Zászlószaggatás: a történelemoktatásban gyökerezik a magyarellenesség
„Ennek az intenzív és agresszív magyargyűlöletnek addig nem lesz vége, amíg a történelemoktatás szemlélete ebben az országban nem változik meg” – vélekedett Benkő Erika, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat vezetője azt követően, hogy a hétvégi FK Csíkszereda–Kolozsvári Universitatea labdarúgó-mérkőzést követően a vendégek ultrái több Hargita megyei településen leszaggatták a székely és magyar zászlókat. Mint írtuk: az RMDSZ feljelentést tesz a történtek nyomán, de a székelykeresztúri városi rendőrség is büntetőeljárást indított a „piros sapkásak” randalírozása miatt.
Feljelentést tett a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat is, amely hétfői közleményében hangsúlyozta: határozottan kiállnak a közösségi szimbólumok védelme mellett, és következetesen fellépnek minden olyan megnyilvánulással szemben, amely a magyar közösség megfélemlítésére vagy megalázására irányul. Meglátásuk szerint az ilyen cselekmények nem egyszerűen magántulajdon elleni támadások, hanem súlyos társadalmi feszültséget gerjesztő erőszakos cselekedetek is, amelyek veszélyeztetik a közösségek közötti békét, a kisebbségek jogbiztonságát és az egyének méltóságát is.
A jogvédő szolgálat elítélte az incidenst, szerinte az ilyen cselekményeket semmilyen politikai sérelemmel vagy sportszimpátiával nem lehet igazolni. A székely zászló, a nemzeti jelképek, és más szimbólumok olyan közösségi értékek hordozói, amelyek nemcsak múltunkra, hanem identitásunkra is utalnak, elpusztításuk így nem csak anyagi kár, hanem erkölcsi sérelem is – vélekednek. A közlemény alapján a jogállam feladata, hogy ilyen esetekben hiteles választ adjon, és biztosítsa, hogy senkit ne lehessen büntetlenül félelemmel kényszeríteni arra, hogy ne viselje, ne helyezze el vagy ne mutassa meg jelképeit.
Kapcsolódó
De, hogy miért is fordulhat elő ilyen incidens? A közleményben idézett Benkő Erika szerint azért, mert a román történelemoktatás „még mindig a Ceaușescu féle nacionálkommunista szemléletet tükrözi, miszerint itt a magyarok csak betolakodók, s az »igazi« őslakosok a dákorománok leszármazottai, akiket a magyar »grófok« sanyargattak évszázadokon át”. Meglátása, hogy a román hivatalos történelemkurzus a nemzetépítés folyamatát szolgálja, annak is még a nagyon kezdeti fázisát, mely a mítoszalkotási fázis.
Kapcsolódó
„Ennek az intenzív és agresszív magyargyűlöletnek addig nem lesz vége, amíg a történelemoktatás szemlélete ebben az országban nem változik meg, ugyanis az jelenleg a magyargyűlöletet legitim történelmi reakciónak tartja, s a román nemzeti identitás részeként kezeli” – fogalmaz a jogvédő szolgálat vezetője. Hozzátette: ezt a jelenséget csakis úgy lehet kezelni, ha a román nemzettudat nem a magyarral szemben épül és a román oktatási rendszer odafigyel arra, hogy ne a történelmi kisebbségek gyűlöletét nevelje bele az elkövetkező generációkba, hanem elismerje ezen kisebbségek több évszázados létét az országban valamint értékként tekintsen rájuk. „Láttuk a tavalyi választások alkalmával, hogyan tud félresiklani a szélsőségek felé a rosszul értelmezett történelem. Ezek súlyos kérdések, melyeket össztársadalmi szinten kell kezelni” – vélekedett.
CSAK SAJÁT