Március 27-án, vasárnap kezdődik a nyári időszámítás, amikor is az órákat hajnali 3 órakor 4-re kell állítani.

Akik éppen akkor utaznak vonattal, repülőgéppel vagy menetrend szerinti autóbuszjárattal, érdeklődjenek az utazási vállalatoknál, hogy az óraátállítás mennyire érinti a menetrendet. A köznyelv úgy emlegeti, hogy ilyenkor „egy órával kevesebbet alszunk”, ami csak részben igaz, mert pontosabb az a megfogalmazás, hogy az a nap csak 23 órából fog állni.

A nyári időszámítás ötletét Benjamin Franklin vetette fel először, 1784-ben, a világítási költségek csökkentése érdekében – emlékeztetett az MTI. A világon elsőként 1916. április 30-án, a Német Császárság és az Osztrák-Magyar Monarchia alkalmazta a nyári időszámítást, részben az üzemanyag háborús célokra való megtakarítása érdekében.

A nyári időszámítás jelenleg a világ több mint száz országában egységesen elfogadott rendszer, amellyel a helyi időt tavasztól egy órával előre állítják a helyi időzóna idejéhez képest. A tájékoztatás szerint a rendszer lényege, hogy ha a lakosság szokásos ébrenléti ideje – általában a reggel hét és az este tíz óra közötti periódus – megközelítően egybeesik a természetes világosság idejével, akkor kevesebb mesterséges megvilágításra, ezzel kevesebb energiára van szükség.

A megtakarítás jellemzően a háztartásokban, az építkezéseken, a hosszan nyitva tartó intézményekben és szolgáltatóknál, valamint a középületek díszkivilágítása kapcsán keletkezik. A nyári óraátállításból származó megtakarítás az óraállítást követően csökkenő mértékben jelentkezik. Az esti felhasználás mérséklődése mellett a reggeli órákban tavasszal némi növekedés is tapasztalható.

Még nincs egységes álláspont

Az utóbbi években felvetődött az óraátállítás megszüntetésének az igénye. Az Európai Bizottság korábbi (2018-as) döntésének megfelelően a tagállamok önállóan dönthetnek, hogy melyik időzónát választják, a nyárit, vagy a csillagászatit (amit télinek is neveznek, de tulajdonképpen a „normális”, természetes időszámítás), és már 2019-ben eltörölték volna az óraátállítást, de néhány EU-s ország ellenezte ezt. Ezért 2021-et szabtak meg határidőnek.

A tagállamoknak 2020 áprilisában kellett volna választ adniuk az Európai Bizottságnak, hogy melyik időszámítás mellett döntenek, de a koronavírus-járvány miatt nem ez volt a prioritás.

Az Európai Parlament 2019 tavaszán támogatta az óraátállítás megszüntetését célzó európai bizottsági javaslatot, a kezdő dátumot az eredeti kezdeményezés szerinti 2019 helyett azonban 2021-ben határozta meg. A képviselők további egyeztetésre kérték az Európai Bizottságot és a tagállamokat annak érdekében, hogy az egységes piac működését ne forgassa fel az, hogy egyes országok a téli, míg mások a nyári időszámítás mellett döntenek. A javaslattal kapcsolatban elfogadott uniós tanácsi álláspont nincs, azt mostanáig a 2020-ban és a 2021 első felében soros elnökségek egyike sem tárgyalta. (Akik a csillagászati időszámítást választották, azok az elképzelés szerint 2021. október 31-én visszaállították az órákat, a többiek maradtak a nyári időszámításnál.)

Kapcsolódó

Megszűnhet az óraátállítás: mit mondanak az alvásszakértők?

...

alvás óraátállítás

Az egységes európai villamosenergia-rendszerben az eltérő időzónák kezelése komoly informatikai feladat lesz, különösen az egymással szomszédos átviteli rendszerek esetében.

Mi mellett dönt Románia?

2018-ban kidolgoztak egy törvénytervezetet, amely szerint Románia „lemondott” volna a nyári időszámításról, és a csillagászati maradt volna állandó – írta a Digi24.ro. Az elsőként megkeresett ház, a szenátus ezt elutasította – igaz, ekkor a kormány sem támogatta a nyári időszámítás elvetését. A képviselőház ipari bizottsága is negatívan véleményezte a kezdeményezést. A törvénytervezetet végül tavaly februárban nyújtották be ismét a parlamenti szakbizottságokhoz, de a jelentéshez meg kell várni egy új európai szintű határozatot.

Korábban arról volt szó, hogy Romániában a nyári időszámítás marad érvényben, de ez még korántsem végleges tehát.