Háromezer őshonos sebespisztráng ivadékot telepítettek a Gyergyócsomafalvához tartozó Maros-ágba a Föld napja alkalmából. A közel félszáz diák részvételével megvalósított kezdeményezés célja, hogy ráirányítsa a fiatalok figyelmét a hegyi patakok és a hegyvidéki vizes élőhelyek védelmének fontosságára.  

Az akciót a Hargita-hegység Közösségi Fejlesztési Társulás szervezte a Kishorgász programjának keretében, a Köllő Miklós Általános Iskolával partnerségben. A pisztrángtelepítés a Gyergyói Horgász-Vadász Egyesület és az Országos Halászati és Halgazdálkodási Ügynökség (ANPA) szakembereinek a koordinálásával zajlott, a kezdeményezésnek köszönhetően az őshonos halállomány fennmaradását is segítik.

A nem mindennapi akció a háromszéki Erdőfülén kezdődött, ahol a helyi pisztrángászattól Madár Zsolt – aki a Hargita Megye Tanácsa alárendeltségében működő Hargita-hegység Közösségi Fejlesztési Társulás igazgatójaként számos hasznos projektet képvisel és képviselt az elmúlt időszakokban is – átvette a telepítésre szánt halmennyiséget.

Noda Scurtu Szabolcs tulajdonostól megtudtuk, hogy a pisztrángokat tavaly november elején fejték, termékenyítették az ikrákat, amik karácsony környékén keltek ki, így jelenleg 4 hónaposak és körülbelül 2-5 centiméter hosszúak, átlagosan 0,29 grammosak. A neveldéből kihalászott háromezer sebespisztráng ivadékot nagyméretű műanyagzsákokba helyezték, ezeket oxigénnel fújták fel, amely tartást adott a zsákoknak, így problémamentesen lehetett átszállítani a gyergyócsomafalvi helyszínre, ahol a Köllő Miklós Általános Iskola közel félszáz diákja izgatottan várta a pillanatot.

A helyszínre kiérve, a patak egy csendesebb részén rövid időre – akklimatizáció céljából – a vízbe helyezték az ivadékokat tartalmazó zsákokat, majd a szakemberek segítségével a kisdiákok nagy lelkesedéssel szabadon engedték az apró halakat. Lukács Ákos ötödikes tanuló meg is jegyezte, jó dolog a haltelepítés, hisz nagyon szeret horgászni, s így legalább lesz pisztráng a patakban, mert bizony sok helyen nincs.A sajtó jelen lévő képviselőinek Madár Zsolt elmondta: a Föld napjához kapcsolódó pisztrángtelepítések nem csupán látványos akciók, hanem tudatos nevelési célt is szolgálnak. A negyedik éve működő Kishorgász program részeként az elmúlt esztendőkben őshonos sebes pisztráng ivadékokat telepítenek a hegyvidéki patakokba. A kezdeményezés egyrészt az állomány megerősítését biztosítja, másrészt olyan vízfolyások esetében, ahol a halállomány jelentősen megritkult, vagy eltűnt, a visszatelepítést is szolgálja.

A program ugyanakkor túlmutat a konkrét telepítéseken: az elmúlt években mintegy 2500 gyermeket sikerült bevonniuk különböző tevékenységekbe. Ezek közé tartoznak a gyakorlati haltelepítések mellett a horgásztáborok is, amelyekre pályázati forrásból évente több tucat fiatalt – a fejlesztési társulás tagtelepüléseiről – juttatnak el Hargita megye testvérmegyéjébe, a magyarországi Heves megyei Recsk településre, azzal az egyértelmű céllal, hogy a fiatal generációkban tudatosuljon a hegyi patakok, erdei vizes élőhelyek megóvásának fontossága, és a hosszú távú felelős szemléletet.

Az igazgató kiemelte, hogy a táborokba olyan gyerekek is eljutnak, akiknek a családi háttere miatt erre nem lenne lehetőségük. Megtudtuk: a társulás a környezetvédelem jegyében csemeteültetési akciókat is szervez, valamint egyéb jelentős pályázat révén további, gyermekeket megszólító zöld programokat is működtet. Mindezek közös célja, hogy a természetvédelem ne csupán alkalmi esemény legyen, hanem a fiatalok mindennapi gondolkodásának részévé váljon.

Kristály Tibor, az ANPA helyi területi képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy Romániában a természetes vizekbe történő haltelepítés szigorú szabályokhoz kötött tevékenység. Mint hangsúlyozta: a vadvizekbe – a magántavak kivételével – kizárólag az intézmény engedélyével lehet halat telepíteni, amelyhez előzetesen részletes dokumentációt kell benyújtani a halak származásáról, fajtájáról és a telepítés helyszínéről.

Kiemelte: csak őshonos halfajok telepítése engedélyezett, mivel az idegenhonos, invazív fajok komoly veszélyt jelenthetnek a természetes állományokra. Az engedélyezési folyamat része a halállomány egészségi és biológiai megfelelőségének igazolása is, valamint a telepítés helyszíni felügyelete. A szakember elismerően szólt a szervezők munkájáról, kiemelve, hogy az ilyen kezdeményezések hosszú távon hozzájárulnak a halállomány fenntartásához. Véleménye szerint a mostanihoz hasonló akciók nemcsak szakmai szempontból fontosak, hanem a fiatalok környezettudatos nevelésében is jelentős szerepet játszanak.