Megugrott a beszédhibás esetek száma az óvodás, kisiskolás gyerekek körében az utóbbi néhány évben, a Kovászna Megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrás Központ vezetője egyenesen az esetek megkétszereződéséről beszél. Hargita megyében is az utóbbi években egyre több gyerek esetében tapasztalják: nem tud beszélni, nemcsak egy hangot, hanem öt-tíz hangot nem ejt helyesen, számolt be a megyei nevelési tanácsadó központ igazgatója és egyik logopédusa. A szakemberek a mozgáshiányra, a túl sok képernyőzésre, a beszélgetés, meseolvasás hiányára vezetik vissza az egyre súlyosabb jelenséget. A logopédus szakemberek eleve kevesen vannak, a növekedett esetszám miatt pedig kétszer annyit vállalnak, mint amennyit előír a törvény, és még így is „kiskanállal hordják a vizet”, ahogy a Kovászna megyei nevelési tanácsadó központ vezetője fogalmazott. A beszédhiba, bár aranyosnak tűnik a kisgyereknél, nem elhanyagolandó, hiszen tanulási nehézségekhez, frusztrációkhoz, később a gyermek csúfolásához vezethet,  annak az egész életre kiható következményeivel együtt. 

Megduplázódott a beszédhibás esetek száma, a megye logopédusai pedig nem tudják lefedni az összes igényt – erről számolt be a Maszol megkeresésére Szőcs Levente, a Kovászna Megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrás Központ vezetője, akit arról kérdeztünk, mennyire elegendő a nevelési tanácsadó és logopédus szakemberük megyeszinten azóta, hogy tavaly vehettek fel újabb kollégákat.

„Logopédusból nagy hiányok vannak, főleg faluhelyen nagyobb szükség lenne rá, mint nevelési tanácsadóra, főként a pandémia után gduplázódott meg a beszédhibás esetek száma” – hívta fel a figyelmet Szőcs Levente, aki szerint a fő ok az, hogy az online térben tölt nagyon sok időt a gyermek.

Tanulási zavarokhoz vezethet

„A szülők többsége nem fogja fel, hogy ez probléma. Azt mondják sokszor, hogy milyen aranyos, mert pösze, raccsol. Legyintenek, hogy majd kinövi, pedig bizony nem mindig növi ki, és ezek előbb-utóbb tanulási zavarhoz vezetnek: rosszul ejti, rosszul hallja, aztán rosszul írja, és akkor diszlexia, diszgráfia és egyéb problémák jelentkeznek” – mutatott rá, miért is fontos a kérdés.

A nevelési tanácsadó központok logopédusai az óvodákban, iskolákban végeznek szűrést, ahová eljutnak. A cél az lenne, hogy biztosítsák a megye kisgyermekeinek – ahol szükséges  – ingyenesen a logopédiai terápiát a beszédhibák kijavítására, azonban sokkal nagyobb az esetszám, minthogy ennyi szakemberrel ezt a le tudják fedni.

„Kiskanállal hordjuk a vizet, mert hiába, hogy 500 gyerek után lehet alkalmazni egy logopédust, hiába, hogy egy óvodában ott van egy logopédus, mert 48-ra van limitálva az évi esetszámuk. Ők ennél többet vállalnak, 56-70 gyermeket, de így is hosszú várólistáik vannak. Sokszor hívnak szülők, járjak közbe, hogy vegyék be terápiára a gyermeküket. Óvodában csak nagycsoportosok jöhetnek szóba. Iskolában pedig negyedik osztályig részesülhetnek terápiában. Kritikus a helyzet” – magyarázata Szőcs Levente igazgató. Elmondta, 57 szakemberükből 13 logopédus, még szükség lenne szerinte 25-30-ra, de az állam erre nem fektet hangsúlyt, szó sincs újabb állások meghirdetéséről. Tavaly húsz új kollégát vehettek fel, ebből azonban csak három lehetett logopédus.

Nincs olyan osztály, ahol ne lenne beszédhibás

Hasonló a helyzet Hargita megyében is, ahol ha nem is beszélhetünk épp az esetek megkétszereződéséről Szabó Irén Ottilia, a Hargita Megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrás Központ igazgatója szerint, de mindenképp jelentős növekedést tapasztaltak az utóbbi években. „Hozzánk nyújtják be a sajátos nevelési igényű gyerekek iratcsomóit, és azokban nagyon gyakran szerepel, hogy a gyermek beszédfejlődése megkésett, ami miatt tanulási nehézségei vannak. A logopédusok arról számolnak be, nincs olyan osztály az iskolákban, ahol ne lenne beszédhibás gyermek” – mondta el megkeresésünkre az igazgató.

