Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is több jeles eseményt szerveznek Wesselényi városának magyarajkú lakosai. A helyi magyar közösség méltán hálás a nagy elődnek, kinek példáját követve büszkén vallják, „nem vagyunk a meghátrálás emberei”.

Sárközi Pál, az RMDSZ városi szervezetének elnöke, városgazda, egykori alpolgármester kérdésünkre, hogy számára, mit jelent a Wesselényiék Zsibója, egy Radnóti Miklós idézettel kezdte: „Nem tudhatom másnak e tájék mit jelent, nekem… – majd kicsit elgondolkodva folytatta: – Valóban, mi nem tudjuk, másnak mit jelent e hely, de nekünk szülőföldünk, a Rákóczihegy és a Tálastető által vigyázva, a medrében lustán folydogáló Szamossal egykedvűen fogadva a történelem viharait és túlélve azokat.”

Sárközi Pál elmondta, az elmúlt 34 évben mindvégig arra törekedtek, hogy a városban modern életkörülményeket alakítsanak ki, megőrizzék a magyar nyelvet, megéljék a hagyományokat, és ebben a szellembe neveljék gyerekeiket is. Mindemellett részt vállaltak a politikai, közösségi és gazdasági életből. Mint mondta, az elmúlt három évtizedben mindig jelen voltak a városi tanácsban. Volt, amikor négy, volt, amikor három, de előfordult, hogy mindössze két tanácsos jutott be. Két alkalommal alpolgármesteri tisztséget is kiharcoltak, most személyében magyar városgazdájuk van. „Mindannyian a zsibói magyar közösség fejlődését tartottuk fő irányadónknak” – fogalmaz, hozzátéve, 2020 szeptemberében, amikor megalakult a városi tanács, két tanácsossal és a városgazdával vágtak neki a négyéves mandátumnak. „Mindhármunkat a közösségünk iránt érzett tenni akarás, munkabírás, elkötelezettség jellemzett. A megkezdett munkát folytattuk és építettük, támogattuk közösségünket. A 2-es számú óvoda, melyben hosszabbított programban magyar gyerekek járnak, új külsőt kapott, és bővítettük a tantermek létszámát. A felújított épületet új berendezéssel, felszereléssel láttuk el a minőségi oktatás elvégzéséhez” – mesélte.

A Wesselényi Miklós utca is nagyszabású változáson ment keresztül. Új járdákat alakítottak ki, a vezetékeket a földbe helyezték, LED-es világítótesteket állítottak, parkolóhelyeket alakítottak ki, valamint új aszfaltburkolattal látták el a Zsibó híres szülöttjéről elnevezett utcát. Ugyanabban az időben fejlesztették az 1-es számú óvodát, hőszigetelték és modern külsőt adtak az épületnek, az új berendezések és felszerelések pedig a hatékonyabb munkát szolgálják. Az elmúlt periódusban pedig befejezték az O1 és O2 tömbházlakások hőszigetelését, melyekre új tetőszerkezet is került.

Sportcsarnok épült, korszerűsítették a közvilágítást

Tavaly júliusban elkészült a 180 férőhelyes városi sportcsarnok és átadták az Octavian Goga Technológiai középiskola két átalakított épületét. Ugyancsak 2023-ban fejezték be a közvilágítás korszerűsítését, a városban és hozzá tartozó falvakban modern LED-es világítótesteket szereltek fel, melyek intelligens kapcsolási rendszerrel működnek. Kivitelezték a Lucian Blaga Általános Iskola hőszigetelését, tetőcseréjét, belső feljavítását, a tornaterem fejlesztését, modern hőközpontot építettek, valamint fejlesztették a kültéri sportlétesítményt is, sorolja.

„Egy felújított iskolába új bútorzat, illetve felszerelés kell. Ezt is megoldottuk. Hasonló munkálatok zajlanak az Octavian Goga Technológiai Középiskolánál, melyeket szeptember elsejére be szeretnénk fejezni. A városi tanuszoda munkálatai finanszírozás hiányában leálltak, de reméljük, a közeljövőben folytatódnak. Továbbá átadásra vár a fiataloknak megépített ANL-tömbház és a kulturális központ, melynek van egy külön épülete, ahol nyugdíjas klub fog működni, illetve lesz egy külön helyiség a veszélyeztetett személyek számára. Mindemellett korszerűsítettük a Stadion és a Nuferilor utcát” – mesélte a városgazda.

Folytatják a megkezdett munkálatokat

Folyamatban van a szakemberek és a tanárok számára megépítendő tömbházlakás munkálatai, a tömbházak hőszigetelése, és a szennyvízhálózat kiépítése a környező falvakban. Az évi költségvetésbe pénzalapot foglaltak az egyházak, szociális, ifjúsági és kulturális tevékenységek támogatására. Sárközi Pál zárásul megköszönte a választók támogatását, bizalmát és a kollégák munkáját, sok sikert, eredményes munkát kívánva az új jelölteknek.

