banner_066Zffpe_maszol_6fel_rmdsz-02.png
banner_VnNOCp39_maszol_6fel_rmdsz-01.png

Anorexia, bulimia, falási roham – Hogyan ismerjük fel, és hogyan kezeljük az étkezési zavarokat?

Az utóbbi években egyre gyakrabban hallani étkezési zavarok terjedéséről, ami komoly aggodalomra ad okot. Ezek a zavarok – mint például az anorexia vagy a bulimia – nem csupán az egyén egészségét veszélyeztetik, hanem jelentős hatást gyakorolnak a mentális jólétére is. Az étkezési zavarok kezelése komplex és hosszú folyamat, amely különleges figyelmet és támogatást igényel, és amelynek elhanyagolása súlyos következményekkel járhat. Lőrincz Hanna dietetikussal jártük körül a témát, akitől azt is megtudtuk, hogyan segíthetnek a szülők, ha gyerekeiknél észlelik a problémát.

Lőrincz Hanna elöljáróban elmondta, a táplálkozási zavar azt jelenti, hogy az egyén étkezési szokásai drasztikusan megváltoznak, és nem pozitív irányba. Ezek a változások kapcsolódhatnak az étkezés mennyiségéhez, gyakoriságához, a táplálékhoz való viszonyhoz, vagy az étkezéssel kapcsolatos érzésekhez. Több komoly kockázattal járó evészavar létezik, például az anorexia nervosa, a bulimia nervosa és a túlevési zavar/falászavar. A szakember fontosnak tartotta kiemelni, hogy az evészavarok minden korosztályt érinthetnek testtömegtől és nemtől függetlenül. Bár az étkezési zavarok gyakran a tinédzser- vagy fiatal felnőttkorban jelentkeznek, gyermekkorban vagy később, akár 40 éves kor felett is kialakulhatnak.

A táplálkozási zavarok típusai kapcsán Lőrincz Hanna kifejtette, az anorexia nervosa olyan állapot, amelyben az érintettek kerülik az étkezést, súlyosan korlátozzák az étkezések számát, vagy csak bizonyos ételekből esznek nagyon kis mennyiséget. Még akkor is túlsúlyosnak tekinthetik magukat, ha veszélyesen alultápláltak. „Az anorexia nervosának két altípusa van: a korlátozó altípus és a falós-tisztítós altípus. Az előbbiben szendevők korlátozzák az elfogyasztott ételek mennyiségét, míg utóbbi azt jelenti, hogy az étkezések korlátozása mellett előfordulhatnak falás- és tisztító epizódok, ilyenkor rövid idő alatt nagy mennyiségű ételt fogyasztanak, amit hányás vagy hashajtók, esetleg vizelethajtók használata követ, hogy megszabaduljanak az elfogyasztott ételtől” – részletezte.

Illusztráció: Unsplash

Az anorexia főbb tünetei közé tartozik az intenzív és túlzott testmozgás, a soványság (alultápláltság), valamint a vékonyságra való törekvés. Akik a betegségben szenvednek, félnek az elhízástól, torz a testképük, és tagadják, hogy soványak lennének.

A szakember szerint egy másik gyakori evészavar a bulimia nervosa. Ez egy olyan állapot, amelyben az érintettek visszatérő epizódokban szokatlanul nagy mennyiségű ételt fogyasztanak el, és úgy érzik, hogy nem tudják kontrollálni az étkezésüket. Ezt a falásrohamokkal járó táplálkozást olyan cselekvések követik, mint például a hányás, hashajtók vagy vízhajtók túlzott használata, koplalás, túl gyakori testmozgás vagy ezek együttese. Az anorexia nervosától eltérően a bulimia nervosában szenvedő emberek gyakrabban rendelkeznek egészséges testtömeggel és túlsúlyosak is lehetnek.

„A hányás okozta megerőltetés miatt jellemző az érintetteknél a krónikus gyulladt torok, duzzadt nyálmirigyek, kopott fogzománc és az egyre szuvasodó fogak, reflux és egyéb gyomor-bélrendszeri problémák. Emellett gyakori a bélpanasz és irritáció a hashajtók szedése miatt, valamint a súlyos dehidratáció a tisztítókúrák miatt” – tette hozzá Lőrincz Hanna.

Illusztráció: Adobe Stock

Emellett beszélhetünk még a falási rohamról. Az ezzel szenvedők elveszítik az étkezésük feletti kontrollt, és visszatérő epizódokban szokatlanul nagy mennyiségű ételt esznek. A bulimia nervosától eltérően a falásrohamok időszakát nem követi tisztítás, ürítés, túlzott testmozgás vagy koplalás. Ennek eredményeképpen a falásrohamokkal küzdő emberek gyakran túlsúlyosak vagy elhízottak.

