Bár a fényszennyezés fogalma nem annyira ismert a társadalomban, hogy abból a víz- vagy levegőszennyezéshez hasonló „közhelyt” kreáljanak, a környezetszennyezés részeként jelentős fennakadásokat okozhat. Veszélyes jelenség, amire sokan hajlamosak csodálattal tekinteni: ott vannak például az űrfotók, amelyek a Föld fénypontjait örökítik meg – a laikusok úgy hiszik, tündöklő fények ezek a felszín fölött, bele sem gondolnak abba, hogy szennyezésről tanúskodnak a „bámulatos” történések – részletezte Réti Kinga, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Környezettudomány és Környezetmérnöki Karának adjunktusa, akit arról kérdeztünk, milyen hatással van az életre a soha meg nem szűnő világosság, vibrálás.

A fejlett világ városait, nagyobb településeit a mesterséges fény uralja: a legtöbb városlakó úgy nő fel, hogy nem látja a csillagos eget. 2016-os kutatások szerint az európai lakosság 60 százalékának esélye sincs arra, hogy saját lakóhelyén láthassa a Tejutat. Ez az arány Szaúd-Arábiában vagy Szingapúrban eléri a 99 százalékot.

A fényszennyezés – az esti égbolt mesterséges fényforrásokkal történő fölösleges, energiapazarló és környezetkárosító megvilágítása – könnyen „tetten érhető”: az éjszakai utcai megvilágítások, a fénylő utcai hirdetőtáblák, az óriásvállalatok kivilágításai mind-mind hozzájárulnak a túlzott fényforráshoz. Ha járókelők vizslatják a vibráló fényeket, nem találják szennyezőnek a jelenséget, sőt alkalomadtán örülnek is, hogy nem sötét éjszakában kell hazatalálniuk. Ha pedig nehezményezni kezdik, biztosan a túlzott energiahasználatot kifogásolják, és nem magát a szennyezést – részletezte a szakember, hangsúlyozva, hogy ezért érdemes minél gyakrabban hangoztatni a fényszennyezés súlyosságát és következményeit.

A káros történés ugyanis veszélyes a környezetre és az élővilágra egyaránt. Az emberi és a technikai civilizáció gyors fejlődése robbantotta ki: az elmúlt 50 évben érezhetően vált a városok pazarló fénye környezetkárosító tényezővé. Nem szégyen azonban, ha sokan értetlenül állnak a jelenség előtt, mert ezidáig a téma kutatása sem kapott kellő népszerűséget, csupán néhány kisebb tanulmány bizonyítja károsságát, de a szakembereket sem foglalkoztatja igazán a mérsékelése.

Fáradt napközben, nem tud koncentrálni? A fényszennyezés is okozhatja

Valójában szorító helyzet alakult ki: napjainkban fontosabb minden más szennyezés megoldása, visszaszorítása, mint a fényszennyezésé – vélekedett a szakember. Hozzáfűzte, a túlzott világítás következményekkel jár: egyrészt jól láttatja, hogy az energiahasználatunk egyáltalán nem hatékony, másrészt bizonyítja, hogy az állandósuló fényszennyezés egészségügyi, közlekedésbiztonsági, ökológiai és tájvédelemi szempontból is kockázatot jelent.

Különböző megfigyelések és kutatások igazolták, hogy az éjszakai fények gátolják a melatonin, azaz az alvásciklust irányító hormon termelődését. Ennek következtében a daganatos megbetegedések kockázata is nő, fáradékonyság gyötri az embereket, ebből fakadóan pedig nő a figyelmetlenség és a stressz.

Réti Kinga elmondása szerint az állatokat sem kíméli a „tündöklés”: esetükben felborulhat a biológiai ritmus, mivel a várost körülvevő természetes erdők, mezők, tópartok fölött nincs jelen a háborítatlan létezéshez szükséges éjszakai sötétség, és ez megbolygathatja a párzást, a tájékozódást, a táplálkozást. A fényerősség alapvetően meghatározza az állatok viselkedését, döntéseit, legyen szó a vándorlás irányának feltérképezéséről, vagy a táplálékforrás, a szaporodóterület helyének kiválasztásáról. Ha a mesterséges információk, üzenetek a természetesnél erősebbek, akkor az állatokban a normálisnál fokozottabb válaszreakciót váltanak ki, és csapdába csalhatják őket.

