Az aerosol csirkékből származó IgY típusú antitesteket juttat a felső-légúti nyálkahártyákra, amelyek már a bejutási ponton semlegesíthetik a vírust. A technológia más, hasonlóan terjedő vírusokra is alkalmazható lesz a későbbiekben, írja a 24.hu portál.

A PTE Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai Nemzeti Laboratóriuma és a steril (SPF) tojásokra szakosodott Prophyl Kft. összefogásából egy koronavírus elleni orrspray készül, ami meggátolhatja a kórokozó bejutását a szervezetbe, illetve amely később más felső-légúti vírusra is „átprogramozható”.

Dr. Jakab Ferenc virológus professzor, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) egyetemi tanára a 24.hu-nak elmondta: ha vannak is többé-kevésbé hasznos termékek, a tudomány által leírt, kísérletekkel igazolt, direkt koronavírus elleni orrspray egyelőre nem létezik. A technológia nem újkeletű, hiszen számos vírus esetben próbálkoztak már hasonló eljárás kidolgozásával. Egyelőre nem tudni, a magyar fejlesztés végül világelsőként kerül-e piacra, de az igen, hogy amennyiben elér az előállítás/termék fázisába, egy 100 százalékban hazai fejlesztésű koronavírus ellenes szer lehet belőle.

Miként működik a covid elleni orrspray?

Szervezetünk immunarzenáljának jelentős részét alkotják az immunglobulinok, köztük az úgynevezett immunglobulin G, rövidítve IgG. A kifejezés az ellenanyagszintet vagy antitestek jelenlétét vizsgáló COVID-tesztek révén lehet ismerős – az IgG-t vérmintából mutatják ki, mennyisége pedig azt jelzi, jelen van-e a szervezetben a koronavírus semlegesítésére alkalmas immunglobulin.

Ez a molekula kötődik a vírus tüskefehérjéjéhez, amivel megakadályozza, hogy az a sejtekhez kötődjön, magyarán képes legyen fertőzni. Az IgG megfelelője madarakban az immunglobulin Y (IgY). Ha egy csirkét beoltunk egy specifikus SARS-CoV-2 fehérjével, szervezete megkezdi az IgY gyártását, az anyag pedig nagy mennyiségben megjelenik a tojásaiban is. Innentől kezdve már „csak” ki kell vonni a tojásból, aerosol létrehozására alkalmas közegbe helyezni, és használatra kész. Mivel azonban számunkra a szárnyas IgY testidegen anyag, így azt kizárólag lokálisan, nyálkahártya felszínén lehet alkalmazni – magyarázza a szakember.

Gyógyszerként vagy injekcióként az emberi szervezetbe jutva idegen anyagként viselkedik, toxikus lehet. Így viszont az IgY így beborítja a felső-légutak nyálkahártyáit és blokkolja a kórokozót éppen annak bejutási útvonalán, magyarul megköti a vírus tüskefehérjéit, még mielőtt azok a sejtfelszíni ACE2 receptorokhoz kötődnének. Hozzáteszi: amint a technológia bevetésre kész, a későbbiekben könnyen módosítható, átalakítható más felső-légúti vírusok ellen.

Egyelőre kísérleti fázisban van

Jakab Ferenc hangsúlyozza, hogy az egészben a technológia a nagyszerű. Humán gyógyászati felhasználásra érthető módon nem alkalmas bármilyen alapanyag, hanem „hipertiszta”, úgynevezett Specific Pathogen Free, azaz Specifikus Kórokozóktól Mentes tojásra van szükség (ennek rövidítése az SPF), amelynek globálisan magasan jegyzett gyártója a Prophyl Kft. Ehhez jön az Pécsi Tudományegyetem világszínvonalú, 4-es besorolású víruslaboratóriuma a maga szakembereivel, így áll össze a tudásbeli és technológiai háttér.

Hogy mindebből mikor válik mindenki számára elérhető termék, az már nem a kutatókon múlik. A tudomány ezen szelete csak az állatmodellezések lezárásáig kíséri a folyamatot, utána a klinikai fázisokon a sor, amelyek már túlmutatnak a kutatási laboratóriumokon.