A madárvilág megfigyelése és élőhelyeik védelme a Békás-szoros–Hagymás Nemzeti Park egyik legfontosabb feladata. A szakemberek munkájának köszönhetően nemrég egy uhu-bagolypár jelenlétét is sikerült igazolni a park területén.

A nemzeti park igazgatója, Hegyi Barna az Agerpres hírügynökségnek elmondta: a egész évben megfigyelik a park madarait, hangjuk alapján azonosítják a fajokat, kameracsapdákat használnak, valamint különböző adatokat gyűjtenek a természetben. A munkát ma már modern hangfelismerő alkalmazások is segítik.

Egyes fajokat, például a siketfajdot tavasszal, a párzási időszakban követik a leginkább, amikor a hímek jól megfigyelhetők. Télen sem áll le a munka, hiszen számos madárfaj – például a fajdok, a harkályok vagy a baglyok – a hideg hónapokban is aktívak.

A kameracsapdák segítségével a szakemberek egy uhubagoly-párt is azonosítottak a park területén. Az uhu (Bubo bubo) Európa legnagyobb bagolyfaja, egyben a kontinens legnagyobb éjszakai ragadozó madara.

Hegyi Barna szerint a felfedezés azért különösen fontos, mert a felvételek nemcsak a faj jelenlétét bizonyítják, hanem azt is, hogy a madarak a parkban költenek. A kamerák ugyanis egy fiatal példányt is rögzítettek, ami arra utal, hogy a párnak fiókái vannak.

„Korábban is tudtunk az uhu jelenlétéről, hallottuk a hangját, de nem voltunk biztosak abban, hogy csak átvonuló példányról van szó, vagy valóban itt költ. Most már biztosak vagyunk benne, hogy a pár a parkban fészkel, hiszen egy fiatal madarat is láttunk” – magyarázta az igazgató.

Az uhubagoly rendkívül érzékeny az emberi jelenlétre, különösen a költési időszakban. A sziklás, félreeső területeken zajló ATV- és motoros túrák akár arra is késztethetik a madarakat, hogy elhagyják a fészküket.

Hasonlóan érzékeny faj a siketfajd is, amely csendes, nehezen megközelíthető helyeket keres a költéshez és a fiókaneveléshez. Hegyi Barna rámutatott: a viharkárok miatt kidőlt fákkal borított, érintetlenül hagyott erdőrészletek gyakran ideális menedéket biztosítanak ezeknek a fajoknak.

A természetvédelmi program részeként a park munkatársai mesterséges odúkat is kihelyeznek azoknak a madárfajoknak, amelyek az öreg fák odvaiban költenek. Eddig több mint 150 odút helyeztek ki, és a jövőben további több száz felszerelését tervezik. A különböző méretű odúkat a baglyoktól kezdve a kisebb énekesmadarakig számos faj használja.

A park egyik fontos tevékenysége a madárgyűrűzés is. Minden ősszel környezetvédelmi táborokat szerveznek a környékbeli gyerekek és fiatalok számára, ahol a résztvevők megfigyelhetik, hogyan fogják be ideiglenesen a madarakat, hogyan azonosítják és gyűrűzik meg őket, majd hogyan engedik vissza a természetbe. Az így gyűjtött adatok értékes információkat nyújtanak a madarak vonulásáról, túléléséről és viselkedéséről.

Az igazgató hangsúlyozta: a folyamatos megfigyelés segít feltérképezni a park élővilágát, beleértve a ritka és veszélyeztetett fajokat is, valamint hozzájárul a fontos élőhelyek megóvásához. Az összegyűjtött adatokat digitális adatbázisban tárolják, és felhasználják azoknak a beruházásoknak az elbírálásakor is, amelyek veszélyeztethetik a természetes élőhelyeket.

„Amikor valaki fejlesztést szeretne megvalósítani egy nemzeti parkban, gyakran felteszik a kérdést: mit is védünk itt valójában? Ilyenkor egyetlen kattintással meg tudjuk mutatni az adott területen azonosított növény-, emlős- és madárfajokat” – fogalmazott Hegyi Barna.

Hozzátette: bár jelenleg is léteznek szabályozások, amelyek korlátozzák az építkezéseket és az emberi tevékenységeket a park bizonyos részein, ezeket sokan rendszeresen vitatják. Éppen ezért kiemelten fontos a biodiverzitási adatbázis és a folyamatos monitorozás, amelyek tudományos alapot biztosítanak a természetvédelmi intézkedésekhez.