Valódi korrupció vagy a román védelmi vezetés elleni összeesküvés? Gheorghiță Vlad vezérkari főnök ellen a korrupcióellenes ügyészség (DNA) hivatali visszaélésében való bűnrészesség gyanújával indított eljárást, az ügy azonban jelentéktelen, a hivatalos meggyanúsítás ráadásul épp a Romániát ért drónbecsapódás utáni, biztonságpolitikai szempontból rendkívül érzékeny időszakban történt. A román hadsereg ugyanakkor hosszú évek korrupciós botrányoktól hangos.    

Radu Miruţă ügyvivő védelmi miniszter kedd este közölte, hogy tájékoztatta Nicuşor Dan államfőt Gheorghiță Vlad vezérkari főnök ügyéről, aki ellen a DNA eljárást indított. Az Antena 3 hírtelevíziónak nyilatkozó miniszter szerint ez kellemetlen helyzet a román hadsereg számára, ezért amint tudomást szerzett az ügyről, értesítette az elnököt, aki a román hadsereg főparancsnoka. Az Agerpres által idézett Miruţă hangsúlyozta, hogy a román hadsereg nem avatkozik be az igazságszolgáltatás munkájába, de szükség van a jelenlegi helyzet elemzésére. Véleménye szerint ezt az elemzést az államfőnek kell koordinálnia, és ha Nicuşor Dan további információkat kér, a védelmi minisztérium minden rendelkezésére álló adatot átad.

A DNA szerint Gheorghiţă Vlad vezérkari főnök hivatali hatáskörén túllépve közbenjárt azért, hogy az oktatási minisztérium hússzal növelje a tandíjmentes helyek számát bukaresti testnevelési és sportegyetemen. Így az eredetileg tandíjas helyekre felvett hallgatók is átkerültek államilag finanszírozott helyekre, amivel sérültek a védelmi minisztérium érdekei, és jogtalan előnyre tett szert a 20 felvételiző, akik közül hárman később tiszti beosztáshoz jutottak a védelmi tárcánál. Az Országos Testnevelési és Sportegyetem rektora (UNEFS), Marius Stoica kijelentette: ő kérte az UNEFS-en a férőhelyek számának növelését, de ennek semmilyen köze nem volt a vezérkari főnöknek.

Kapcsolódó

Vizsgálatok a hadseregben – Illegálisan épült turistaház egy erdélyi katonai egység területén

Megérkeztek a korábban elrendelt ellenőrzések első jelentései, amelyek nyomán több esetben is a katonai ugyészséghez, illetve a korrupcióellenes ügyészséghez (DNA) fordultak, jelentette be csütörtök este Radu Miruță védelmi miniszter.

vizsgálat hadsereg katonai ügyészség védelmi miniszter Radu Miruță DNA

Hari Bucur-Marcu, az egyik legtekintélyesebb román nemzetbiztonsági szakértő szerint elfogadhatatlan és könnyen értelmezhető az ország védelme elleni összeesküvésként a DNA katonai ügyészeinek lépése. Bucur-Marcu úgy látja, az eljárás egyetlen eleme sem indokolta ezt a lépést. Kifogásolta az ügyészek nevének elhallgatását, így azon alkalmasságuk vagy jogosultságuk sem ismert, hogy a vezérkari főnököt érintő ügyekben nyomozást folytassanak.

A biztonságpolitikai szakértő Facebook bejegyzésében azt írta, az a jogi oktatási rendszer, amelyben diplomát szereznek egyes ügyészek, épp a korrupció miatt kompromittálódott, olyan személyek révén, akik érdem nélküli osztogatnak diplomákat csalóknak, köztük számos plagizálónak. „Néhányukat katonai ügyészként toborozzák és tábornoki rangot kapnak anélkül, hogy valaha is látták volna egy nem gépesített gyalogos szakasz harcvonalát, vagy tudnák, a puska melyik végéből távozik a lövedék. Ezeket az ügyészeket Románia elnöke nevezi ki tisztségükbe és emeli tábornoki rangra (függetlenül attól, hogy éppen ki tölti be az államfői tisztséget), anélkül, hogy bárkit is zavarna az a tény, hogy közülük szinte senki sem rendelkezik megfelelő ismeretekkel a büntetőjog, a nemzetközi jog, a katonák által elkövetett bűncselekmények sajátos természete, illetve a büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvény katonákra vonatkozó rendelkezései terén” – írta Bucur-Marcu. 

Titkosszolgálati befolyás alatt áll az ügyészség?

Mint fogalmazott, a titkosszolgálatok rossz szokása szerint, amikor a vád abszurd volta már az ostobaság határát súrolja, akkor elkezdenek jelezni arról, hogy a kompromittálás valódi oka nem hozható nyilvánosságra. „Ezért egy másik, nyilvánvalóan értelmetlen indokot találnak ki, amelynek célja a vádak fenntartása és az érintett személy – jelen esetben a tábornok – lejáratása” – fogalmazott a szakértő. Úgy véli, kizárólag Nicușor Dan elnök felelőssége egy ilyen összeesküvés mielőbbi elfojtása, amely arra utal, hogy az ügyészség titkosszolgálati befolyás alatt áll. Hozzátette ugyanakkor, hogy szerinte tudatosan vagy sem, de az államfő is részese a Gheorghiță Vlad tábornok kompromittálását célzó összeesküvésnek. 

