Összegyűjtöttük azokat a legjobb helyeket Erdélyben, ahová érdemes még elmennie nyár végén, illetve ősszel, ha belföldön szeretne kikapcsolódni. A kiválasztott úti célok között szerepel kirándulóhely, ahová könnyebb túra során lehet eljutni, de mindenképpen ajánljuk a Romániában egyedi Mini Erdély Parkot, illetve az extrémebb élmények kedvelőinek a hőlégballonos utazást is.

1. Szilágy megye: a Sárkányok kertje

A Sárkányok kertje egy felszíni erózióval létrejött sziklaképződmény Szilágy megyében, amelyet sokan a görögországi Meteorákhoz hasonlítanak. A különleges kőoszlopok Zsibótól 9 kilométerre, az Almásgalgó falu határában lévő természetvédelmi területen találhatók.

Sárkány, Leányzó, Katonatiszt, Apátok és Kleopátra – nevük is van a Szilágy megyei Zsibóhoz közeli különleges sziklaképződményeknek, és több legenda is fűződik hozzájuk. A Sárkányok kertjének nevezett természetvédelmi területet már csak azért is érdemes mielőbb felkeresni, mert a folyamatos erózió miatt nem tudni, meddig lehet még megcsodálni a kőoszlopokat.

A környezet turistabarát: a sziklaképződmények között sétaösvények kanyarognak, a pihenni vágyóknak pedig egy pavilont állítottak fel, ahonnan a legszebb a kilátás a kertre. A természetvédelmi terület határáig aszfaltos út vezet fel, a bejáratnál ingyenes idegenvezetés igényelhető.

2. Kolozs megye: a Tordai-hasadék

A Torockói-hegység északi részénél található, varázslatos szépségű Tordai-hasadék látogatását nagyon megkönnyítették az elmúlt években, hidakkal, kiépített úttal, kötéllel tették biztonságosabbá a közlekedést, éppen ezért évről évre egyre több turista keresi fel.

Több elmélet létezik a hasadék kialakulására. A 30-as évek elején kialakult elképzelés szerint sok kicsi barlang beomlásából jött létre. Egy későbbi elmélet szerint a hasadék alatt lévő mészkőtömbre egy nagyon vastag üledékréteg rakódott, és ez a terület nagyon hamar emelkedett, így több millió év alatt a külső erők elhordták az üledékes réteget, és a patak egy kicsi repedés mentén befűrészelte magát. Oldotta a mészkövet, és miközben emelkedett a hegység, a patak fokozatosan mélyítette a völgyét.

Poszet Szilárd, a Sapientia Környezettudomány Tanszékének vezetője szerint „bár szandállal is körbe lehet járni”, figyelembe kellene venni azt is, hogy ez védett terület, rengeteg védett növény- és állatfaj él a hasadék területén, ezekre pedig vigyázni kell. A túra hossza amúgy öt kilométer, amely három óra alatt bejárható.

3. Maros megye: a Via Transilvanica

2020-ban nyitották meg a Romániát átszelő turistaútvonal, a Via Transilvanica Maros, illetve Hargita megyei részét. A projektet a Tășuleasa Social Egyesület kezdeményezte 2018-ban, és a megálmodók arra törekszenek, hogy „Románia El Caminóját” hozzák létre, amelyet körbejárva az utazók megismerhetik Románia turisztikai és kulturális örökségeit.

Az út tíz megyén halad át, Bukovinából, Putnától indul – Erdélyt átszelve –, és eljut a Dunáig, Drobeta Turnu-Severinig. A civil szervezet azt a célt tűzte ki maga elé, hogy több mint 1000 km hosszú turisztikai és zarándokutat építsenek ki, amelyet autóval, biciklivel és gyalog is körbe lehet járni.

Az útszakasz végigkalauzol Románia történelmén, közben bemutatja a legfontosabb természeti kincseket és feltett szándéka, hogy összekösse azokat az etnikai és kulturális közösségeket, amelyek évszázadok óta élnek ezeken a tájakon. A Maros megyében átadott szakasz a leghosszabb az egész projektből, több mint 160 kilométer, és bemutatja a megye multikulturális jellegét: beérkezik délen Szászföldön, majd a Nagy-Küküllő és a Kis-Küküllő mentét érinti, végül pedig Felső-Maros mentére érkezik. A Szászföld bemutatása után az útszakasz a székelyföldi résznél folytatódik.

