Jubileumi évfordulót ünnepel a Báthory-líceum, ennek apropóján tették ünnepélyessé és tartalomdússá ezt a hetet. A kezdetekről, az évfordulós rendezvénysorozatról és a jövőbeli elképzelésekről kérdeztük Schuller Hajnalt, a tanintézmény igazgatóját.

– Rögtön az elején tekerjük vissza az idő kerekét. Milyen történelmi kontextusban jött létre az intézmény 445 évvel ezelőtt?

– 1579-ben, egy zűrzavaros időszakban létesítette Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király ezt az intézményt. A reformáció korában döntött így, hogy a katolikusság visszatelepítésén segítsen. Ehhez a pápa segítségét kérte, aki beleegyezett, és ő küldte a kor legműveltebb embereit ide Erdélybe, akik a jezsuiták voltak. Ők valójában nem tanító szerzetesek voltak, hanem misszionárius rend, ami azt jelenti, hogy küldetésükként terjesztették a katolikus tanokat Afrikában, Ázsiában, de végül Kolozsvára jöttek tanítani. Fölvirágoztatják az iskolai életet: csillagászattant, fizikát, metafizikát, teológiát és retorikát is oktatnak az intézményben. Innen került ki Erdély egyetlen szentje, Pongrácz Szent István is, ő az első jezsuita generációval végezte el az akkori egyetemnek megfelelő szintet.

Miután 1776-ban megszűnik a jezsuita rend, a piaristák jönnek Erdélybe, ők folytatják az iskolában zajló oktatást. Ők tanító rendnek számítottak, és ők is kettős egyetemmel rendelkeznek, tehát teológiai és egy másik, úgymond civil, világi egyetemnek a végzettjei. Az 1948-as államosításig ők is rendkívül áldásos tevékenységet folytattak az iskolában. Idő közben az épület középiskolaként kezd funkcionálni, hiszen megépül a mai Babeș–Bolyai Tudományegyetem főépülete, de a lényeg nem változott: az alapításától kezdve mindig oktatás folyt az intézmény falai közt, persze a történelem viharait, a világháborúkat és egyebeket leszámítva. Mai napig megőrizte azt a jellegét, hogy különleges varázsa van ennek a helynek, mindig rangot jelentett és jelent most is báthorys diáknak lenni.

– Egy ilyen évfordulóhoz illően önök egy teljes rendezvénysorozattal készültek.

– A jubileumi rendezvénysorozatunk egy hetet ölel fel, amelyben helyet találnak a különféle konferenciák, előadások, sporttevékenységek. Magyarországról, Németországból hívtunk meg előadókat, de volt diákjainkat is, akik a tudományos élet különböző területein tevékenykednek, akár professzorokként, docensekként vagy éppen filmes szakemberekként. Rendkívül változatosan szerkesztettük meg a programot, hogy minden tagozat megtalálja az életkori sajátosságának megfelelő tevékenységet. A líceumi tagozat számára terveztük meg a konferenciasorozatot, amelyben a történelem, irodalom, egy kicsit másként való fölvázolását szerettük volna, és olyan előadásokat szerveztünk, amelyeknek közük van az iskola történetéhez, például a jezsuitákról és piaristákról.

A konferenciasorozatunk megnyitójaként többek között a Piarista Rend Magyar Tartományának tartományfőnöke, P. Zsódi Viktor piarista atya tartott előadást a piarista rend múltja és 21. századi üzenete témában, ezt követően Siptár Dániel, a budapesti Jezsuita Levéltár igazgatója, történész, professzor tartott rendkívül érdekes előadást. Ők mindketten Budapestről érkeztek hozzánk. Utána egy kicsit ugrottunk az időben, és Márton Áronról hangzott el egy előadás, tudniillik Márton Áron egyetemi lelkész volt Kolozsvárott és plébános is a főtéri Szent Mihály templomban. Főtisztelendő Korom Imre egykori teológiai rektor, jelenlegi vajdahunyadi plébános volt ennek előadója.

