Egy ausztrál húsipari cég célja megmutatni, állatok levágása nélkül is előállítható a hús, csupán a sejtek felhasználásával. Ezáltal világítanának rá a nagyüzemi állattenyésztés, a vadon élő állatok pusztulása és a klímaválság közötti kapcsolatra, írja a 24.hu portál.

A Vow máshogy viszonyul a termesztett húsokhoz, mint konkurensei, amik nem létező fajok – csirke, marha, sertés – húsát próbálja mesterséges úton előállítani, hanem már kihalt, vagy legalábbis nem szokványos fajok sejtjeit használja fel, hogy új húsfajtákat hozzon létre. A vállalat több mint 50 fajt vizsgál a lehetséges felhasználás érdekében, így alpakát, bivalyt, krokodilt, kengurut, pávákat és különféle halfajtákat – írja a Guardian.

Az első, ami kereskedelmi forgalomba is kerül, az a japán fürj, ami vélhetően még idén a szingapúri éttermek étlapjára kerülhet. A cég vezérigazgatója, George Peppou elmondása szerint szeretnék „letéríteni a hagyományos állati fehérjék fogyasztásáról” a több milliárdnyi húsevőt, mert alapvetően azzal van gond, hogy az emberek nem változtatnak a szokásaikon.

„Hiszünk abban, hogy erre a legjobb mód a hús feltalálása. Olyan sejteket keresünk, amelyek könnyen termeszthetők, igazán ízletesek és táplálók, és ezeket a sejteket összekeverjük, hogy igazán finom húst készítsünk” – nyilatkozta, alapító társa, Tim Noakesmith pedig azt, hogy a gyapjas mamutra azért esett a választásuk, „mert a diverzivitásnak és a klímaváltozásnak a szimbóluma”. Feltehetőleg ugyanis ezt az állatfajt az emberi vadászat és az utolsó jégkorszak utáni felmelegedés sodorta a kihalásig.

Egyelőre a húsok növényi alapú helyettesítői terjedtek el, a termesztett húst (csirkét) jelenleg csak Szingapúran kapni, de az Egyesült Államokban is megkapta már két cég a kereskedéséhez való felhatalmazást. 2018-ban egy másik vállalat, gumicukrot, illetve ahhoz szükséges zselatint készített egy már kihalt elefántszerű faj, a masztodon DNS-éből.

Az ausztrál cég a Queenslandi Egyetem Ausztrál Biomérnöki Intézet professzorával, Ernst Wolvetang közreműködésével állította elő a mamut izomfehérjéjét. Csapatával megvizsgálták a mamut húsának ízét adó mioglobin DNS-szekvenciáját, a hiányzó résekben pedig elefánt DNS-ét használták. Ezt a szekvenciát egy birka mioblaszt őssejtjébe helyezték, amely replikálódott 20 milliárd sejtre, amit a vállalat a mamuthús tenyésztésére használhatott.

„Nevetségesen egyszerű és gyors volt. Pár hét alatt megcsináltuk. Eleinte az volt az ötlet, hogy dodóhúst készítsünk, de ahhoz nem léteznek a szükséges DNS- szekvenciák” – mondta Wolvertang. A mamutfasírtot egyébként egyelőre még senki nem kóstolhatta meg, a professzor el is mondta miért:

Ezt a fehérjét évezredek óta nem láttuk. Vagyis fogalmunk sincs, hogyan reagálna az immunrendszerünk arra, ha megesszük. A mamutfasírtot kedd este mutatják be a hollandiai tudományos múzeumban, a Nemóban.

(Nyitókép forrása: YouTube | Introducing the Mammoth Meatball | The world's first meat made out of the extinct Woolly Mammoth)