A megálmodók egyrészt a helyi lakosság, másrészt pedig a külföldről idelátogató turisták körében akarják népszerűsíteni Románia kulturális-történelmi és természeti adottságait, és be szeretnék bizonyítani, hogy itthon is legalább annyira érdekes módon lehet nyaralni, mint külföldön.

4. Hargita megye: a Mini Erdély park

Fazakas Szabolcs, a Legandárium producere, a park megálmodója tíz éve vette észre, hogy a Mini Európa szabadtéri makettparkból hiányzik Erdély, amin nagyon csodálkozott, hiszen „itt jelentős építészeti örökség van”, amit szerinte ismernie kell mindenkinek. Visszatérve Romániába úgy gondolta, hogy itthon készíti el Románia első makettparkját és egy „turistamegállító parkot” hoz létre. A parkon hat éve kezdtek el dolgozni, és 2020. augusztus 1-én nyitották meg, Szejkefürdőn, tavaly 64 makett mutatta be a multikulturális Erdély építészeti sokszínűségét, ez mára már 90 darabra bővült.

A maketteket a székelykeresztúri származású Vajda Domokos készítette, és Németh Hajnal Auróra képzőművésznő festette, Gyöngyössy János történeti grafikus szakmai irányításával. Ezek között nem csak magyar vonatkozású épületek vannak, hanem elkészül például a remetei és a horezui kolostor is. A bemutatott épületek közül több is az UNESCO Világörökség része.

A Mini Erdély Parkot régiók szerint osztották fel, és mindegyik részen specifikusan az arra a régióra jellemző növényzetet ültették el. Felmérték, hogy melyik kastélyban, nemesi birtokon milyen növényzet van, és azokat telepítették be. A makettpark mellett az odalátogatók megcsodálhatják a Havasi Gyopár kertet, a zsindelyes fedett hidat, és a legkisebbek kipróbálhatják a Mini vasutat, illetve a Mese játszóteret is, de van mozi és terasz is, ha éppen arra vágynának.

5. Kovászna megye: hőlégballonos repülés Kézdivásárhely fölött

A hőlégballonozás nem mindennapi program, ám Kovács Gyulának és Izoldának óriási álma volt, hogy saját vállalkozást indítsanak, és a szülőföldjük felett repülhessenek. A házaspár Kovászna Megye Tanácsának kezdeményezésére indított startup-vállakozást, és így született meg Kézdivásárhelyen az X Balloon Transylvania.

A repülés során általában 300 és 1000 méter közötti magasságba viszik fel az utasokat. 500 méteren még szépen látszik a talaj, az állatok, a települések felismerhetőek, e felett azonban már kezd minden térképként kinyílni, ezer méteren pedig már leginkább a magasabb csúcsokat érdemes megnézni. A repülés időtartama körülbelül egy óra, ám ez változhat a biztonságos leszállási helytől függően. Mint mesélték a vállalkozók, volt már rá példa, hogy valakinek a búzatáblájára érkeztek meg, ám a helyiek ebből már nem csinálnak problémát. Azért általában megpróbálnak mezei útra leszállni, a betakarítások idején pedig a kaszálók, a learatott mezők is szóba jöhetnek.   

„Ez egy életélmény, nem egy hétköznapi tevékenység. Önmagában nem is olcsó, de én azt mondom, hogy mindenkinek egyszer az életében érdemes kipróbálnia, és főleg azt a környéket érdemes megnézni, ahol él. Gyönyörűek innen a magasból a Kárpátok” – mondta Kovács Gyula. Szerinte a hőlégballonos repülés mindenképpen bakancslistás dolog. Neki mindegyik repülés más, mindegyik egy újabb kihívás, mivel a felszállási pont mindig biztos, de a leszállás sohasem.

Ha egy igazán izgalmas, kalandos élményre vágyik még a nyár utolsó napjain, mindenképpen próbálja ki a hőlégballonos repülést Kézdivásárhely fölött!