Nem segít a betegeken, ha a tünetek megjelenésekor bekapnak egy tévés reklámban látott „csodagyógyszert”, mert ha csak akkor szedünk gyógyszert, amikor már a tünetek zavaróak, csak „elfedjük, visszafogjuk” a szimptómákat, hívta fel a figyelmet Albert Kinga. 

Kapcsolódó

Felborult a természet rendje, hosszabbodik a virágzás időszaka – egyre több az allergiás beteg

Csak kapkodjuk a fejünket, hogy már februárban kibontja szirmait a krókusz, kipattannak a rügyek. Ez nem feltétlenül jelent örömet sokak számára, hiszen a virágzás elhúzódása, kinyúlása megkeseríti az allergiás betegek életét.

betegség allergia pollenallergia Albert Kinga

A reklámozott orvosságok tüneti kezelésre valóak, és nem a valódi gyógyulást szolgálják. A tüneti kezelésnek pedig az a veszélye, hogy elfedi a betegség súlyosbodását, miközben a kezeletlen szénanátha, sőt még a kezelés alatt levő is, asztmává alakulhat. Ha néha bekapunk egy ismert gyógyszert, azt a fals képzetet keltjük magunkban, hogy mindent megtettünk a gyógyulásért, de tulajdonképpen a háttérben elindulhat az asztma kialakulása, részletezte Albert Kinga. A legjobb, ha elmegyünk orvoshoz, tisztázzuk, milyen típusú allergiánk van, az orvos meg tudja mondani, mikor kezdődik és ér véget a allergiás időszak, és ha a megjelölt periódusra a megfelelő kezelést rendszeresen szedjük, nagy valószínűséggel meg tudjuk előzni a további problémákat.

Az allergia gyakran asztmává súlyosbodik

Sajnos az allergia asztmává való átalakulását nem lehet teljesen megelőzni, de csökkenteni lehet a kockázatát azzal, hogy fegyelmezetten bevesszük az adott időszakban a gyógyszereket, fejtette ki az allergológus. Az idő múlásával a tünetek súlyosbodhatnak, sőt ez nemcsak a szénanáthás szimptómák erősödését jelenti – orrfolyás, égő, piros, könnyező szem – hanem azt, hogy a felső légúti probléma leterjed az alsó légutakra és asztmát okoz. Szakmai körökben régóta ismert tény, hogy egy légzőrendszerünk van, amely az orrunkkal kezdődik, és a tüdőnkkel végződik, tehát az asztma és a szénanátha nem két külön betegség, hanem egyazon légutak különböző helyen megnyilvánuló problémája, magyarázta a főorvos. Ebből a megközelítésből érthető, hogy egyszer az orrot, szemet zavarják a pollenek, de ha ott már megtették a kártékony hatásukat, akkor lemennek az alsó légutakba, hörgőpanaszt és asztmát okozva.

Rámutatott, gyakran előfordul, hogy egy adott gyógyszer hosszú ideig segít, aztán egy idő után mintha nem hatna. A betegek ezt úgy élik meg, hogy a szervezetük hozzászokott a hatóanyaghoz, holott valószínű a betegség súlyosbodott, és már nem elég az a gyógyszer. Ez inkább akkor fordul elő, amikor megtörténik az átalakulás az asztma irányába, még nem jelentek meg a nagyon specifikus – fulladással, köhögéssel, nehéz légzéssel – járó tünetek, de az alsó légutak már érintettek. Ilyen esetben már nem elég egy gyógyszer. Ezért is ajánlott az orvosi felügyelet, ne akkor és azt szedjen be beteg, amit gondol, mert az hosszú távon nem vezet jóra.

Kigyógyulni nem lehet, de megfelelő kezeléssel, odafigyeléssel kordában tartható az allergia

A jelenlegi tudásunk szerint az allergiából nem lehet kigyógyulni, szögezte le Albert Kinga. Mint mondta, kevés beteg számol be arról, hogy elmúltak a tünetei, előfordul, hogy például várandósság alatt csökkennek egy-két évre, viszont súlyosabb formában térnek vissza. Idős korban elmúlhatnak a szimptómák, mert akkor az immunrendszer már nem olyan reaktív, az allergiák pedig az immunrendszer túlműködését jelentik. Gyakran a szülők úgy vélik, azért lett a gyermek allergiás, mert legyengült az immunrendszere, holott ez nem egy immungyengeséget jelent, hanem annak a túlzott reakcióját egy adott allergénre, magyarázta a szakorvos.

