A Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Park egy európai uniós természetvédelmi projekt részeként olyan hallépcsőrendszert épített ki a Békás-patakon, amely lehetővé teszi, hogy a védett kövicsík felúszhasson az ívóhelyekre.

A most lezárult munka egy 2000-ben indult, európai uniós forrásból finanszírozott átfogó természetvédelmi projekt része. A program több beavatkozást is tartalmazott a bodiverzitás megőrzésének jegyében – számolt be az Agerpres.

„A projekt során védett halfajokat – kövicsíkot – telepítettünk vissza a park patakjaiba, erdei élőhelyeket rehabilitáltunk, lombos- és fenyőerdőket ültettünk, helyreállítottuk a Gyilkos-tó környéki ártéri erdőket, és táplálkozó-zónát hoztunk létre, ahol a medvék természetes élelemhez juthatnak, így nem közelítik meg a lakott területeket – ebben az esetben a Gyilkos-tót. A legutóbbi, egy hete befejezett tevékenység a hallépcsők kiépítése volt” – mondta el Hegyi Barna, a nemzeti park igazgatója a program kapcsán az Agerpresnek..

Vonulási útvonalakat állítottak helyre

A Békás-patak több pontján olyan hidak és átereszek vannak, amelyek „fenékküszöböt” képeztek – kis vízeséseket, melyeken a kövicsík és más, ugrani nem képes halfajok nem tudtak áthaladni. A hallépcsők ezeket az akadályokat hivatottak kiváltani.

„A kövicsík íváskor, amikor a víz hőmérséklete eléri a 10 Celsius-fokot, felfelé halad a patakban. De ezeknél a mesterséges gátaknál korábban megakadt. A nemzeti park vizeiben létfontosságú, hogy a fajpopulációk közt megmaradjon a kapcsolat” – hangsúlyozta Hegyi Barna. Ha a vándorlási útvonal megszakad, a faj állománya rohamosan csökkenhet, és akár el is tűnhet adott vízfolyásokból, tette hozzá.

A halak már használják az új létesítményeket

Ismert ichtiológusok elkezdték a monitorozást, és megfigyelték, hogy a halak valóban használják a hallépcsőket. „A terveket többek között neves ihtiológusok készítették, akik most azt vizsgálják, mennyire működőképesek az új lépcsők. Már látszik, hogy a halak képesek felfelé úszni rajtuk” – mondta az igazgató.

Összesen hat hallépcső készült el két helyszínen, és a szakemberek továbbra is figyelemmel kísérik a hatásukat. Hegyi Barna szerint a fenékküszöbök még azelőtt épültek, hogy a terület nemzeti parkká vált volna. Ma már jogszabály írja elő a hallépcsők kialakítását a vízfolyásokon.

Védik a barlangokat és a denevéreket

A projekt részeként öt barlangot is lezártak, hogy megóvják a bennük található képződményeket és a denevérállományt. Bár ezek a barlangok nem turisztikai célúak, időnként „kalandturisták” jutottak be hegymászótechnikával. A projekt keretében a park valamennyi védett faját és élőhelyét is monitorozták.