De velünk volt többek között Dr. Gábor Csilla akadémikus, egyetemi tanár, iskolánk volt diákja, aki Heltai Gáspárról hozott érdekességeket. Ezenkívül kicsik számára volt például maratonfutás, villámcsődület, és természetesen ünnepélyes megnyitóval indítottuk a hetet a Szent Mihály templomban, ahol velünk voltak a jelenlegi tanárok és diákok mellett vendégeink, az egyházi és civil fórumok, tanintézmények vezetői, volt diákok, volt tanárkollégák és a testvériskoláink képviselete is. 

– Sikerült visszaszerezni az iskola címerét egy magyarországi zálogházból. Mi ennek a története?

– Bizony, ez egy érdekes történet. Egy 83 éves címerről van szó, 1941-42-ben rendelte meg az akkori iskolaigazgató, dr. Bíró Vencel piarista paptanár, az ő kutatásai, tervei és Kelemen Lajos levéltáros tervei alapján készült. Ez szinte isteni gondviselés, hogy megjárván a nagyvilágot, a címer otthonra talált, és valójában visszatért az iskolájába.

Ezen az alapító, Báthory fejedelem sárkányfogas címere, illetve a jezsuita és piarista rend szimbólumai találhatók. Gyönyörű, patinás, fából készült, festett, zománcozott címer, és nagyon boldogok és büszkék vagyunk, hogy ez is visszakerült tulajdonunkba, pláne, hogy éppen a 445-ös évfordulóra sikerült restauráltatnunk a Szent Mihály plébánia támogatásával, és immáron az iskolát, ezen belül is annak dísztermét tudja ékesíteni.

– Készült egy jubileumi évkönyv is. Milyen volt átvenni, lapozgatni, mit foglal magába?

– Éppen múlt pénteken került ki frissen a nyomdából az öt évet átölelő jubileumi évkönyv, amit máris lapozgathatnak az érdeklődők. Igyekeztünk az elmúlt öt év legfontosabb momentumait, főbb állomásait összefoglalni, tudniillik ebben volt járványhelyzet, volt képernyő elé szorított iskola, de aztán már egy fölszabadult iskolai életről is szó van. Valójában a jubileumi évkönyvben összefoglaltuk a múltat, a jelent, és utaltunk a jövőre, tehát az iskola történetéről, piarista múltjáról is jelentek meg írások benne.

Fölkértem például a jezsuita és piarista rend képviselőit, hogy írjanak köszöntőt bele, ugyanígy a testvériskoláink volt képviselőit, jelenlegi képviselőit, akik mind-mind és nagy szeretettel írtak nekünk. Ezenkívül a gyerekek és a kollégák a kirándulásokról, szabadidős tevékenységekről, projektekről, versenyekről írtak. Tehát összegeztük, és egy rendkívül szép, színes és nagyon látványos évkönyvet jelentettünk meg, amit iskolánkban meg lehet tekinteni.

– Ön szerint mire törekszik az iskola napjainkban? Mi a közös célja az igazgatóságnak, a tanároknak és a diákoknak egyaránt?  

– A minőségi oktatást szolgáljuk, és rendkívül nagy igény van rá. Ezt bizonyítja az is, hogy növekedett az osztályaink létszáma. Az iskola arra van berendezkedve infrastrukturálisan, hogy három párhuzamos osztályt szolgáljon ki, előkészítőtől tizenkettedik osztályig. Viszont idén ezt túlléptük, mert olyan nagy volt az igény például az előkészítő osztályra, hogy 41 osztályunk működik most.

Ez a minőségi oktatásról és az emberbarát, gyermekbarát nevelésről szól. A kötelező, úgymond kurrikuláris törzsanyag és tudományos oktatáson kívül nagy hangsúlyt fektetünk a nevelésre. Itt vannak iskolánkban a piarista paptanárok, akik nagyon szép lelki, közösségi tevékenységet folytatnak, felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül, illetve egy nagyon változatos, gazdag diákélet is zajlik az iskolában, és persze tudományos kutatás és szakköri tevékenységek is. Mi ezentúl is oda fogunk figyelni, hogy fejlesszük a tudományosságot, emellett a közösségi élet velejáróival is foglalkozzunk. Tehát a nevelésre és olyan tevékenységek szervezésére is hangsúlyt fektetünk, melyek megérintik a 21. század fiatalját és szüleit.