Csak kapkodjuk a fejünket, hogy már februárban kibontja szirmait a krókusz, kipattannak a rügyek. Ez nem feltétlenül jelent örömet sokak számára, hiszen a virágzás elhúzódása, kinyúlása megkeseríti az allergiás betegek életét. Albert Kinga allergológus és klinikai immunológus főorvossal azt jártuk körbe, milyen következményekkel jár ez a betegekre nézve, növekszik-e az allergiások száma, súlyosbodnak-e a tünetek, használ-e a tűzoltó módszer, vagyis ha bekapunk egy tévében reklámozott tablettát, megelőzhetjük-e az allergia kialakulását, és létezik-e megnyugtató megoldás, ha már szenvedünk tőle.

Globális felmelegedés – egyre több allergiás beteg

Évről évre több az allergiás beteg, a tünetek súlyosbodása viszont relatív, mert a betegek gyakran csak akkor fordulnak szakorvoshoz, amikor valóban nagyon zavaróak a szimptómáik, mutatott rá Albert Kinga. Kifejtette, valószínű ezt megelőzi több év, amikor elintézik a tüneteket azzal, hogy „megfáztak”. Eltelhet több szezon, amíg a betegek rádöbbennek, hogy tulajdonképpen nem egyhetes megfázástól szenvednek, hiszen már több hete folyik, viszket az orruk, tüsszögnek, tehát egy virágzási periódus és az allergia okozza a tüneteket.

Idén is már februártól tart a virágzás, sokkal hosszabbak, kinyúlnak a pollen-szezonok. Április közepén már füvek is virágoztak, holott erre általában csak május közepén került sort, vagyis egy hónappal van e tekintetben előrébb a természet, ezért nem csoda, hogy egyre több az allergiás megbetegedés, fejtette ki a főorvos. A háttérben a globális felmelegedés áll, egy létező folyamat, amit mindannyian érzékelünk. Régen sokkal keményebb, hosszabb telek voltak, az utóbbi években viszont a virágzási periódusok kitolódtak. Ezen felül erről rengeteg tanulmány bizonyítja, a légszennyezettség, a dízel eredetű partikulumok agresszívebbeké teszik a polleneket.

„Az a pollen, ami nyolcvan évvel ezelőtt nagyon kevés problémát okozott, mostanra már sokkal agresszívebb, támadja a szem kötőhártyáját, a nyálkahártyákat az orrban, a szájban. »Harapósabb« a parlagfű-pollen, kimutatott tény, hogy átalakult az évek során. Sokkal többen laknak városon, az urbanizáció pedig kedvez az allergia kialakulásának. Az, hogy sokkal kevesebb időt töltünk az állatokkal szintén »rásegít« az allergia kialakulására. Ezen felül még ott van az allergológusok körében »higiéniai hipotézisnek« nevezett jelenség, a sok takarítás, a túl steril környezet, amit magunk körül teremtünk, szintén kedvez az allergiák kialakulásának” – részletezte Albert Kinga.

Hozzátette, a betegeknek abból a szempontból könnyebb, hogy sokkal több információhoz hozzáférnek a világhálón, könnyebben felismerik a problémákat, és kérhetik a szakorvos segítségét.

„Miért épp az én gyermekem allergiás?”

Sokszor felmerül a szülőkben, hogy miért éppen az ő gyermekük allergiás, idézte fel a szakorvos. Erre eddig az volt a hipotézis – és ez részben most is érvényes –, hogy létezik egy genetikai alap, elsősorban nem az allergiát kapjuk a „csomagban”, hiszen az a modern kor betegsége, hanem részben az allergiára való hajlamot, erre épülnek rá a környezeti tényezők, vázolta a választ az orvos. A környezeti tényezők pedig a rengeteg agresszív pollen, a penészes tömbházlakások, a poratkák, az állati epiteliumok, ahol ez esedékes.

Eddig az volt az elképzelés, hogy ez a két komponens nagy vonalakban egyensúlyban van. Albert Kinga felidézte, április elején Bukarestben tartották az allergológusok országos konferenciáját nemzetközi részvétellel, ott az Európai Allergológiai Társaság vezetőtanácsa arra hívta fel a figyelmet, hogy a genetikai rész háttérbe szorult, inkább a környezetünk határozza meg az allergiák kialakulását. Az anyukáknak viszont nem arra kell gondolni, hogy a gyermekük azért lett poratka-allergiás, mert nem takarítottak eleget, de tulajdonképpen tényleg úgy alakul ki, hogy nagyon sok poratkának van kitéve a gyermek. Felmerül, hogy mivel ártunk, ha túl sokat vagy túl keveset takarítunk, és valóban a kettő között kell megtalálni a kényes egyensúlyt, szögezte le a főorvos.

Mit tehetnek a szülők a megelőzésért?

A szülők sokat tehetnek, hogy megelőzzék az allergia kialakulását, új tanulmányok szerint elsősorban a prenatális életben, a születés előtt, mutatott rá Albert Kinga. Azt tanácsolja, a várandós édesanya megfelelően, kiegyensúlyozottan táplálkozzon, ajánlják a mediterrán diétát. Ne óvakodjon túlzottan, hiszen például az állatok közelsége, a falusi környezet, a D-vitamin bevitele sokat segít, hogy a születendő gyermeknél ne alakuljon ki allergia. A testmozgásról szintén kiderült, hogy hozzájárulnak a gyermek védelméhez. Legfontosabb, hogy a várandós nő ne dohányozzon, ne legyen passzív dohányos sem, a szülést követően a gyermek se legyen kitéve a dohányfüstnek, mert az asztma és az allergiás atópia szempontjából az hatalmas kockázatot jelent, figyelmeztet a főorvos.

A gyermek megszületése után segít az allergia kivédésében, ha van a környezetében háziállat. Az is jó jel, ha a gyermek az első két- három évében nem esik át folyamatosan súlyosabb, vírusos eredetű légzőszervi fertőzésen. Meg kell találni az egyensúlyt, ne óvjuk a gyermeket minden hatástól, ne teremtsünk steril környezetet, engedjük az állatok közelébe, közösségbe, javasolja a szakértő.