Az erőteljes poláros fény megtéveszti például a szitakötők tájékozódását, emiatt vízfelszínként érzékelnek szilárd tereket is. De a szentjánosbogarak sincsenek biztonságban: a nőstények fényjelzései óriási jelentőséggel bírnak a szaporodás lebonyolításában, azonban a fényszennyezés következtében a bogarak összezavarodnak, nem találják meg egymást, emiatt szaporodási kísérletük kudarcba fullad. Gyakori, hogy a szentjánosbogár hímek a világító nőstények helyett egy jóval erősebb intenzitású éjszakai kerti lámpára szállnak, és azzal próbálnak párzani.

A fényszennyezés kevésbé ismert, pedig mindenki tapasztalja a környezetében

Nagyvárosokban ritka csillagos eget látni, főként, ha tömbházak ágaskodnak mindenütt. Éjszaka az utcai világítás fénye beszűrődhet az ablakokon, ha nem megfelelő a sötétítés, ami szintén felismerhető jele a fényszennyezésnek. A tévé vagy éjjeli lámpa mellett való alvás is azt bizonyítja, hogy szennyező környezetben próbál pihenni az ember. Élettani hatása sokak mindennapjait nehezíti meg: ha az egyéneknek nem sikerül megfelelően aludniuk, nem pihenik ki magukat, emiatt nem tudnak koncentrálni a nap folyamán, ami különféle balesetveszélyekkel jár.

A BBTE Környezettudomány és Környezetmérnöki Karának adjunktusa úgy véli: megfelelő világítási technikával enyhíthető a fényszennyezés – például kímélné a természetet a síküvegekkel történő utcai megvilágítás, vagy a LED-es megoldás, ami bizonyítottan kevesebb fényt szór szét. Emellett az emberek saját otthonukban is tehetnek a fényszennyezés csökkentéséért: elsődleges feladatuk a fölösleges fények használatának elkerülése. Léteznek már szenzoros világítási technikák, amelyek csak akkor működnek, ha mozgást érzékelnek, de a poláros fényszennyezés ellen a durva felületek is kellő védelmet nyújtanak, valamint a világosabb, fényt elnyelő színhasználat is, legyen szó kültéri vagy beltéri dizájnról.

Az EU is törekszik a fényszennyezés csökkentésére

Az Európai Unió célul tűzte ki, hogy 2020-ig 20 százalékkal növeli az energiahatékonyságot: mivel a világítás körülbelül 50 százalékát teszi ki a városok villamosenergia-fogyasztásának, az európai városok az innovatív és környezetbarát LED-es világítási megoldások széles körű elterjedésével fontos szerepet játszhatnak a szén-dioxid kibocsátás csökkentésében, részletezik 2013-as jelentésükben, amelynek irányelveit egy külön uniós munkacsoport állította össze az energia-elosztó társaságok, a világítástechnikai ipar és a LED-es világítási projektekben tapasztalattal rendelkező pénzügyi intézmények bevonásával.

A közel tíz évvel ezelőtti  jelentés szerint körülbelül 90 millió hagyományos közvilágítási lámpatest van Európában, a berendezések több mint 75 százaléka pedig idősebb 25 évnél. Ezért is szükséges a LED-es világítási technika, amely ellenőrizhető és jobb minőségű fényt, fokozott vizuális teljesítményt jelent, javítja a hangulatot és biztonságot a városi környezetben, „zöldebbé” teszi a városokat, a kombinált intelligens fényrendszerek használatával, a LED-es világítás segítségével a világításra használt villamos energia akár 70 százaléka is megtakarítható a jelenlegi világítási berendezésekhez képest, jelentősen csökkentve az energia és karbantartási költségeket.

Az intelligens LED-es világítási rendszerek elterjedése része lehet a fenntartható intelligens városok létrehozásának. Különösen fontos az átalakulás, mert csökkenteni kell az állami
szolgáltatás költségeit, jelentős, azaz 70 százalék energiamegtakarítással jár, és hosszabb lámpatest-élettartammal. Emellett jobb fényminőséget és láthatóságot biztosít, ami kevesebb fényszennyezést eredményez, nem beszélve a közúti biztonságról.

Különféle tanulmányok bizonyították, hogy a fényszennyezés csökkentése javítja az életszínvonalat: egy felmérés azt mutatta, hogy a LED-es közvilágítás fehér fényét a polgárok inkább kedvelték, mint a hagyományos utcai világításét, javult a láthatóság és a közbiztonság. A jól megvilágított várost biztonságosabbnak és kényelmesebbnek találták, a kreatív LED-es világítás hozzájárult a városi környezet javításához. Az iskolákban is hasonló pozitívumokat mutattak ki: a LED-es világítás fényszínének és intenzitásának dinamikus változtatása jelentősen javította a tanulók teljesítményét.