Siklódy Katalin csíkszeredai logopédus a Maszol megkeresésére arról számolt be, míg régebb, körülbelül tíz évvel ezelőtt, esetleg egy-két hanggal volt gond a gyerekek egy részénél, most megnőtt a diffúz pöszeség előfordulása, az amikor öt-tíz hanggal is hibáznak gyermekek, és arányaiban is többnél van baj.  „Korábban, amikor szűrtünk az óvodás csoportokban, 26-28 gyerekből nyolc-tíz volt beszédhibás, de nem halmozottan. Viszont most olyan csoport is volt az idei tanévben, ahol 18 gyermek is beszédhibás, akinél több hang is javításra szorul” – fejtette ki a logopédus.

A cél az lenne, hogy ezeket kijavítsák iskoláskorra, de ehhez több terápiára lenne szükség, legalább  heti kettőre, viszont gyakran kéthetente kerül sorra egy-egy gyermek, ami nem elégséges a fejlődéshez, jegyzi meg a szakember. „Akkora létszámmal kell dolgozni, hogy szerintem ezért is mondják, hogy az iskolásoknál is megszaporodott, mert az a gyerek, akinél csak az r hanggal van gond, gyakran csak két-három hetente kerül sorra, mivel először a súlyosabb esetekkel dolgozunk, ez a prioritás, így az ilyen gyerekeknél, akiknél egy-két hanggal van gond, megmaradhat a probléma első osztályra is” – fejtette ki.

Kevesebb élő beszéd

Hogy sokkal több a beszédhiba, ennek oka Siklódy Katalin szerint elsősorban a mozgáshiány, nem a járvány időszakához köti a jelenséget, mert mint mondta, már az azt megelőző években is tapasztalta.

„Általában akik beszédhibásak, azoknál a mozgásfejlődéssel is gond szokott lenni, merthogy a beszédhez a nagyon finom mozgások fejlettsége szükséges, így a mozgáshiány az egyik fő tényező, ami befolyásolja ezt a készséget. A másik az, hogy a gyermek hallva tanulja meg a beszédet, mostanában viszont kevesebb élő beszéddel találkozik a családban is és bárhol. Ugyanakkor az elektromos kütyüknek a gyakori használata is teljes mértékben visszadobja a fejlődésben e téren. Óvodás korban az, hogy idegen nyelvű meséket néz, teljesen megzavarja a beszédészlelését. A szájmozgás és amit hall, az nincsen szinkronban” – magyarázta a szakember az okokat.

Részben, de csak részben, a Covid-járványhoz is köthető a visszamaradás, véli a szakember, aki elmondta, megfigyelték a szűrések alkalmával azt is, hogy „a gyerekek emberrajza legalább féléves-éves lemaradást mutat, mint a Covid előtti generációknál. Ugyanakkor a gyerekek fele a ceruzát nem úgy fogja, ahogy kellene fogni ötéves korban. A mondatszerkesztésük nehézkes, nagyon nehezen tudnak mesélni, ez a Covid óta felerősödött, de a beszédhibás esetek gyakorisága már előtte megnőtt” – számolt be Siklódy Katalin.

Mozgás, meseolvasás, beszélgetés

„Az írás-olvasás alapja a tiszta beszéd, így legideálisabb, hogy amikor első osztályban elkezdi a gyermek a betűtanulást, akkorra a hangjai tiszták legyenek, hogy tudja differenciálni fonetikusan a hangokat. Akinél több hang hibás, és nem korrigálódik elsős korára, ott már látjuk, hogy diszlexia veszélye áll fenn, előre tudjuk vetíteni, hogy az írás-olvasással gond lesz” – mutatott rá. Elsősorban szabad mozgást javasolnak terápiaként és a meseolvasást, sok beszélgetést.

„Fára, mászkálóra mászás, focizás, gyaloglás – mindenfajta mozgást javasolunk, a gyermeknek teret kell adni, hogy szabadon mozoghasson. Célirányos mozgást, mozgásfejlesztést ott szoktunk javasolni, ahol nehezen indul a beszéd, vagy nincsen megindulva. De minden gyerekre érvényes tanács, hogy sokat mozogjon. Ezenkívül azt figyeltük meg, hogy ma kevesebbet olvasnak mesét a gyerekeknek, pedig a meseolvasáson keresztül fejlődik a passzív szókincse. Először a beszédértés fejlődik, aztán, amit sokszor hall, azokat a szavakat ő is elkezdi használni. Ugyanakkor minél többet beszélni kell velük” – javasolja a szakember.

