Középkelet-Európában lényegesen kisebb a húsfogyasztás, mint a kontinens többi tájékán.

A közvélekedés szerint nagy húsevők vagyunk, azonban a statisztikai adatok ezt nem támasztják alá. Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) adatai szerint az Európai Unió tagállamai közül a lakosságarányos fogyasztás csak Bulgáriában és Szlovákiában alacsonyabb, mint nálunk. Idehaza évi 74,6 kg elfogyasztott hús jut minden egyes lakosra, míg Bulgáriában 64,2 kg, Szlovákiában pedig 72,6 kg.

Az éllovas a két ibériai szomszéd, Portugália és Spanyolország, ahol 150,3, illetve 142,7 kg az egy főre eső fogyasztás. A további sorrend a következő: Litvánia (124,1 kg), Franciaország (111,5 kg), Finnország (104,9 kg) és Lengyelország (102 kg).

Az olasz konyháról valószínűleg mindenki a pizzára és a spagettire asszociál, nem pedig méretes sültekre, ennek ellenére Olaszország szintén az élbolyban szerepel 99,4 kg-os átlagfogyasztással. Bár a hagyományos magyar konyha bővelkedik húsos, zsíros ételekben, uniós viszonylatban, 89,4 kg-os átlaggal Magyarország a kevés húst fogyasztó államok közé tartozik.  

A csehek és a szlovének szintén visszafogják magukat, ha húsról van szó, az egy főre eső éves fogyasztásuk 89,5, illetve 85,8 kg.

Magyarország, Románia, Lengyelország, Spanyolország és Portugália egy húron pendül abban a tekintetben, hogy a fogyasztás javát a disznóhús adja.  

A FAO adatai, legalábbis az EU-tagországok viszonylatában nem támasztják alá a vegetáriánusok meggyőződését, hogy a húsevés megrövidíti az életet, a sok húst fogyasztó tagállamokban ugyanis jellemzően magasabb a várható életkor.