Kelemen Hunor Aradon: „a félelemre épített elrettentésből egy nemzet máig ható bátorsága született”
A magyar történelem legfájdalmasabb napja október 6-a, amikor a 13 magyar honvédtisztet kivégezték, „mégis a legnagyobb hősiesség és önfeláldozás örök tanúsága ez nap” – hangsúlyozta Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke Aradon a vértanúk emlékére tartott ünnepségen hétfőn. A romániai magyar közösségnek azt kívánta, „a következő években is tartsuk meg az egységet, tartsuk meg a közösséget, mert erőnk és a jövőnk ebből az egységből, ebből az összetartásból származik”.
A történelem paradox igazságszolgáltatása, hogy a félelemre épített elrettentésből egy nemzet máig ható bátorsága született, a megfélemlítésből pedig közös tartás – így az aradi vértanúk előtt való tisztelgés szabadságunk gyökerei előtt való főhajtás is, mondta ünnepi beszédében Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke hétfőn Aradon.
Mint kiemelte, az idei megemlékezés azért is különleges, mert „egyfajta korszakhatáron állunk 35 évvel a kommunista diktatúra bukását követően és 35 esztendőnyi építkezés után”. Visszatekintőjében elsorolta, „az első évek a romok eltakarításáról szóltak: visszakértük, amit elvettek, újraalapítottuk, amit megszüntettek, és törvényekben is elkezdtünk érvényt szerezni a közösségi jogainknak”. Mint hangsúlyozta, az akadályok, kudarcok ellenére „talpra álltunk, és folytattuk az építkezést, mert hittük, hogy a közösség tartása erősebb minden ellenállásnál”.
Kapcsolódó
Úgy látja, a magyar közösség éppen ezért ma erősebb és edzettebb, mint 35 éve.
„A magyar iskolák, a színházak, az utak, a kórházak, a templomok, az orvosi rendelők, a falusi bölcsődék, egyetemek mind annak tanúbizonyságai, hogy a szülőföld lehetőség. A szülőföld számunkra jövő. A szülőföld számunkra otthon, amelyet nem hagyunk elveszni, és gyarapítani akarunk. És tudjuk ezt ma is, amikor korszakhatárhoz érkeztünk. Tudjuk a célt, tudjuk az irányt, és tudjuk azt is, hogy mindenek előtt egymásra számíthatunk ezen az úton. Ezt a közösségi összefogást és a közösség erejének a mértékét mutattuk meg az elmúlt években is” – mutatott rá.
Mint mondta, azért vállalták el a kormányzást ebben a nehéz időszakban, mert érezték, „hogy szükség van a józan észre. Szükség van arra, hogy közösségünket megvédjük. Próbáljuk kijavítani azt, amit mások elrontottak”.
Kelemen Hunor kiemelte, az erdélyi magyar közösség jövője négy alappilléren nyugszik: meg kell erősíteni a családokat és a közösséget a népességfogyás megállításáért, meg kell őrizni az oktatás minőségét és a magyar iskolákat, itthon kell lehetőséget teremteni a fiataloknak, hogy ne vándoroljanak el, és folyamatosan erősíteni kell a bizalmat, mert enélkül nincs összetartás és nincs jövő.
„A közösség bizalma a legnagyobb tőke, mondta. Ezt kell mindig visszaállítanunk, újra és újra megerősíteni. Lehetnek erős intézményeink, lehetnek nagyívű terveink, de bizalom nélkül semmit nem tudunk megvalósítani” – mondta Kelemen Hunor.
Az aradiakhoz és vendégekhez szólva kiemelte, az Aradon halálra ítélt tisztek nagyon különbözőek voltak, mégis hasonlóak, mert „hittek abban, hogy egy néptől nem lehet elvenni azt a jogot, hogy maga határozza meg életének irányát, maga határozza meg a jövőről meghozandó döntéseit”.
„Mi, erdélyi, partiumi, bánsági, székelyföldi magyarok is sok mindenben különbözünk, különbözőképpen gondolkodunk számos kérdésről, mégis elemi reflexünk, hogy védjük egymást” – tette hozzá. „Van egy mondás, ami bennünket jellemez, ami tartást adott mindig és ad ma is minden kihíváshoz: egységben az erőnk, közösségben a jövőnk. Én az idei megemlékezésen leginkább ezt kívánom mindannyiunknak: a következő években is tartsuk meg az egységet, tartsuk meg a közösséget, mert erőnk és a jövőnk ebből az egységből, ebből az összetartásból származik” – kívánta Kelemen Hunor. Hozzátéve, partnerekre is szükségünk van, fontos, hogy „a román többséggel szót értsünk”. „Együtt fogjuk tudni építeni a szülőföldet. Éljen az aradi tizenhárom! Éljen a magyar szabadság és az erdélyi magyar közösség!” – zárta ünnepi beszédét az RMDSZ elnöke.
Kapcsolódó
.jpg)
CSAK SAJÁT
