Még ha sok bosszúságot is okoz szüleinek azzal, hogy alig pár falatot akar elfogadni étkezéskor, „amíg a baba jókedvű, mozgékony, nem beteg, nem kell különösen aggódni azért, mert rosszul eszik”– nyugtat meg Szilágyi Karola dietetikus. A táplálkozási szakértőt az úgynevezett „fényevő” gyerekekkel kapcsolatban kérdeztük, akikről szüleik viccelődve jegyzik meg: „valószínűleg fénnyel táplálkoznak”. A dietetikus szerint gyakori a probléma, ezt abból látja, hogy nagyon gyakran keresik meg aggódó szülők. Őket arra biztatja, bár tudja, megvan az elképzelésük arról, mennyit is kellene ennie a gyermeküknek, el kell fogadniuk, hogy a kicsi tudja jobban, mennyi kell neki. Az egészséges ösztönét el is ronthatjuk az erőltetéssel. 

Vannak babák, akik már a hozzátáplálás kezdetétől mindenféle ételre egyből rávetik magukat, vannak, akik lassan, de elfogadják az új ízeket, és vannak a szinte mindent elutasító vagy bármiből is csak keveset elfogadó babák.

Hogy utóbbiak miért tesznek így? Van olyan elmélet, ami szerint az elutasítás oka az, hogy a gyermek óvatos az újdonságokkal szemben, és nem vesz akármit a szájába. Csakhogy mindent is a szájába vesz ebben a korban, mondhatja rögtön a szülő. Akkor mégis miért van az, hogy egyes babák nem kíváncsiak az ételekre, amikor eljön a hozzátáplálás ideje, és ez állapot kitart akár óvodáskorban is?

Minden baba más egyéniség

Szilágyi Karola dietetikus, táplálkozási szakértő szerint először is „minden baba más egyéniség, ezért érdemes figyelni a viselkedését és az elválasztás igényére utaló jeleket. Amennyiben képes ülő helyzetben maradni, huzamos ideig tartani a fejét, képes a tekintetét, a kezeit és a száját koordinálni annyira, hogy ránézzen az ételre, a kezébe vegye, tapogassa, és aztán a szájába vegye, azt jelenti, hogy fel van készülve a szilárd ételek megkóstolására”. Kiemeli azt is, a csecsemő hat hónapos koráig javasolt a kizárólagos szoptatás vagy tápszerrel való etetés, mivel körülbelül ekkora korukra fejlődik ki az emésztőrendszerük az elválasztáshoz.

Bár azt gondolnánk, és sokszor még orvosok is ezt sulykolják, hogy az anyatej már szinte semmiség egy ekkora gyereknek, a dietetikus szerint igenis még nem elhanyagolandó táplálék, amikor azt számolgatjuk a nap végén, hogy evett-e valamit aznap a babánk. „Nagyon fontos, hogy a szilárd ételek bevezetése során, az anyatejnek még mindig óriási szerepe van, tehát egyáltalán nem elhanyagolható táplálék. Az érzelmi előnyök mellett, az anyatej olyan antitesteket is tartalmaz, melyek segítik megvédeni a csecsemőt a különböző fertőző betegségektől” – hangsúlyozza a dietetikus, aki szerint általában nem kell aggódni a rosszul evő babákért, gyerekekért.

„Amíg a baba jókedvű, mozgékony, nem beteg, nem kell különösen aggódni azért, mert rosszul eszik. Ha mi úgy is gondoljuk, hogy a gyermekünk  »fényevő«, valószínűleg felveszi a számára megfelelő tápanyagot. Mi természetesen azt várnánk el, hogy a könyvek szerint leírt mennyiség bejusson a szervezetükbe, de ez a való életben nem mindig működik ilyen szerencsésen, és ez sajnos sok édesanyának okoz bosszankodást” – magyarázza a dietetikus.

Rengeteg türelem kell

A szakember szerint fontos, hogy ne kezdjük el nyaggatni, stresszelni, hogy egyen, mert erre a kicsi elkezdhet dacolni, és ebből az ördögi körből nehéz lesz kijutni. „Abban az esetben, ha a gyerek nem akar enni, a szülő sok esetben elkezdi nyaggatni, unszolni, így az étkezés egy utált, kellemetlen dologgá fog válni számára, és még kevesebb kedve lesz hozzá, mint azelőtt” – magyarázza. Inkább vértezzük fel magunkat türelemmel a hozzátáplálás megkezdése előtt, javasolja.