Autisztikus tünetek

Az élő beszéd hiányának szélsőséges következménye is lehet. A logopédus elmondta, hogy már olyanról is tudnak, amikor a gyermek autizmusra emlékeztető tüneteket mutat. „A gyermek nem beszél, és megijednek, hogy autista. A vizsgálatakor viszont kiderül, hogy csak az a baj, hogy nagyon keveset beszélnek vele, és olyan tüneteket produkál, mint egy autista gyermek. Ha megfelelő, beszélő környezetbe, illetve fejlesztésre kerül, akkor kiderül, hogy ez csak ilyen ál-autizmus” – magyarázta el.

Ezer gyermekre egy logopédus

A Hargita megyei központ logopédusai mindannyian több intézményt is ellátnak. Siklódy Katalin Csíkszeredában négy óvodát és egy iskolát látogat. Mint elmondta, az egyik, a Kisherceg óvoda, aminek három alegysége is van, és ahová több mint 500 gyermek jár, elég lenne egy logopédusnak, hogy ideális hatékonysággal lehessen dolgozni. Hivatalosan ezer gyermek tartozik hozzá, és hetente hetvennel tud foglalkozni, miközben 35 gyermek lenne, amennyit törvény szerint el kell látnia. „Szalagmunka” lett, mint mondja, a foglalkozások tartása. Nagy segítség lenne, ha a szülők jobban odaállnának, hisz azt is észrevette, régebb a szülők lelkiismeretesebben részt vettek az otthoni gyakorlásban, ami elengedhetetlen, főleg így, hogy ritkán jut el terápiára nem egy gyermek.

A logopédus elmondta, a tanév elején minden beszédhibás gyereket felvesz a listájára. „Az első félév így nagyon húzós, amikor a hangfejlesztés történik, aztán második félévre, amikor már az automatizálás fázisában tartunk a beszédjavításban, akkor már kicsit könnyebb” – számolt be Siklódy Katalin logopédus.

Falvakra ritkán jut el logopédus

Évek óta húsz logopédus van a megyében, és Siklódy Katalin tudomása szerint tavaly, amikor több állást is meghirdethetett az intézmény, logopédusi helyet nem kaptak, hiába kérték. A Kovászna megyei helyzethez hasonlóan itt is nagyon sok olyan intézmény van, ahol egyáltalán nincsen szakember, tudtuk meg Szabó Irén Ottilia, a Hargita Megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrás Központ igazgatójától.„Mi olyan áthidaló megoldást találtunk, hogy beírtunk egy-egy intézményt sürgősségi esetnek. Ez azt jelenti, hogy tudnak a szakemberről, év elején bemutatkozik, és hogy ha olyan esetük van, ami logopédusi segítséget igényel, akkor értesítik a pedagógusok. Tehát ott is van elérhetőség, de oda nem tudnak rendszeresen kijárni” – magyarázta az igazgatónő.

Ahol román szakember méri fel a magyar gyereket

Csép Éva Andrea képviselő, a parlament szociális védelmi bizottságának alelnöke a Maszol megkeresésére elmondta, évek óta szorgalmazzák, hogy csökkenjen az egy szakemberre jutó gyermeklétszám a szóban forgó központoknál. Az igazgatók beszámolói alapján a nevelési tanácsadók esetében javult a helyzet. A logopédushiányra egy megoldás az is lehet, véli a politikus, hogy magánszolgáltatókat is bevonjanak, akiket az állam egy bizonyos összegű szolgáltatásig kifizet. Itt, véleménye szerint abba a problémába is ütköznének, ami szerinte az alapprobléma, hogy eleve nincs elég szakember vagy egyes megyékben nincs elég magyar szakember. Tudomása van olyan esetről, hogy a magyar gyermekeket „valamennyire magyarul beszélő” logopédus mérte fel Maros megyében. A Maros Megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrás Központ internetes oldalán a 2022-2023-as tanévre tüntették fel a tanácsadók és logopédusok listáját: eszerint a 85 szakemberből 21 logopédus, és ebből – nevük alapján – 12 magyar, akiknek marosvásárhelyi, dicsőszentmártoni, nyárádszeredai és segesvári iskolák tartoznak a hatáskörükbe, falvak nem szerepelnek a listán. 

Szabó Ödön képviselő, a parlament oktatásügyi bizottságának alelnöke elmondta, Bihar megyében is logopédushiány van, így sok szülő magánúton viszi terápiára a gyermekét. Bővítésről nincs tudomása a közeljövőben, de előrlépés várható a jövő tanévtől olyan értelemben, hogy az új tanügyi törvény előírja, logopédus szakembert a nevelési tanácsadó központokba a megye lakossága etnikai arányának megfelelően kell alkalmazni, éppen azért, hogy ne fordulhasson elő, hogy nincs magyar logopédus, aki a magyar gyerekeket felmérje, velük foglalkozzon.