A tünetek közé tartozik a szokatlanul nagy mennyiségű étel elfogyasztása rövid idő alatt, gyors evés, evés még akkor is, amikor jóllakott az illető, ételek fogyasztása addig a pontig, amíg már fájdalmasan tele nem lesz az érintett, egyedül vagy titokban megejtett étkezések a szégyenérzet elkerülése miatt, szorongás vagy bűntudat az evés miatt, valamint a gyakori fogyókúra, általában fogyás nélkül.

A dietetikus megemlített egy kevésbé ismert, de sajnos egyre gyakoribb étkezési zavart is, amit ARFID néven ismerhetünk.  A kerülő, korlátozó táplálékbeviteli zavar – korábbi nevén szelektív táplálkozási zavar – olyan állapot, amelyben az érintettek korlátozzák az elfogyasztott ételek mennyiségét vagy típusát. Az anorexia nervosával ellentétben az ARFID-ban szenvedő emberek nem rendelkeznek torz testképpel vagy a súlygyarapodástól való félelemmel. Az ARFID leggyakrabban gyermekkorban, a 6-12 évesek körében fordul elő, és általában korábban kezdődik, mint más étkezési zavarok. Sok gyermek átesik a válogatós evés fázisain, de az ARFID-ban szenvedő kiskorú nem eszik elég kalóriát, nem visz be elegendő energiát ahhoz, hogy megfelelően növekedjen és fejlődjön, valamint az ARFID-ban szenvedő felnőtt sem eszik elég kalóriát ahhoz, hogy fenntartsa az alapvető testfunkciókat.

A főbb tünetek közé tartozik az ételek típusainak vagy mennyiségének durva korlátozása, az étvágytalanság, súlycsökkenés, gyomorpanaszok. „Az érintettek azért kerülnek bizonyos ételeket, mert előfordulhat, hogy nagyon érzékenyek egyes típusú ételek ízére, állagára, szagára, de az is lehet, hogy az étkezéssel kapcsolatban kellemetlen élményük volt, például fulladás vagy hányás, vagy erős hasi fájdalmat tapasztaltak” – részletezte Lőrincz Hanna.

Illusztráció: Pexels

Kérdésünkre a szakember elmondta, sokszor olyan személyeknél is kialakulhat evészavar, akiknek a felmenői is hasonló problémával küzdöttek, de mentális zavarok is állhatnak a háttérben. „Ha az egyénnek a kórtörténetében szorongásos zavar, depresszió vagy kényszerbetegség (OCD) szerepel, akkor megnő a kockázata annak, hogy evészavar alakul ki nála. Emellett, ha egy személynek családi, párkapcsolati gondjai vannak, sokszor az étkezés korlátozása lehet az egyetlen kontrollérzete, ami evészavar kialakulásához vezethet. Ugyanakkor múltbéli traumára is visszavezethető, vagy munkahelyi nyomás is kiválthatja.

Hogyan segíthetünk?

Lőrincz Hanna kérdésünkre elmondta, ha azt gyanítjuk, hogy egy családtagunk, barátunk táplálkozási zavarral küzd, mielőtt beszélgetést kezdeményeznénk, győződjünk meg arról, hogy felkészültünk a témából. Például az étkezési zavarok jeleinek és tüneteinek megértése is sokat segíthet. Fel kell készülni arra is, hogy a beszélgetés nem lesz sikeres, vagy más problémákat is a felszínre hozhat. Ugyanakkor figyelni kell a megfogalmazásra. Biztosítani kell a személyt arról, hogy a törődésünk és aggodalmunk miatt érdeklődünk, és nem ítélkezünk.

„A családi harmónia megteremtése és a megfelelő párbeszéd kialakítása a családtagok között jelentősen hozzájárulhat az étkezési zavarok megelőzéséhez. Fontos, hogy a szülők kamasz gyermekeik esetében figyeljenek a kezdeti jelekre, és megfelelően reagáljanak rájuk, például ha a gyerekük elutasítja az ételeket. Emellett kiemelkedő fontos, hogy a szülők jó példát mutassanak, és kerüljék az olyan magatartást, amely negatívan befolyásolhatja a gyermekük egészségét és testképét. Az egészséges testkép támogatása érdekében már az apró dicséretek is segíthetnek” – emelte ki Lőrincz Hanna.

Illusztráció: Pexels

Szerinte már az is megelőző jellegű lehet, ha a szülő tudja, hogy milyen étkezési zavarok léteznek, és ezeket az információkat átadja a kiskorúnak, hiszen a tájékozottság segít elkerülni az étellel, a testtömeggel, a testalkattal és az étkezési zavarokkal kapcsolatos téves hozzáállást.

