Visszatérő hasfájás, puffadás, hányinger, hasmenés vagy épp székrekedés, bőrproblémák, hangulatváltozások – mind akár az ételintolerancia tünetei is lehetnek. Egyre több esettel találkozik a gyerekek körében Szilágyi Karola kolozsvári dietetikus.  A gyakoriság oka a szakember szerint az, hogy ma már több vizsgálatot végeznek, mint régen, amikor nem sokat törődtek az ételintoleranciával, pedig kezeletlenül sok bajt okozhat. Egyre több a hipochonder is, aki talán internetről diagnosztizálva magát, úgy gondolja, valamilyen ételre érzékeny. A gondjuk valódi okát az orvostól tudják meg. Az ételintolerancia és táplálékallergia kérdéseit jártuk körül Szilágyi Karola dietetikussal elsősorban a kicsikre fókuszálva, akik alig kezdtek el ismerkedni az ételekkel. Azt is elmondta, mi az, amit kinőhet a gyerek.

„Az ételintoleranciát gyakran összekeverik az ételallergiával. Utóbbi a legtöbb esetben csecsemő- vagy kisgyermekkorban kezdődik, és akár egy életen keresztül elkísérhet. A táplálékallergia az immunrendszer reakciója, amely egy bizonyos élelmiszer elfogyasztása után azonnal vagy rövid időn belül jelentkezik”, az ételintoleranciánál viszont a tünetek nem azonnaliak és enyhébbek is, a hátterében pedig enzimhiány vagy bélbetegség állhat – tisztázta a különbséget a Maszolnak Szilágyi Karola dietetikus, akivel először az ételallergiáról beszéltünk.

Elmondta, az ételallergiának számos tünete lehet: „a száj bizsergése vagy viszketése, csalánkiütés, viszketés, ekcéma, az ajkak, arc, nyelv, torok vagy más testrészek duzzanata, náthaszerű tünetek, orrdugulás, légzési nehézség, hasi fájdalom, puffadás, hasi görcsök, hasmenés, hányinger vagy hányás, véres széklet, szédülés vagy ájulás, nem megfelelő súlygyarapodás, súlyos esetekben anafilaxiás sokk”.

Életveszélyes is lehet

Az ételallergia életveszélyes állapothoz is vezethet, de a jó hír, hogy előfordulása nem gyakori. „Az immunrendszer tévesen kezeli az ételekben található fehérjéket, melynek eredményeképpen számos kémiai anyag szabadul fel, amik a szervezetben allergiás reakciót válthatnak ki. Akár egy kis mennyiség is kiválthatja a tüneteket, melyek életveszélyesek is lehetnek. Az ételallergia előfordulása gyermekkorban 4-8 százalék” – magyarázta el a dietetikus.

„A leggyakoribb ételallergiát okozó ételek: a búza, a tehéntej, a tojás, a földimogyoró, a csonthéjasok, mint például a dió, mandula, makadámdió, kesudió, fenyőmag stb., a szezámmag, a mustármag, a halak, a tenger gyümölcsei (kagylók, rákok), a szója és a zeller” – sorolta a szakember.

Még zöldségek és a méz is lehet a ludas

Ételintoleranciára gyanakodhatunk például, ha rendszeresen hasfájást, puffadást, hányingert, gyomorpanaszokat, hasmenést vagy épp székrekedést tapasztalunk. Ezeken kívül bőrprobléma is lehet tünet: kiütések, ekcéma vagy viszketés, sőt hangulatváltozások is jelezhetik a bajt, például  ingerlékenység, szorongás, fáradtság, de általános rossz közérzet, fejfájás és migrén is az ételintolerancia tünete lehet – sorolta Szilágyi Karola.

 „Az ételintolerancia – az ételallergiával szemben – nem az immunrendszer reakciója, hanem egyes enzimek hiánya vagy csökkent működése, esetleg bélbetegségek is állhatnak a hátterében. A szervezet nem képes megfelelően megemészteni vagy feldolgozni bizonyos élelmiszereket. A tünetek nem azonnaliak, több órára rá vagy akár 48 óra múlva is jelentkezhetnek a panaszok, melyek súlyossága minden esetben függ az elfogyasztott alapanyag mennyiségétől” – fejtette ki Szilágyi Karola, mit is jelent az ételintolerancia.

A szakember elmondta, a leggyakoribb ételintoleranciát okozó élelmiszerek közé sorolhatóak a tejtermékek, melyek laktózintoleranciát, más néven tejcukor-érzékenységet válthatnak ki, de gondot okozhatnak gyümölcsök, egyes zöldségek és a méz is, ilyenkor fruktózintoleranciáról beszélünk, valamint a glutént tartalmazó élelmiszerekkel szemben is lehet intoleráns a szervezetünk.

„Sok esetben okoznak problémát az ételekben található élelmiszer-adalékanyagok is, például ízfokozók, mesterséges édesítőszerek, mesterséges élelmiszer-színezékek, tartósítószerek vagy koffein, alkohol, hisztamin” – tette hozzá.