Aktív kulturális élet

A városházáról utunk Csatlós Sándorhoz, a Wesselényi Társaság elnökéhez vezet, aki elmondja, bár kevesen vannak, jó és erős alapot biztosítanak. „Saját gyökereinket öntözzük, amikor hagyományainkat és történelmünket ápoljuk” – ezzel a szlogennel élve céljuk a hagyományőrzés éltetése, visszautazni a múltba. „Mindez életünk részévé válik, valódi dísszel ékíti lelkünket, környezetünket, és talán eljutunk odáig, hogy beépül életszemléletünkbe, és ami még fontosabb, a gyerekeinkébe is” – fogalmaz. Ennek érdekében alapították meg 2000 decemberében a Wesselényi Társaságot. „A hagyomány az, amire építeni lehet a jövőt, ahogy azt elődeink is tették. Nagyon fontos, hogy a felnövekvő nemzedék is megszeresse, magáénak érezze értékeinket, hogy ők is továbbvihessék azokat” – hangsúlyozza.

Székhelyük a Zsibó főterén álló Magyar Ház, amely a református egyház tulajdona. A társaság célkitűzése, a zsibói lakosság sajátosságait ismerve, igényes, hiánypótló, közösségfejlesztő, ismereteket gazdagító tevékenységeket szervezni. Visszatekintve az elmúlt 24 évre, úgy véli, hogy sikerült kellő alázattal, szorgalommal és igényes munkával szolgálni a közösséget, hiánypótló és hagyományőrző programokat szervezni. „Tennivaló bőven akadt, csak azt kellett meghatározni, hogy mikor mit teljesítünk. Programjaink tematikájukat tekintve több kategóriába sorolhatók: történelem, illetve helytörténet, anyanyelv és irodalom, képzőművészet, zene, népdal és néptánc. A társaság közművelői munkájában külön helyet foglalnak el a Zsibói Magyar Napok, melyet 2016-tal kezdődően minden évben megszervezünk. Az eseményt az itt élő és a városunkból elszármazott magyar családok, a történelmi egyházaink, a magyar tagozatos diákok közös rendezvényeként álmodtuk meg” – mondja lelkesen.

A Zsibói Magyar Napok célja a kultúra és a hagyomány ápolása, megőrzése, a város történelmének és fejlődésének felelevenítése, megismerése. A programokat mindig úgy állítják össze, hogy minden korosztály megtalálja a számára érdekes mozzanatokat. „Ugyanúgy fontos megőrizni a hagyományainkat, mint ahogy fontos megőrizni azt a kincset, amit elődeink ránk hagytak. Ide tartozik nyelvünk, ide tartoznak táncaink, énekeink, mondáink és meséink, ételeink és viseletünk, hiszen ezáltal az önazonosságunk válik láthatóvá” – fogalmaz Csatlós Sándor, hozzátéve, a hagyományőrzés által megismernek dolgokat, visszautaznak a múltba, előkerülnek a régi szokások, a régi ízek és zamatok, a gyerekkor játékai, régi történetek, egyszóval mindaz, ami egyszer volt…

Válaszképpen a közösségi elvárásokra, programjaikkal a kollektív emlékezetbe emelték a városhoz kötődő személyiségeket, mint a Wesselényi családot, a Teleki családot és a Béldi család tagjait. A helységhez, illetve a tájegységhez, annak néprajzához, hagyományaihoz, közigazgatási földrajzához kapcsolódó előadást tartott a városban néhai dr. Molnár János, dr. Czégényi Dóra, dr. Egyed Emese, dr. Nagy Alpár, dr. Kovács Zsolt, dr. Bartha Katalin Ágnes, László László tanár, Hover Zolt lelkipásztor, Szűcs M. Sándor, Kovács-Kurucz János tanár, Györfi György könyvtáros. Programjaikkal bekapcsolódtak a Nemzeti Évfordulók rendezvénysorozatába, a Kányádi, Ady, Petőfi Emlékévbe.

„A civil szervezet lényege a lokális cselekvés, ehhez viszont szükség van az önkormányzatra, mint támogató partnerre. Az utóbbi nyolc évben rendszeresen megszerveztük a Zsibói Magyar Napokat, hagyományt teremtve e színvonalas rendezvényből. Azért emeljük ki ezt a rendezvényt, mert valójában ez tükrözi a legjobban a zsibói összefogást, összetartozást. Mindig volt egy lelkes csapat, aki vállalta a szervezést és a programok lebonyolítását, de sajnos napról napra kevesebben vagyunk, ezért még fontosabb, hogy mi, akik ragaszkodunk gyökereinkhez, ápoljuk és továbbadjuk őseink örökségét. Maroknyi magyar ember él Zsibón, elszigetelten a többi szilágysági magyartól, de ez nem jelenti azt, hogy nem létezünk és nincs jövőképünk” – fogalmaz, kiemelve: sok tennivaló van még a településen. Mindig figyelembe kell venni a közösség igényeit, elvárásait, nem feledve az egykori lelkesedést, tenni akarást, ezért tovább kell munkálkodni a közösség érdekében – zárta.