Románia áttér a nyári időszámításra: vasárnap egy órával kevesebbet alszunk, mert hajnali 3 órakor előre kell állítani az órákat 4 órára.

A nyári időszámítást az első világháború idején, 1917-ben vezették be, hogy takarékoskodjanak a világításhoz használt szénnel. Az évek során többször eltörölték és újra bevezették, 1979 óta alkalmazzák folyamatosan az energiamegtakarítás és a közlekedésbiztonság javítása érdekében. Az átállás időpontját 1996-tól összhangba hozták az Európa Unió országainak gyakorlatával, így a nyári időszámítás nálunk is március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapján ér véget.

Világszerte tucatnyi országban használják a nyári időszámítást, de például Izland, Fehéroroszország, Oroszország, több dél-amerikai állam vagy éppen Kína eltörölte.

Emlékezetes, hogy az Európai Bizottság 2018 szeptemberében indítványozta először az óraátállítás eltörlését, miután 4,6 millió európai polgár részvételével nyilvános konzultációra került sor, és a túlnyomó többség a gyakorlat megszüntetését szorgalmazta. A javaslatot aztán az Európai Parlament (EP) 2019 első felében jóváhagyta. Miután eljutott ebbe a szakaszba, várható volt, hogy rövidesen minden tagállamban végrehajtják, de végül a Brexit, a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború miatt lekerült a napirendről.

Kapcsolódó

Nyári időszámításra váltunk – mi történik a vonatok menetrendjével?

Március 30-ától, vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat.

vasúti közlekedés vonatok óraátállítás nyári időszámítás

Az orvosok szerint körülbelül egy hétbe telik, amíg szervezetünk átáll a nyári időszámításra, mivel egy órával korábban kell felkelnünk, mint ahogyan azt megszoktuk, és mint ahogy a bioritmusunk diktálja. Arra is felhívják a figyelmet, hogy az átállást követő három napban 5-10 százalékkal nő a szívroham kockázata, különösen a fiatal, aktív személyek körében.