Orvosi vizsgálat és étkezési napló

Amennyiben az eddig felsorolt tüneteket tapasztalják, a dietetikus javaslata, hogy mindenképp orvoshoz kell fordulni, hogy utánajárjanak az okoknak. „Mind az ételallergia, mind az ételintolerancia felfedezésére javasolt étkezési napló vezetése, a gyermek által elfogyasztott ételekről: hogy mit és mikor evett, valamint a tapasztalt tünetekről és ezek jelentkezésének idejéről. Mindkét esetben orvoshoz kell fordulni, és célzottan kell a kivizsgálásokat végezni. Az ételallergia diagnózisához fontos tudni, hogy a családi és az egyéni kórelőzményben szerepel-e egyéb allergiás megbetegedés, illetve, hogy milyen étel, az elfogyasztást követően mennyi idővel és milyen tüneteket okoz. Kivizsgálása vérvizsgálattal, bőrteszttel, terheléses vizsgálattal, illetve kihagyásos módszerrel történik, ami azt jelenti, hogy kihagyatják a kérdéses élelmiszert az étkezésből, és ha a tünetek enyhülnek vagy megszűnnek, a gyanú megerősödik” – magyarázta el a dietetikus.

Hangsúlyozta, a kezelés az, hogy nem szabad abból a bizonyos ételből ennie, amire allergiás, de egyebet ne hagyjon ki az érintett. „Az ételallergia kezelése a kérdéses étel elhagyásából áll. Mivel nagyon fontos a változatos étrend, ezért csak azt az ételt szabad kihagyni, amit feltétlenül szükséges. Azt viszont mindenképp” – mutatott rá a szakember.

Az ételintoleranciát hasonlóképpen vizsgálják ki: „egyrészt terheléses vizsgálatból – enzimhiány esetében –, másrészt vérvizsgálatból áll”. A tesztek ma már megbízhatóan kimutatják, ha fennáll valamelyik probléma, nyugtatott meg Szilágyi Karola.

Gyakoribb ételintolerancia, egyre több hipochonder

Az a tapasztalata, hogy „az utóbbi években egyre gyakoribbá váltak a különböző táplálékallergiák és ételintoleranciák a gyerekek körében is. Ezek közül a leggyakrabban gluténérzékenységgel és laktózintoleranciával találkozok a rendelőmben”.

Hogy több az eset, annak oka a dietetikus szerint az lehet, hogy „több tesztet végeznek, mint régebb”. Mint mondta, „régen senkit nem érdekelt ez sajnos”. Elmondta azt is, létezik ma a másik véglet is, aki önmagát diagnosztizálja, és megállapítja, hogy érzékeny valamilyen ételre. Azonban, amikor orvoshoz fordul, a tesztek mást mutatnak. „Kiderül, hogy semmi bajuk, csak nem jól társították az ételeket” – mutatott rá a baj okára Szilágyi Karola.  

Lemaradást okozhat a növekedésben 

Míg a nagyobb gyerekek, felnőttek be tudnak számolni panaszaikról, a kisbabák esetében, nehezebb a helyzet, ráadásul nekik minden étel újdonság vagy majdnem az.

„Ilyenkor nekünk, szülőknek kell nagyon figyelmesnek lennünk, mindenképpen kell vezetni étkezési naplót, hogy mit, mikor evett és milyen tünetei voltak utána. Ez nagy segítséget nyújthat számunkra. Ha tudjuk, hogy vannak ételallergiás vagy ételintoleranciával küzdők a családban, akkor pedig különösképpen oda kell figyelnünk már a kezdetektől, hisz nő az esélye, hogy a kisbabánál is kialakuljanak ezek a problémák.  Fontos, hogy a hozzátáplálásnál, egyesével kínáljuk fel nekik a különböző összetevőket,  egyszerre csak egy új alapanyagot vigyünk be az étrendjükbe, így sokkal egyszerübb rájönni arra, ha valami problémát okoz” – tanácsolta a dietetikus.

„Az ételintolerancia felismerése szülőként nagyon fontos, ugyanis ha kezeletlen marad, a felszívódási zavarok miatt növekedésbeli elmaradást okozhat, és akár súlyosan roncsolhatja a bélbolyhokat” – hívta fel a figyelmet Szilágyi Karola. A kezelést illetően elmondta, speciális étrendet kel követnie az érintettnek. „Miután felfedezték a problémát és az ételintoleranciát okozó tényezőt, segíthet az eliminációs diéta, melyhez érdemes dietetikus segítségét kérni, hogy a kiiktatott élelmiszert megfelelően tudjuk helyettesíteni a hiánybetegségek elkerülése végett” – javasolta.  

A kicsiknél van, ami kinőhető a étellel kapcsolatos gondok közül. „A csecsemőknél és kisgyermekeknél gyakori a tej-, szója- és tojásallergia, de szerencsére általában ezeket kinövik, a kor előrehaladtával az emésztőrendszer beérik, és egyre kevésbé szívódnak fel olyan anyagok, amelyek allergiát okozhatnak. A mogyoró-, szezám-, dió-, kagylóallergia általában tartósabb, valamint nagy részük egész életen át fennáll” – magyarázta el Szilágyi Karola dietetikus.