„Amikor eljön a hozzátáplálás, hihetetlenül sok türelemre van szükségünk, hisz minden baba más, máshogy reagálnak az étkezésre is. Teremtsünk kellemes, megfelelő hangulatot. Ha mi magunk feszültek vagyunk, hogy vajon fog-e enni vagy sem, azt a gyermek megérzi, ő is úgy fog az elé tett tányérhoz viszonyulni” – figyelmeztet Szilágyi Karola. Hangsúlyozza, „nagyon fontos, hogy a szülő megőrizze a nyugalmát, és ne veszítse el a türelmét, mert sajnos azt a gyermek egyből megérzi, ami akár egy életre megpecsételheti az ételhez való hozzáállását”.

Ha láthatóan jól van a kisgyermek, akkor valószínűleg eszik eleget. „Valószínűleg azok a falatkák csipegetések, amiket mi nem gondolunk rendes étkezésnek, teljesen kielégítik az éhségérzetüket. A szülő dönti el, hogy mikor, mivel kínálja a gyermekét, hogyan tálalja az ennivalót, ellenben a gyermek dönti el, hogy akar-e enni és mennyit” – javasolja Szilágyi Karola.

Bízzunk benne: a baba tudja jobban

Úgy gondolja, csak idő, türelem, valamint ínycsiklandó ételek kellenek, és kialakul egy egészséges hozzáállás, hisz, ha hisszük, ha nem, a baba tudja, mennyi kell neki, megvan az a veleszületett, ösztönös képessége, hogy a számára megfelelő táplálékot megfelelő mennyiségben vegye magához. „Nekünk az a dolgunk hogy szeretettel, türelemmel, kitartással rendületlenül kínáljuk őket” – teszi hozzá a szakértő.  

„Abban az esetben, ha a gyermek elé rendszeresen ételt tesznek, számára ínycsiklandó formában, előbb-utóbb meg fog barátkozni velük. Legalábbis azokból az ételekből, amelyek számára kedvesebbek, magához fogja venni a szervezetének szükséges mennyiséget. Egy egészséges gyermek hajszálpontosan tudja, hogy mennyit kell ennie. Sokkal jobban tudja, mint a szülei. Minél kisebb, annál biztosabban hagyatkozhatunk rá” – hangsúlyozza a szakember.

Kiemeli, hogy ezt az egészséges ösztönét el tudjuk rontani, ha szülőként el akarjuk eldönteni, mennyit kell ennie. „Nagyon gyakori hiba, hogy a szülő próbálja meghatározni, hogy mennyi étel elegendő a gyermek jóllakottság-érzetéhez. Nem bízik saját gyermekében, és így lassan-lassan a kicsi elveszíti az amúgy születéstől kialakult evés-jóllakottság érzetet” – magyarázza a dietetikus.   

Károsodhat az egészsége?

Mikor kell aggódni? Lehet-e káros következménye a gyermek egészségére, ha keveset eszik, főleg ha kitart ez óvodáskorban is? – kérdeztük még a szakembertől. Szilágyi Karola szerint annak eldöntésében, hogy van-e valami probléma, a növekedési görbe segít, ami mutatja, hogyan fejlődik a gyermek súlyra és magasságra.

„A növekedési görbe nagyon sokat elárul nekünk. Amennyiben az normális, akkor nincs mitől tartanunk. Kötelező időszakosan háziorvosunkkal vagy gyermekorvosunkkal megbeszélni, hogy gyermekünk jól fejlődik-e. De, ha mindig a megfelelő táplálékkal kínáljuk őt, akkor bízhatunk benne, hogy megfelelően, alkata szerint fejlődik. Amennyiben ténylegesen túl keveset eszik, bizonyos hiányállapotok és fejlődési problémák alakulhatnak ki. Ezért fontos periodikusan szakember véleményét kérni a fejlődésük ellenőrzése végett” – figyelmeztet a dietetikus.

Változatos kínálat, semmi kényszer

Amit tanácsként még javasol, kerüljük az olyan kijelentéseket is, hogy addig nem állhat fel az asztaltól, amíg meg nem eszi, ami a tányérján van, vagy hogy: „egyet az anya, másikat pedig az apa kevdéért edd még meg”. Szilágyi Karola hangsúlyozza: „kell érezze a gyermek, hogy megvan a döntési lehetősége, és nem azért kell egyen, hogy megfeleljen a szüleinek”. Ugyanakkor „gondoskodnunk kell a kellemes légkörről, és arról, hogy mi magunk jóízűen együnk, hisz tudjuk, hogy gyermekeink számára mi magunk vagyunk a példakép” – magyarázza.

Ugyanakkor a többféle opció is segíthet, amiből aztán valami csak megtetszik a gyermeknek. „Fontos, hogy változatos legyen a kínálat az asztalon, hogy legyen, miből válasszanak. Ha csak egy ételt kínálunk, és az számukra nem szimpatikus abban a pillanatban, nagy valószínűséggel nem is fognak belőle kérni” – magyarázza a táplálkozási szakértő.