Számba vették a gólyafészkeket és mintegy 35 gólyafiókát gyűrűztek meg a Hargita megyei Gyergyóalfalu községben a gólyák megfigyelését célzó akció harmadik kiadásában, amelyet a Gyilkostó Adventure Egyesület és a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Park Igazgatósága szervezett a magyarországi Duna–Ipoly Nemzeti Parkkal közösen, az Electrica gyergyószentmiklósi csapatának támogatásával.

A Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Park igazgatója, Hegyi Barna az Agerpresnek elmondta: idén a korábbi évekhez képest kevesebb fiókát találtak a fészkekben, amit nagy valószínűséggel a tavaszi kedvezőtlen időjárási körülmények okozhattak. Véleménye szerint a hideg és csapadékos tavasz negatívan befolyásolhatta a fiókák túlélését, mivel a természetben gyakran előfordul, hogy ha nem áll rendelkezésre elegendő táplálék, a szülőmadarak a gyengébb fiókák rovására biztosítják az erősebbek felnevelését.

„Az idén a hideg, esős tavasz miatt kevesebb fióka volt, mint tavaly. Tavaly általában két-három fiókát találtunk egy fészekben, idén viszont a legtöbb fészekben egy vagy két fióka volt, a három fiókás fészkek pedig ritkák voltak. (…) A szülők, ha látják, hogy nem tudják mindet felnevelni, a leggyengébbet kidobják a fészekből. (…) Ők tudják, hogy vagy egy-két fiókát nevelnek fel, vagy egyet sem. Ez a természet törvénye” – fogalmazott Hegyi Barna.

A fiókákra két azonosító gyűrűt helyeztek fel, amelyeket a Román Madártani Egyesület biztosított a Milvus Csoport közvetítésével. Az egyik fémgyűrű egyedi azonosító kódot tartalmaz, a másik egy fehér műanyag gyűrű, amely távolról is leolvasható. A gyűrűzést a magyarországi Duna–Ipoly Nemzeti Park ornitológusai végezték romániai szakemberek közreműködésével.

Viszatérnek az első meggyűrűzött gólyák

Hegyi Barna szerint az elmúlt három évben több mint száz gólyát gyűrűztek meg a térségben, a megfigyelés pedig fontos információkat szolgáltat majd a madarak vonulásáról és viselkedéséről. Hozzátette: várakozásaik szerint jövőre visszatérnek Romániába az első, Gyergyóalfaluban gyűrűzött gólyák, amelyek addigra már ivaréretté válnak. Az igazgató szerint a fiatal gólyák általában három–négy évet töltenek Afrikában, mielőtt visszatérnek költőhelyeikre.

„Jövőre várjuk az első visszatérő gólyákat. Körülbelül három–négy évet töltenek Afrikában, amíg elérik az ivarérettséget” – mondta. Hegyi Barna arról is beszélt, hogy a helyi közösség kiemelten érdeklődik a gólyák védelme iránt. A lakosok ismerik a fészkek helyét, figyelemmel kísérik a madarak érkezését, és szükség esetén jelzik a szakembereknek, ha egy fióka kiesik a fészekből vagy egy madár megsérül.

Az akció fontos oktatási szerepet is betöltött: több helyi iskola tanulói is részt vettek a programon, figyelemmel kísérték a gyűrűzést, kérdéseket tettek fel az ornitológusoknak, sőt a fiókákat meg is simogathatták. Bár a gyűrűzést általában közvetlenül a fészekben végzik, a gyerekek számára néhány fiókát a földre hoztak, majd a folyamat után biztonságosan visszahelyeztek a fészkekbe.

A szakemberek ezúttal is gyakran találtak műanyag hulladékokat a fészkekben, például bálaköteleket és rafiaszatyrok darabjait, amelyeket a gólyák beépítettek a fészekanyagba. Ezek az anyagok komoly veszélyt jelentenek, mivel a fiókák lábára tekeredve sérüléseket vagy akár pusztulást is okozhatnak.

„Az, hogy a bálaköteleket ott hagyják, az egyik legkárosabb dolog. A gólyák ugyanis kiváló fészeképítő anyagnak tartják, de ezek nem bomlanak le, mint a szalma vagy a fű. A fiókák mozgása közben rátekeredhetnek a lábukra. Idén szerencsére nem találtunk ilyen eseteket, de korábban sajnos volt, amikor elpusztult fiókák is voltak” – mondta Hegyi Barna.

A nemzeti park igazgatója a fiatal madarak áramütésének veszélyére is felhívta a figyelmet, különösen a tanulórepülés időszakában, valamint a villanyoszlopokra épült fészkek instabilitására. Hangsúlyozta: a speciális fészekalátétek telepítése és rendszeres karbantartása egyszerre védené a madarakat és csökkentené az áramszolgáltatási hálózatokra nehezedő terhelést.