Semmi sem valósult meg abból, amit Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, illetve a kijevi kormány megígért a bukaresti vezetésnek az októberi államfői csúcstalálkozó és a közös kormányülés után. A 2024-es évre kinyomtatott tankönyvek ugyanúgy moldovainak nevezik a román nyelvet, mint eddig. Marcel Ciolacu „logisztikai problémának” nevezte az ügyet, miután érdeklődött Kijevnél.     

Nagy diplomáciai sikerként számolt be Marcel Ciolacu román miniszterelnök októberi, kijevi tárgyalásai után arról, hogy Bukarest kérésére az ukrán kormány megígérte: felszámolják Ukrajnában a románnal azonos moldovai nyelv önálló státusát, így az eddig moldovaiakként számon tartott közösséget is románajkúnak tekintik.

A Libertatea portál szerdán közölt írásában bemutatja az ukrán kabinet által finanszírozott kiadónál készült, frissen nyomtatott tankönyveket, amelyek borítólapján a „moldovai nyelv”, illetve „moldovai irodalom” felirat szerepel. Mindkét tankönyv 5. osztályos román diákoknak készült, s 2024-ben kerülnek az iskolákba. Anatol Popescu, az ukrajnai románok érdekképviseletét ellátó Besszarábia Egyesület elnöke csalódottan vette tudomásul a történteket. 

„Sajnos, a bukaresti és a kijevi hivatalos nyilatkozatokon kívül semmi sem történt. Sem az ukrán oktatási  minisztérium, sem a kormány vagy az ukrán parlament részéről nem jelent meg hivatalos aktus a változtatásra vonatkozóan” - mondta a portálnak Popescu. Hozzátette: azokban az iskolákban, ahol moldovai nyelvű osztályok is működnek, eddig nem érkezett semmilyen változtatásra utaló zutasítás. „Senki sem hallott az ukráni végrehajtó hatalom olyan döntéséről, amelyről Marcel Ciolacu nagy hanggal tájékoztatta a közvéleményt közvetlenül a két kormány október 18-i együttes ülése után” - mondta Anatol Popescu. 

Volodimir Zelenszkij elnök bukaresti, majd a román miniszterelnök kijevi megbeszélései után Bukarestben biztosra vették, hogy teljesül a Románia  által régóta sürgetett elvárás, miszerint törölni kellene az Ukrajnában hivatalosan elismert nyelvek listájáról a moldovai nyelvet, amely gyakorlatilag azonos a románnal.

Marcel Ciolacu miniszterelnök az ügyre reagálva azt mondta: egy szerda esti televíziós műsorban értesült helyzetről, azaz a Libertatea által közölt tényekről. Mint fogalmazott, felidegesítette a hír, s a külpolitikai tanácsadója telefonon felvette a kapcsolatot az ukránokkal a tisztánlátás érdekében. A kormányfő megerősítette a sajtóban megjelenteket: valóban kinyomtatták már a moldovai nyelv- és irodalom tankönyveket. Megjegyezte ugyanakkor, hogy egy háborúban álló országról beszélünk Ukrajna esetében. Ciolacu szerint „logisztikai probléma" a moldovai nyelvű tankönyvek kinyomtatása, ami ellentmond a kijevi kormány döntésének, miszerint elismeri a románt az ukrajnai román kisebbség által beszélt egyedüli nyelvként.

Pászkán Zsolt, a budapesti Magyar Külügyi Intézet Románia-szakértőjét korábban a Maszolnak azt mondta, bár látszólag itt egy nyelvészeti kérdésről van szó, Bukarest egy sokkal átfogóbb célt követ. „A moldovai nyelv léte, vagy nem léte eddig sem nyelvészeti, hanem az identitásra vonatkozó kérdés volt, egyfajta válasz a román bekebelezési, de legalábbis lekezelési törekvésekre. Ugyanúgy, ahogy a román fél a nyelvazonosságra hivatkozva tagadta el a moldovai identitás létezését és létjogosultságát, úgy az önálló moldovai nemzet felépítését, önrendelkezését szorgalmazók is a moldovai identitás egyik elemének tekintették a moldovai nyelv létezésének hangoztatását. A román fél viszont úgy véli, hogy a soha fel nem adott irredenta cél, a - minimum - a jelenlegi Moldova Köztársaságra kiterjedő területszerzés remélt, vagy vélt bekövetkezése előtt meg kell szabadulnia egy önálló moldovai identitástól, amely azzal a veszéllyel fenyegetne, hogy a bekebelezett terület a jelenleg Romániához tartozó Kárpátok és Prut közötti Moldovával együtt belső önrendelkezést, valamiféle autonómiát követelhetne magának” - fogalmazott az elemző.