Belga, német és lengyel szakemberekkel együttműködve a Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem kutatói és hallgatói a napraforgónak egy olyan fajtáját hozták létre, amely sokkal ellenállóbb, jobban bírja a szárazságot, ezzel elősegítve a mezőgazdasági termelést az egyre kedvezőtlenebb időjárási körülmények között.

Nem akármilyen növényt fejlesztettek ki a Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) kutatói és hallgatói: a nemzetközi projekt, amelyben német, lengyel és belga szakemberek is közreműködtek, egy olyan napraforgó nemesítésére összpontosított, amely fejlettebb gyökérzettel és jobb szárazságtűrő képességgel rendelkezik, ezáltal elősegíti, hogy az egyre kedvezőtlenebb éghajlaton javuljon a mezőgazdasági termelés – olvasható az egyetem oldalán.

A projekt sikeresen lezárult: létrejöttek a fejlettebb és szárazságtűrőbb gyökerek. A projekt kezdeményezői és koordinátorai belga kutatók voltak, a kolozsvári egyetem csapatában pedig a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kar (Állattenyésztési és Biotechnológiai Kar) hallgatói is részt vettek, akik megismerték az alkalmazott technológia lépéseit, és ketten közülük úgy döntöttek, hogy továbbtanulnak és diplomamunkát írnak a témában.

Az USAMV projektkoordinátora, Adriana Aurori kutató elmagyarázta, hogy bár a napraforgó termesztése laboratóriumi körülmények között nehezen kezelhető, a csapat egy meglévő, az Egyesült Államokban kifejlesztett módszert optimalizált, amely figyelemre méltó eredményekhez vezetett. A módosított gyökerek a normál gyökereknél két-háromszor jobb növekedési képességet mutattak. A projekt az ERA-NET SusCrop kezdeményezés része, amelynek célja a fenntartható termelés javítása a növénynemesítési technológiák innovációi révén. A kutatócsoport hangsúlyozta, hogy a szárazsághoz jobban alkalmazkodó növények létrehozása érdekében elengedhetetlen az új genetikai tulajdonságok vetőmagokba való integrálásával kapcsolatos munka folytatása.