A nyári hónapokban jelentősen megnő a levegő pollentartalma, ami elsősorban szénanáthás tünetek megjelenését okozza. A tünetek súlyosbodása előtt javasolt elkezdeni a gyógyszeres kezelést, azonban sokan nem veszik észre időben a problémát, de a kezeletlen allergiából akár asztma is kialakulhat. Dr. Albert Kinga allergológust és klinikai immunológus főorvost kérdeztük az allergia diagnosztizálásának módjáról, valamint arról, hogy miért azonosítanak egyre több megbetegedést világszerte. 

Korábban dr. Albert Kingával az allergia tüneteiről, kezeléséről és annak elmulasztásának következményeiről beszélgettünk. A szakember elmagyarázta: a növények beporzásához szükséges pollenek mellett a penészgombáknak is jelentős szerep jut az allergiás tünetek kiváltásában. Az allergia orrfolyással, tüsszögéssel, orrdugulással, illetve szemviszketéssel, kipirosodással és könnyezéssel jár, de ehhez nem társul izomfájdalom, elesettség vagy láz, mint egy vírusos felső légúti megbetegedéskor, viszont társulhat köhögés, súlyosabb esetben nehézlégzés, légszomj.

Albert Kinga felhívta a figyelmet, hogy az ismerten allergiás személyek esetén javasolt a tünetek megjelenése vagy súlyosbodása előtt elkezdeni a gyógyszeres kezelést. Ezt akkor tudjuk a legcélzottabban kivitelezni, ha a pácienst pontosan diagnosztizálták. Elmagyarázta, általában tesztelésre érkezik a beteg a rendelőbe, viszont nem is olyan egyszerű megállapítani, pontosan milyen allergiától szenved az érintett. „Nem léteznek általános allergiatesztek. Egy részletes szakmai konzultáció során az orvos felméri, hogy milyen jellegű teszteket szükséges elvégezni. Ezek lehetnek bőrtesztek, akár vérből elvégzendő analízisek” – fogalmazott.

Hozzátette, a Prick-teszt az egyik leggyakoribb módszer az allergia ellenőrzésére. Ez bármelyik életkorban elvégezhető, és az egyik legalkalmasabb módszer a feltételezett allergia okának megállapítására. Általában az alkar bőrén végzik, egy lándzsának nevezett eszköz és allergén csepp segítségével. A vizsgálat fájdalommentes, gyors, pontos diagnózist ad. „Az allergiás szénanátha vagy az asztma pontos diagnózisához elengedhetetlen a teszt, és csak akkor lehetünk biztosak a kórmegállapításban, ha bizonyították az allergiás érzékenységet. Tesztelni olyan pácienseket lehet, akik nem állnak szteroid, esetleg antihisztamin-terápia alatt” – magyarázta Albert Kinga.

Egy másik módszer a tüneteket okozó allergének vérből történő kimutatása, ilyenkor vénás vérvételre van szükség, ez gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt elvégezhető. Azokban az esetekben javasolják az elvégzését, amikor a Prick-tesztelés akadályokba ütközik (az érintett fél a teszteléstől, kiterjedt felületű aktív bőrproblémája van, társbetegségekkel küzd vagy a tesztelést gátló gyógyszereket használ).

„Míg az alkaron történő tesztelést az allergológus végzi, a vérből elvégezhető tesztek laborokban elérhetők. Ezzel az a probléma, hogy ha a beteg szakorvosi ajánlás nélkül tesztelteti magát, nem biztos, hogy a megfelelőt kéri, illetve az internet segítségével történő kiértékelés rengeteg hibás következtetéshez vagy öndiagnózishoz vezet. Ez egy gyakori hiba, amivel rendszeresen találkozom a szakrendelésen” – hangsúlyozta a szakember.

Albert Kinga kiemelte, mindenképp szükséges orvoshoz fordulni allergiás tünetek megjelenése esetén. „A fent említett véranalízisek saját fejünktől való elvégzésének sajnos sokszor az is a következménye, hogy tévesen gondolják magukat allergiásnak. Bízzuk ezt a szakorvosokra, és a tünetek megjelenésekor keressük fel őket, hogy célzott kivizsgálásban legyen részünk” – mondta. Hozzáfűzte, az allergia a megfelelő kezelés hiányában sajnos asztma kialakulásához is vezethet.

Egyre több az allergiás megbetegedés

A Román Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság (SRAIC) szerint az allergiás betegségek előfordulása világszinten is emelkedik, különösen a gyermekeket és a fiatalokat érinti. Adataik alapján Európában minden negyedik ember allergiás, a következő öt évben pedig minden második ember allergiás megbetegedéssel küzdhet majd Európában. Románia lakosságának egynegyede allergiától szenved.

Albert Kinga szerint már hosszú évek óta téma az allergiás betegségek robbanásszerű növekedése, tulajdonképpen a fiatalok és aktív felnőttek esetében Európa-szerte ez a legelterjedtebb krónikus megbetegedés.

Kapcsolódó

Dr. Albert Kinga: akár asztma is kialakulhat a kezeletlen allergiából 

„A szúnyogok, poloskák vagy más bogarak csípése habár kellemetlen helyi tünetekkel járnak, mégsem okoznak életveszélyes reakciót, emiatt nem kell pánikolni.”

allergia pollenallergia nyár allergológus Albert Kinga

„Ennek oka nagyon sokrétű, elsősorban genetikai alapokon nyugszik, de a környezeti tényezők is nagy szerepet játszanak benne. Sajnos a problémát mi okozzuk saját magunknak. A légszennyezést emelném ki, például a levegőben lévő gázolaj-részecskék gyulladást okoznak a légutakban, ezáltal hajlamosabbak leszünk a légúti allergiás megbetegedésre. Emellett a szennyezés hatással van a pollenekre is” – fejtette ki az allergológus. A globális felmelegedés hatására a növények virágzási periódusa hosszabb lett, az emelkedő hőmérséklet hatására több pollent termelnek.

Kiemelte, hogy az elmúlt években jelentősen átalakultak az étkezési szokásaink, régebben az emberek azt fogyasztották, amit megtermeltek, napjainkban pedig tartósítószeres élelmiszereket fogyasztunk a világ minden tájáról, ez pedig kedvez az ételallergia kialakulásának.

A kisgyerekek esetében megfigyelhető, egy atópiás menetelés nevű jelenség, ami általában a bőrön megjelenő ekcémával kezdődik csecsemőkorban, majd később ételallergia is társulhat hozzá. Ez átalakulhat légúti allergiás betegséggé, néhány éven belül pedig asztmává.

Dr. Albert Kinga allergológus szakorvos es klinikai immunológus főorvos, a sepsiszentgyörgyi Albert Optimun Medicals munkatársa.