Tipikusan nyárra jellemzők a rovarcsípések által okozott allergiás reakciók is. A természet ébredésével egyidejűleg megjelennek a hártyásszárnyúak, a szúnyogok és a pókok is.  Fontos tudni, hogy vidékünkön igazán súlyos, anafilaxiás allergiás reakciót a darazsak és méhek csípése válthat ki az arra érzékeny személyekben. „A szúnyogok, poloskák vagy más bogarak csípése habár kellemetlen helyi tünetekkel járnak, mégsem okoznak életveszélyes reakciót, emiatt nem kell pánikolni.” Nyáron a napsugarak kedvező, gyógyító hatása miatt csökken az atópiás ekcémás, dermatitiszes esetek száma, ezek fellángolására általában az őszi–téli periódusban számíthatunk – magyarázta a szakember.

Hozzátette, a bőrünk allergiás problémáit illetően nyáron megnövekedik a kontakt dermatitiszes esetek száma: ilyenkor sokkal több napkrémet, fényvédőt használunk, több idegen anyag kerül kapcsolatba a bőrünkkel, ami allergiás tünetet okozhat, illetve vannak olyan személyek, akiknél a napsugarak váltanak ki viszkető, csalánkiütésre emlékeztető tüneteket.

Kapcsolódó

Románia lakosságának egynegyede allergiától szenved

A Román Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság (SRAIC) közleményében hívta fel a figyelmet, hogy az ország lakosságának egynegyede különböző allergiás megbetegedésekben szenved. Ahogy minden európai országban, úgy Romániában is emelkedik az új esetek száma – írja a HotNews hírportál.

betegség allergia allergológus felmérés

Orrfolyás, tüsszögés, orrdugulás, szemviszketés – ezek a leggyakoribb tünetek

Albert Kinga szerint nyáron a szénanátha okozza a leggyakrabban problémát.  „Az elnevezésből kiindulva sokan úgy gondolják, hogy ezt az allergiát maga a széna okozza, holott ez egy gyűjtőnév, a nyári, zavaró felső légúti tünetekkel járó allergiás panaszokra használják. A tünetek egy részéért valóban a különböző füvek és kalászosok – amiből a széna is készül – pollenje a felelős, viszont nem szabad elfeledkeznünk más típusú növények pollenjeiről, valamint a penészgombák, poratkák és házi kedvencek okozta allergiás rhinitiszről sem. Ezek együttesen orrfolyással, tüsszögéssel, orrdugulással, illetve szemviszketéssel, kipirosodással és könnyezéssel járnak” – fejtette ki.

Ezt úgy kell elképzelni, mint egy ártalmatlan nyári megfázást, sok esetben a páciensben csak akkor tudatosul, hogy mégsem megfázásról van szó, amikor heteken, hónapokon át tartanak a tünetek, de a személy állapota nem javul még gyulladáscsökkentők szedésére sem , esetleg évente ismétlődnek. Ilyenkor a „beteg valójában nem beteg”, az allergiás tünetekhez nem társul izomfájdalom, elesettség vagy láz, mint egy vírusos felső légúti megbetegedéskor, viszont társulhat köhögés, súlyosabb esetben nehézlégzés, légszomj.

„Ezek az alsó légúti tünetek megjelenhetnek olyanoknál, akik korábban, előző években kizárólag szénanáthás tüneteket tapasztaltak, mert a betegség természetes lefolyása – a megfelelő kezelés hiányában – sajnos asztma kialakulásához is vezethet. Ilyenkor a köhögés, légszomj, de például gyerekek esetében a nyári, visszatérő zihalálás megjelenése intő jel kell hogy legyen” – emelte ki Albert Kinga. Hozzátette: ugyanakkor az alsó légúti tünetek megjelenhetnek ismerten asztmás személyeknél is, ahol a levegőben jelen levő allergének (pollenek, penészgombák) megfelelő kezelés hiányában az asztmás tünetek kiújulását eredményezhetik.

A pollenallergiák minden évben visszatérnek

Az allergológus szakorvos felhívta a figyelmet, az ismerten allergiás személyek esetén javasolt a tünetek megjelenése vagy súlyosbodása előtt elkezdeni a gyógyszeres kezelést. Ezt akkor tudjuk a legcélzottabban kivitelezni, ha pácienst pontosan diagnosztizálták, meghatározták a pollen fajtáját vagy fajtáit, amelyekre érzékeny, ezáltal az orvosok pontosan meghatározott időszakot javasolnak a tünetei kezelés periódusára.

 „Sajnos még napjainkban is sok olyan beteggel találkozunk, akik csupán annyit tudnak a problémájukról, hogy valamilyen pollenallergiájuk van. Pedig egyszerűen elvégezhető allergiatesztek állnak rendelkezésünkre, ezek segítségével az allergológus szakorvos pontosan megállapítja a kiváltó okot és meghatározza a javasolt kezelési periódust. Ezzel elkerülhetjük a felesleges, szezonon kívüli, csak a biztonság kedvéért alkalmazott gyógyszerszedést, és konkrét információt kapunk saját egészségi állapotunkról” – hangsúlyozta Albert Kinga.

Hozzáfűzte: a gyógyszeres, tüneti kezelés mellett egyre nagyobb szerep jut a szénanátha, vagy az „allergiás rhinitisz valódi gyógyításának, amelyben az allergénspecifikus immunterápia segít. Ezt a terápiát kizárólag a témában jártas allergológus szakorvos végzi: a kezdéstől számított pár éven belül a tünetek jelentős javulása vagy akár teljes gyógyulás is elérhető” – magyarázta a szakember.

Hangsúlyozta, ez nagy és fontos lépése az orvostudománynak, mert az elterjedt gyógyszeres kezelés kizárólag a tüneteket enyhíti, de nem szünteti meg a kiváltó okot, viszont az allergénspecifikus immunterápia segítségével a betegség gyógyítható, többé nem lesz érzékeny a tüneteket kiváltó pollenre, penészgombára vagy akár poratkára. „Ez azért nagyon lényeges, mert statisztikai adatok szerint az allergiás rhinitiszben szenvedők közel fele hosszútávon asztmás lesz, a kezeletlen szénanátha átalakulhat asztmává, a jelenség neve az allergiás menetelés, amelynek során a felső légúti probléma átterjed az alsó légutakra is” – emelte ki dr. Albert Kinga.

Dr. Albert Kinga allergológus szakorvos es klinikai immunológus főorvos, a sepsiszentgyörgyi Albert Optimun Medicals munkatársa.