A madarak gyűrűzésétől a patakok élővilágának mikroszkópos vizsgálatáig számos gyakorlati tevékenységen vehetett részt az a 370 diák, akik ezen a héten bekapcsolódtak a Gyilkos-tónál megszervezett nyolcadik madárgyűrűző és vízbiológiai táborba. A gyerekek egyik legjobban várt pillanata a meggyűrűzött madarak szabadon engedése volt.

A programot a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Park Igazgatósága a gyergyószentmiklósi Gyilkostó Adventure Egyesülettel, valamint a magyarországi Duna–Ipoly Nemzeti Parkkal közösen szervezte. A kezdeményezést a csíkszeredai Polgár-Társ Alapítvány és egy kőolajipari vállalat támogatta a Zöldövezet program keretében.

Hegyi Barna, a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Park igazgatója az Agerpresnek elmondta, a gyerekek lelkesedése idén is nagy volt, különösen azért, mert nem csupán megfigyelőként vesznek részt a programban, hanem a szakemberek irányításával maguk is bekapcsolódhatnak a munkába.

A tábor során mintegy húsz madárfajt azonosítottak, és több száz példányt fogtak be, majd gyűrűztek meg. A fajok között ott volt a veszélyeztetett háromujjú harkály is. Élőhelyét az érintetlen vagy kevéssé bolygatott, sok holtfát tartalmazó erdők jelentik, a madár ugyanis ezekben találja meg táplálékát. Gyűrűt kapott több vízirigó is. Ez a madár Magyarországról eltűnt, és olyan nagyobb vízhozamú, viszonylag tiszta patakokra van szüksége, ahol megfelelő táplálékot talál.

A madárgyűrűzés a szakemberek számára fontos tudományos információkat szolgáltat a madarak mozgásáról, vonulásáról és arról is, hogy visszatérnek-e a nemzeti park területére. A gyűrű alapján egy későbbi befogáskor azonosítani lehet az egyedet, akár egy másik helyszínen is. A gyerekek közben arról is tanulhattak, hogyan viselkednek a madarak, hogyan zajlik a vonulásuk, mivel táplálkoznak, és miként képesek túlélni a hosszú vándorutat.

A befogást, gyűrűzést és elengedést a Duna–Ipoly Nemzeti Park tapasztalt ornitológusai végzik. A kifeszített hálókat körülbelül félóránként ellenőrzik, a befogott madarakat pedig gyorsan kiveszik, meggyűrűzik és visszaengedik a természetbe. Az utóbbi mozzanatba a gyerekek is bekapcsolódhatnak. „A madarat a hátára fektetjük a tenyerünkben, és a madaraknak van egy olyan reflexük, hogy néhány másodpercig mozdulatlanul maradnak. Aztán rájön, hogy szabad, és elrepül. Ez a gyerekeknek óriási élmény. Mindegyik szeretne legalább egyet elengedni” – magyarázta Hegyi Barna.

Pataklakó élőlényeket vizsgáltak mikroszkóp alatt

A madárgyűrűzés mellett a gyerekek a Gyilkos-tó környéki patakok élővilágával is megismerkedhettek. A magyarországi szakemberek mobil vízbiológiai laboratóriumot is hoztak magukkal, a résztvevők pedig gumicsizmát húztak, bementek a patak vizébe, és különböző gerinctelen állatokat gyűjtöttek. A begyűjtött élőlényeket mikroszkóp alatt vizsgálták, közben pedig azt is megtanulták, hogy egyes vízi gerinctelenek jelenléte vagy hiánya miként árulkodik a víz minőségéről.

„A gyerekek mikroszkóp alatt határozzák meg az állatokat, megtanulják a szerepüket, hogy milyen gerinctelenek élnek a tiszta vizekben, és hogyan jelzik ezek az élőlények a vizek minőségét. Nagyon sok érdekes információt szerezhetnek, ráadásul ők maguk fogják meg ezeket az állatokat” – mondta az igazgató. Hegyi Barna szerint a természetvédelmi és környezeti nevelésnek éppen az ilyen közvetlen tapasztalatokra kell épülnie.

„A természetvédelmi és környezeti nevelési tevékenységeket csak terepen lehet igazán elvégezni. Az osztályteremben vagy a televízió előtt nem lehet ugyanazokat a tapasztalatokat megszerezni, mint a természetben” – hangsúlyozta.

A Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Park Igazgatósága a jövőben egy mobil környezeti nevelési pont kialakítását is tervezi egy lakókocsiból, emellett pedig a magyarországi mintára vízbiológiai laboratóriumot is létrehoznának. Hegyi Barna szerint a fajok és élőhelyek monitorozása, valamint a környezeti nevelés a park legfontosabb feladatai közé tartozik. Abban bízik, hogy a gyerekek a táborban szerzett élményei a későbbi pályaválasztásukra és mindennapi viselkedésükre is hatással lesznek.

„Remélem, hogy évente legalább egy gyerek olyan jövőbeli utat választ, amely magában foglalja a biológiát, az ökológiát, a természetvédelmet, vagy bármilyen, a természettel kapcsolatos tevékenységet vagy szakmát” – fogalmazott a park igazgatója.

A Gyilkos-tónál megszervezett tábor előtt, júniusban mintegy 170 diák vett részt Gyergyóalfaluban a gólyák gyűrűzéséhez kapcsolódó tevékenységekben.