy „ugye élelmiszer-allergiám van?”, és általában mire eljutnak rendelőbe, már diétáznak, több hétig nem esznek tejet vagy tojást. „A mi vidékünkön jellemzően a tej és a tojás a »leggyanúsabb«, holott csak nagyon kis százalékban okoznak problémát, és leggyakrabban a gyerekeknél” – magyarázta a szakorvos.

Felnőttek esetében még kisebb a valódi élelmiszer-allergiák kialakulásának kockázata, mivel esetükben már olyan sokszor találkoztak egy adott élelmiszerrel, hogy kialakul a teljes tolerancia. Dr. Albert Kinga hozzátette, nem lehet általánosítani, mert sajnos az allergiás megbetegedések száma növekvőben van, és az utóbbi időben megjelentek a felnőttkori élelmiszer-allergiák is, de jellemzően tengeri herkentyűkre, és olyan élelmiszerekre, nem feltétlenül elterjedtek a mi térségünkben.

A betegek általában meg vannak győződve, hogy élelmiszer-allergiával küzdenek, holott a legtöbb esetben valami belső eredetű probléma húzódik meg a háttérben, olyan autoimmun folyamatok, amelyek a szervezetben játszódnak le, és megzavarják az immunrendszer működését. A stressz fokozza a tüneteket, de ritkán okozza, nem kiváltó ok – tette hozzá az allergológus.

A krónikus csalánkiütésre létezik kezelés

A hat hét alatt megoldódó csalánkiütéses esetek akutnak számítanak, a hat héten túl folyamatosan fellépő csalánkiütés, ha erre nem találnak semmilyen kiváltó okot, krónikusnak minősül, összegezte dr. Albert Kinga.

Felhívta a figyelmet, hogy ez utóbbi esetben már több mint egy éve nagyon jó kezelési lehetőség áll rendelkezésre Romániában. A biológiai terápia injekció formájában érhető el, a krónikus csalánkiütéssel küzdő felnőtt vagy kamaszkorú betegek kezelésére.

„Az egészségbiztosító pénztár teljes mértékben támogatja ezt a nagy összegű kezelést. Havi két injekcióval félév alatt lecsillapszik a csalánkiütést, amely korábban akár évekig is megkeserítette a beteg életét. Hatalmas megváltás” – mondta a szakorvos. Hozzátette, ezekben az esetekben gyakran egy autoimmun folyamat van a háttérben, szakember kell felmérje a pajzsmirigy problémát, parazitás fertőzést, gyomorbaktériumot és más autoimmun kórképeket is kivizsgálnak.

A szakember méri fel, hogy javasolt-e a terápia alkalmazása, és ez könnyen elérhető, veszélytelen és hatásos kezelés.