Mindenképpen javasolja az allergénnel való kapcsolat csökkentését, de fel kell mérni, hogy van-e ennek valós esélye. Például a poratka-allergia esetén vannak olyan óvintézkedések, melyekkel lehet mérsékelni a poratkák számát. Ez teljesíthető, de hosszú távon nem fenntartható. Tudunk óvakodni az allergénektől, ha macska, vagy kutya epiteliumra vagyunk érzékenyek, egyszerűen úgy, hogy eltávolítjuk ezeket az állatokat a környezetünkből. Ha darázs-, vagy méhcsípésre vagyunk allergiásak, ez ugyan nem szénanáthás betegség, de ugyanúgy a nyárhoz tartozik, szintén megelőzhető a tünetek jelentkezése, ha óvakodunk a csípéstől.

Viszont a pollenek és kinti penészgombák esetén – melyek szintén szénanáthás- tüneteket okoznak – nem tudunk védekezni. Ezek szezonálisan megjelennek, és kizárólag az eső mossa le úgy, hogy két-három napra megkönnyebbül a beteg. Nem számít, hogy a beteg lakása előtt van-e egy adott fa, mert nem az okozza a tüneteit, hiszen a pollenek több száz kilométeren is „utaznak”, akár Magyarországról is megérezzük a nagy fokú parlagfűpollen termelést. Lehet védekezni, de mindegyik allergén ellen, és nem maradéktalanul, ezért nagyon fontos, hogy a védekezés mellett, fektessünk hangsúlyt a kezelésre is, javasolja Albert Kinga.

Megoldás lehet az allergén-specifikus immunterápia

Megnyugtató, hogy létezik megfelelő kezelés, a betegek választhatnak a tüneti kezelés, illetve ki lehet egészíteni allergén-specifikus immunterápiával, ami az egyetlen olyan ismert mód, ami valóban gyógyíthatja az allergiákat, és Romániában is van erre lehetőség, vázolta Albert Kinga. A kezelés háromtól-öt évig tart, nem feltétlenül azt kell érteni, hogy minden problémát megold, ám egy-egy allergiára lehet módszer, ha megfelelően kiválasztották a beteget, és véranalízisek segítségével ellenőrizték, hogy valóban fog-e rajta segíteni a terápia.

A probléma az, hogy egészségügyi rendszer nem finanszírozza ezt a terápiát, bár allergológusok évek óta kitartóan lobbiznak ezért. Az egészségbiztosító rendszer amúgy is több sebből vérzik, ezért csak reménykednek, hogy ez valamikor megoldódik.

Ugyanakkor elérhető árú, jó termékek vannak a romániai piacon, fontos, hogy a betegek értesüljenek erről a lehetőségről, utána eldönthetik, hogy élnek-e vele, szögezte le Albert Kinga. Hozzátette, tudni kell, hogy statisztikailag négy betegből egynél az immunterápia sem nyújt megfelelő segítséget, ezért van szükség az előszűrésre. Vannak esetek, ahol teljes gyógyulás érhető el, de ezek a betegek időben orvoshoz fordultak, még nem alakult ki több allergiájuk, hiszen tudni kell, hogy egy allergia hozza magával általában a következőt. Ha már kialakul öt- nyolc allergia, nehéz beavatkozni a betegség természetes lefolyásába, ami a szénanáthától az asztma felé halad.

Egy megfelelő allergológiai konzultáció magába foglal fújáspróbákat is, aminek segítségével meg tudják nézni az asztma kialakulásának a folyamatát. Tehát nemcsak egy tesztelés kell megtörténjen, azonosítva az allergént, ami kiváltja a tüneteket, hanem a tüdőfunkciós próbák is, amivel vizsgálják, hogy az asztma kialakulóban van, vagy már kialakult.

„Románia azon kevés országok közé tartozik, ahol az allergológusok külön rezidens-képzésen tanulnak, nem egy más szakra ráépített pár hetes, vagy pár hónapos képzés során. Büszkén mondom, hogy a romániai allergológusok tényleg felkészültek, négy-öt évet ezt a témát tanulmányozzák, tanulnak tüdőgyógyászatot, bőrgyógyászatot, fül-orr-gégészetet, allergológiát és immunológiát” – fejtette ki Albert Kinga, aki arra biztatja a betegeket, nyugodtan forduljanak az ország bármely részén allergológushoz, mert ez esetben nem érvényes, hogy nyugaton jobb az ellátás helyzet.