A tinédzserek több forrásból is hallhatják, hogy a vékonyabb ember egészségesebb és boldogabb. Bár nagy előrelépések történtek a testpozitivitás és a befogadás irányába, a vékonyideál még mindig jelen van. Segíteni kell a gyermeknek megtanulni értékelni önmagát a tehetségéért, a jelleméért, a céljaiért és az elért eredményeiért. Emellett az is elengedhetetlen, hogy pozitívan beszéljünk az étkezésről. „Tudatni kell a kiskorúval, hogy nem létezik „jó vagy rossz”, ha ételekről beszélünk és valaminek az egyszeri elfogyasztásától nem leszünk hirtelen egészségesek, de nem is betegszünk le. Fontos a mérsékletesség, az egyensúly. Ezt gyakorlatban ki lehet egészíteni azzal, ha otthon mindig találhatóak táplálékban gazdagabb ételek, de olyanok is, amik bár tápanyagban szegényebbek lehetnek, ugyanúgy energiát adnak és élvezettel fogyasztjuk őket” – részletezte Lőrincz Hanna.

Mennyire gyakoriak manapság az étkezési zavarok?

„Sajnos az ismerőseim, barátaim, kollégáim közt többen is vannak, akik étkezési zavarral küzdöttek vagy küzdenek jelenleg is. Szerencsére legtöbbjük eléggé öntudatos és maguktól is észrevették, hogy valami nincs rendben, így időben segítséget tudtak kérni szakemberektől” – hangsúlyozta a dietetikus

Lőrincz Hanna saját történetét is megosztotta, mint mondta: „Kevesen tudják, de nekem is voltak falásrohamos időszakaim alapképzés alatt. Volt, hogy nem tudtam kezelni a stresszt és a nyomást és az evés pillanatnyi megnyugvást nyújtott. A dietetikusi szakmában dolgozók esetében is jelentkezhetnek táplálkozási zavarok. Az én észrevételem alapján gyakoribb az a jelenség, mikor egy étkezési zavarral küzdő fiatal úgy dönt, hogy ezt a szakmát választja, mint az, hogy a már szakmában dolgozóknál kialakuljon” – részletezte a szakember.

Ugyanakkor kiemelte, az étkezési zavarokat lehet kezelni. A korai felismerés és kezelés fontos a teljes gyógyuláshoz, hiszen az ezen betegségekkel küzdő embereknél nagyobb az öngyilkosságra való haljam és az egészségügyi szövődmények/komplikációk kockázata. Kiderült, a család döntő szerepet játszhat a kezelésben. A családtagok bátoríthatják az étkezési vagy testképzavarral küzdő személyt, hogy segítséget kérjen, a kezelés során is támogatást nyújthatnak. Kutatások szerint a család bevonása az evészavarok kezelésébe javíthatja az eredményeket, különösen a serdülők esetében.

Illusztráció: Unsplash

Az étkezési zavarok kezelési tervei között szerepel pszichoterápia, orvosi ellátás és megfigyelés, dietetikai tanácsadás, gyógyszeres kezelés.

Tévhitekből is van bőven

Lőrincz Hanna szerint sokan ítélkeznek, és így tévhitek alakultak ki az étkezési zavarokat illetően. Sokan azt hiszik, hogy csak a szülők a hibások, mások szerint ez döntés vagy életmód kérdése. Egyesek csak legyintenek, hogy ez a modern kor betegsége és régen nem volt jelen, mások hiúság kérdésének tudják be. Sajnos vannak, akik szerint az érintettek így akarják magukra vonni a figyelmet, és rengetegen azt hiszik, hogy az egészséges testtömeggel rendelkező emberek nem szenvedhetnek étkezési zavarban – de ezek a kiállítások nem állják meg a helyüket és nem is igazak.

A szakember szerint az első lépés, hogy tájékozódjon, aki észreveszi, hogy problémával küzd, hiszen ez segíthet megérteni, hogy mi történik a háttérben. Fontos, hogy az érintett hangot adjon a problémának és olyan embereket keressen, akikre számíthat és akik támogatni tudják, ugyanakkor elengedhetetlen megérteni, hogy a gyógyulás lehetséges.

Lőrincz Hanna kiemelte, az energiabevitel nagymértékű korlátozása, a gyakori hányás vagy az extrém testmozgás megviselheti az egészségi állapotot. A kezeletlen étkezési zavar komoly problémákhoz vezethet, például: szívritmuszavar szívelégtelenség és egyéb szívproblémák reflux, emésztőrendszeri gondok, alacsony vérnyomás, agykárosodás, csontritkulás és fogkárosodás, súlyos kiszáradás, meddőség vagy a menstruáció teljes kimaradása. Ha sokáig kezeletlen marad a betegég, az érintett életét is veszítheti az alultápláltságban.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT
banner_Os8CxLFO_KUK_Webbanner_970x250_ANIM.gif
banner_9y4hN5Rx_KUK_Webbanner_728x90_ANIM.gif

Kapcsolódók

Kimaradt?