Március 26-án, vasárnap hajnalban egy órával előre állítjuk az órákat, ugyanis ekkor állunk át a nyári időszámításra, amikor is hajnali 3-ból 4 óra lesz, vagyis egy órával kevesebbet fogunk aludni. Valójában vasárnap lesz az év legrövidebb napja, az egyetlen, mely csak 23 órából áll.

A nyári időszámítás ötletét Benjamin Franklin vetette fel először, 1784-ben, a világítási költségek csökkentése érdekében. A világon elsőként 1916. április 30-án, a Német Császárság és az Osztrák-Magyar Monarchia alkalmazta, részben az üzemanyag háborús célokra való megtakarítása érdekében.

Romániában a nyári időszámítást először 1932-ben vezették be, majd 1943-tól az átállás gyakorlatát felfüggesztették, és 1979-től vezették be újra. Tekintettel a nyári egyórás időeltolódás előnyeire, a nappali órák maximális kihasználása érdekében 1996-ban Európában további egy hónappal meghosszabbították a nyári időszámítást. Ehhez a gyakorlathoz csatlakozott Románia is, így 1997 óta a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapján ér véget minden európai országban.

Az Európai Bizottság 2018 szeptemberében indítványozta először az óraátállítás eltörlését, miután 4,6 millió európai polgár részvételével nyilvános konzultációra került sor, és a túlnyomó többség a gyakorlat megszüntetését szorgalmazta. A javaslatot aztán az Európai Parlament (EP) 2019 első felében jóváhagyta. Miután eljutott ebbe a szakaszba, várható volt, hogy rövidesen minden tagállamban végrehajtják, de végül a Brexit, a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború miatt egyelőre lekerült a napirendről.

Az orvosok szerint körülbelül egy hétbe telik, amíg szervezetünk átáll a nyári időszámításra, mivel egy órával korábban kell felkelnünk, mint ahogyan azt megszoktuk, és mint ahogy a bioritmusunk diktálja. Arra is felhívják a figyelmet, hogy az átállást követő három napban 5-10 százalékkal nő a szívroham kockázata, különösen a fiatal, aktív személyek körében.