Bogdan Chirieac politikai elemző szerint is az elnök közbelépésére van szükség Gheorghiță Vlad ügyében. „Ha korrupcióval vádolják, nem maradhat a hadsereg élén. A probléma azonban az, hogy mi történik akkor, ha a tisztelt bíróság vagy az ügyészség eláll a vádaktól, vagy a bíróság megállapítja, hogy Vlad tábornok ártatlan? Ki fizet ezért, nemcsak a tábornok karrierjéért, hanem a román hadsereg tekintélyéért is? Jelenleg az egész NATO-szövetség úgy tudja, hogy a román hadsereg vezetői korruptak” – mondta Chirieac.

Romániában hosszú évek óta a hadsereg rendelkezik a legmagasabb bizalmi indexszel az ország intézményei sorában. Ez annak ellenére van igy, hogy az elmúlt évtizedekben több olyan ügy is napvilágra került, amelyben magas rangú tisztek, katonai vezetők vagy a védelmi minisztériumhoz kapcsolódó személyek ellen indult vizsgálat hivatali visszaélés, befolyással üzérkedés, közbeszerzési szabálytalanságok vagy más korrupciós bűncselekmények gyanúja miatt.

Az évek során több több katonai terület, laktanya vagy más, a hadsereg vagy a védelmi tárca tulajdonában lévő ingatlanok értékesítése, átminősítése vagy hasznosítása kapcsán merült fel a visszaélések gyanúja. A haditengerészet modernizációját célzó egyik kiemelt projekt, az új korvettek beszerzése körül évekig tartó jogi és politikai viták alakultak ki. A tendereljárás során több pályázó is kifogásolta a döntéseket, bírósági perek indultak, egyes vádak szerint a közbeszerzési folyamat nem volt teljesen átlátható. Bár a korrupciós állítások jelentős része nem vezetett jogerős büntetőítéletekhez, az ügy hosszú időre megingatta a közbizalmat a nagy katonai beszerzések lebonyolításával kapcsolatban.

2021-ben harmincnapos előzetes letartóztatásba helyezték Iulian Cristian Gherghe tábornokot, a hadsereg hírszerző szolgálatának korábbi vezérigazgató-helyettesét. A gyanú szerint a hírszerzési vezető 2018 novemberében hamis iratokat felhasználva 179 470 dollárt sikkasztott a katonai titkosszolgálat pénzéből. Gherghe ellen sikkasztás, okirat-hamisítás és hamis okirat felhasználása miatt zajlik az eljárás. A kétcsillagos tábornokot – akit 2019-ben léptettek elő vezérőrnaggyá – Klaus Johannis államfő február végi döntése alapján tartalékállományba helyezték. 

Kapcsolódó

Tagadja a korrupciós vádat a vezérkari főnök

Gheorghiță Vlad vezérkari főnök kedden visszautasította a korrupcióellenes ügyészség (DNA) vádjait, kijelentve, hogy nem követett el korrupciós bűncselekményt.

DNA korrupció román hadsereg vezérkari főnök

A hadsereg egyik legnagyobb visszhangot kiváltó közelmúltbeli botránya Cătălin Zisu tábornok nevéhez kapcsolódik. A logisztikai rendszer egyik legbefolyásosabb vezetőjével kapcsolatban a tavaly indított nyomozás során a DNA jelentős értékű közpénzek felhasználásával kapcsolatos szabálytalanságokat vizsgált. A gyanú szerint egyes építési és fejlesztési munkálatok során túlárazások és egyéb visszaélések történhettek. A védelmi minisztérium kezdeményezte a tábornok tartalékállományba helyezését. 

A hadseregben időről időre felmerültek olyan vádak is, amelyek szerint egyes alakulatoknál a felvételi vagy előléptetési folyamatokat nem minden esetben szakmai szempontok alapján bonyolították le. Az utóbbi  években több olyan vizsgálat indult, amelyben katonai állások megszerzéséhez kapcsolódó vesztegetés, befolyással üzérkedés vagy vizsgaeredmények manipulálásának gyanúja merült fel. Az ügyek közvetlenül érintették az intézmény hitelességét és a katonai karrier rendszerének tisztaságát.

„Ne lopjátok többet a román hadsereg pénzét a háborús számláról, úgy tűnik, szükségünk lesz rá” – mondta néhány évvel ezelőtt ­Iulian Fota geopolitikai szakértő, volt elnöki tanácsadó. A bukaresti titkosszolgálati akadémia rektora annak kapcsán „aggódott” a jövő miatt, hogy francia biztonságpolitikai szakemberek 2030 körül egy Euró­pát is érintő magas intenzitású háború kitörésének esélyeiről nyilatkoztak.