Egyre nagyobb gondot okoznak a kormoránok Szilágy megye vizein is – állítják a szilágysági horgászok és szakemberek. A halállomány drasztikus csökkenése és a vizek biológiai egyensúlyának felborulása mind olyan jelenségek, amelyek mögött sokan a kormoránok rohamos elszaporodását látják.

„Harminc éve horgászom a varsolci tavon, és ilyen pusztítást a halállományban, mint amit az elmúlt egy-két évben tapasztaltunk, azelőtt alig lehetett látni, annak ellenére, hogy a szilágysági vizek telepítése országos szinten az élvonalban van”– panaszkodott egy neve elhallgatását kérő szilágysági horgász.

A probléma nemcsak helyi szinten jelentkezik. Januárban hivatalos petíciót nyújtottak be a kormányhoz, amelyben a romániai halgazdálkodás szereplői a nagy kárókatona, más néven kormorán (Phalacrocorax carbo sinensis) által okozott súlyos károkra hívták fel a figyelmet. A dokumentum szerint Romániában jelenleg 140-150 ezer példányra becsülik az állományt.

Meg van kötve a horgászok keze

Szakértői adatok szerint egyetlen kormorán naponta 800 gramm-1 kilogramm, szaporodási időszakban akár 2–3 kilogramm halat is elfogyaszt. Éves lebontásban ez egyedenként akár 730 kilogramm halat jelenthet. Országos szinten a madarak által elfogyasztott hal mennyisége meghaladja a 100 ezer tonnát, miközben a romániai halgazdaságok teljes éves termelése mindössze körülbelül 12 ezer tonna.

A szilágysági horgász szerint a helyzet azért is kilátástalan, mert érdemi beavatkozásra nincs lehetőség. „Nem szabad kilőni őket, elzavarni nem lehet, a riasztókhoz meg pillanatok alatt hozzászoknak. Mi betartjuk a szabályokat, vigyázunk az állományra, de a kormorán ellen senki nem véd meg bennünket” – fogalmazott keserűen.

A petícióban szereplő adatok szerint a jelenleg alkalmazott, nem halálos védekezési módszerek – hálók, hangágyúk, lézerek, madárriasztók – többnyire hatástalanok, mivel a kormorán rendkívül intelligens és gyorsan alkalmazkodó faj. Jogi szempontból a helyzetet tovább nehezíti, hogy a nagy kormorán szigorúan védett faj, Romániában a kilövési kvótája nulla.

„A kormorán nálunk nagyobb kárt okoz, mint más helyen a medve. A kormorán nap mint nap itt van a vizeinken, láthatatlanul pusztít, és senki nem számolja fel a kárt. Egyetlen madár annyi halat eszik meg, amennyit egy horgász egész évben sem fog ki” – fogalmazott a horgász, majd hozzátette, míg a nagyvadak által okozott károkról rendszeresen szó esik, és sok esetben kártérítés is jár, addig a kormoránok miatt elszenvedett veszteségek gyakorlatilag „nem léteznek” a hatóságok szemében.

Mint mondta, a hal „elfogy, a tó kiürül”, de nincs jegyzőkönyv, nincs kárfelmérés, nincs felelős. „Mi betartjuk a szabályokat, visszaengedjük a kisméretű halat, részt veszünk a telepítésekben, a kormoránok hatalmas károkat okoznak” – mondta a horgász.

Az európai uniós madárvédelmi irányelv lehetőséget adna kivételek alkalmazására, amennyiben bizonyítható a jelentős gazdasági kár, és a megelőző intézkedések kudarcot vallottak. A kezdeményezők nem a madarak kiirtását kérik, hanem egy kiegyensúlyozott, felelős állománykezelést, országos kezelési tervet és kártérítési mechanizmus bevezetését.

Veronica Ispas, a Szilágy megyei Horgász- és Sporthorgász Egyesület képviselője már tavaly is többször figyelmeztetett, hogy a faj hosszú távon súlyosan veszélyezteti a helyi halállományt. „Ha nem történik semmi, néhány éven belül már nem az lesz a kérdés, mit fogunk horgászni, hanem az, hogy egyáltalán érdemes lesz-e még halászni, illetve engedélyeket kiváltani a vizeinkre” – összegezte véleményét a szilágysági horgász.

Szilágy megye az élen

2025-ben jelentős haltelepítési programot bonyolítottak le Varsolcon, Szilágyszegen és a Szamos vízterületein, hogy biztosítsák a halállomány folyamatos utánpótlását, erősítsék az őshonos és gazdaságilag fontos halfajok jelenlétét, valamint hozzájáruljanak a vizek ökológiai egyensúlyának fenntartásához és hosszú távú fenntarthatóságához.

A varsolci víztározóba összesen 7038 kilogramm pontyot, 4600 kilogramm amurt és 1200 kilogramm kárászt telepítettek, ugyanakkor a ragadozó állomány erősítését 8000 darab süllőivadék és 5000 darab balin betelepítése szolgálta.

A szilágyszegi tóba 1540,4 kilogramm pontyot és 500 kilogramm amurt telepítettek, míg a Szamos folyóban 500 kilogramm ponty, 500 kilogramm amur, 2000 darab süllőivadék, 5000 darab balinivadék, valamint 5000 darab paducivadék gazdagította a halállományt. A tavaly összesítve 9078,4 kilogramm ponty, 5600 kilogramm amur és 1200 kilogramm kárász, továbbá 10 000 darab süllőivadék, 10 000 darab balinivadék és 5000 darab paducivadék került a vizekbe, így a haltelepítések volumene országos összehasonlításban is kiemelkedőnek mondható – ismertette a Szilágy megyei Horgász- és Sporthorgász Egyesület.

(Nyitókép: Pixabay)