A moldovai nyelv elismerésének megszüntetésével egy régi román kívánságot teljesítettek ugyan az ukrán hatóságok a szerdai, román-ukrán közös kormányülésen, arról azonban Kijevben nem volt szó, hogy az ukránosítást célzó, a román, de a többi - így a kárpátaljai magyar - kisebbséget is érintő diszkriminatív oktatási törvényen változtatnának.   

Az ukrán hatóságok úgy döntöttek, hogy mától az Ukrajnában élő román kisebbség nyelve hivatalosan is a román, nem a moldovai - jelentette be Marcel Ciolacu Kijevben a szerdai ukrán-román kormányülés végén. Az Agerpres által idézett miniszterelnök elmondta, hogy Ukrajna és a Moldovai Köztársaság mielőbbi uniós csatlakozásához szükség van a kisebbségi jogok európai követelményeknek megfelelő védelmére. Ezt szerinte Romániában meg is valósult, így a jelenlegi romániai kisebbségvédelmi törvények követendő példaként szolgálhatnak az ukrán jogalkotók számára.

Ciolacu elmondta, az ukrán miniszterelnökkel ápolt viszonya már túlhaladt az ígérgetések szintjén, és a két kormány együttes ülésén eldöntötték, hogy az Ukrajnában élő románok nyelve hivatalosan is a román. Beszámolója szerint a kormányülésen az ukrajnai román ortodox misék nyelve is szóba került. „Fontosnak tartottam megbizonyosodni arról, hogy a román ortodox papok továbbra is románul fogják celebrálni a miséket. A vallásszabadság alapvető jog, és minden társadalom számára alapvető a vallási identitás és a vallási rítusok nyelvének megőrzése" - mondta Ciolacu.

A miniszterelnök ugyanakkor egy szót sem ejtett az ukrajnai nemzetiségi iskolákat érintő diszkriminatív jogszabályról. Ukrajna 2017-ben módosította az oktatási törvényt, amely első lépésben meghatározta, hogy az orosz tannyelvű iskoláknak 2020. szeptember 1-től minden tantárgy ukrán nyelvű oktatására kell átállniuk. A jogszabály szerint az Európai Unió egyik nyelvét beszélő nemzeti kisebbségi iskoláknak - így a román és magyar tannyelvű intézményeknek is - 2023 szeptemberétől kell fokozatosan kell bevezetniük az ukrán nyelvet. Egy idei döntés értelmében egy évvel elhalasztották az ukránosítást célzó szabályozás végrehajtását.    

A bukaresti oktatási tárca 2019-ben közzétett adatai szerint az ukrajnai Csernyivci megyében 63 román tannyelvű iskola működik, ezek közül három gimnáziumban és 19 elemi iskolában ukrán tannyelvű osztályok is vannak. Kárpátalján további 12 önálló anyanyelvű iskolája van a román közösségnek. A román külügyminisztérium szerint (a románnal azonosnak tekintett „moldovai” nyelvűeket is beleértve) Ukrajnában négyszázezer román él.

Áprilisban a bukaresti hatóságok erőteljesebb fellépését sürgette az ukrajnai román közösség egyik legjelentősebb vezetője, Elena Nandriş, Mahala község korábbi polgármestere a Csernyivci megyében élő román etnikumú lakosság érdekeinek védelmében. A városvezető aggodalmának adott hangot az új oktatási törvény alkalmazása miatt, amely korlátozza a kisebbségek oktatási jogait, és arra kötelezi a kisebbségi tannyelvű iskolákat – köztük a román tannyelvűeket is –, hogy fokozatosan vezessék be az ukrán nyelvű tanórákat. 

„Úgy gondolom, hogy Románia kormányának határozottabban fel kell lépnie román nyelvünk védelmében, mert elveszítjük a nyelvünket, és nagyon sajnáljuk. Szeretjük a nyelvünket, harcolunk a nyelvünkért, többre becsüljük, mint önök odaát. Mindig azt mondtuk: mi saját nyelvünkön, őseink nyelvén akarunk beszélni, énekelni és imádkozni. Már 551 éve, hogy románok vagyunk, és most néhány év alatt mindent elpusztítunk: ez nagyon fáj nekünk. Romániában ezt sokan nem értik. Fáj, ha elveszíted a nyelved. Nincs erőnk tenni ellene: a tanügyi törvény hatályban van, egyetlen betűjét sem vonták vissza” – idézte Nandriş az Agerpres. Mahala községben két középiskola működik, az egyikben 411, a másikban 320 diák tanul, utóbbiban jelenleg kizárólag román nyelven zajlik az oktatás. A törvény szerint az ötödik osztálytól már kötelezővé válik az ukrán nyelvű tanítás. A felső tagozat első évében a tanulóknak a tantárgyak legalább húsz százalékát ukrán nyelven kell tanulniuk, ez az arány az utolsó két évben nyolcvan százalékra nő.  

A román-ukrán együttes kormányülés végén a miniszterelnök azt is elmondta, hogy a feleknek sikerült közös nevezőre jutni az ukrán gabona romániai tranzitjáról, illetve a román piac és a román termelők védelméről. Tájékoztatása szerint megállapodtak abban, hogy kétmillióról négymillió tonnára nő az idei év végéig a Románián havonta áthaladó ukrán gabona mennyisége; ehhez további infrastrukturális beruházásokat hajtanak végre a konstancai és a dunai kikötőkben, valamint a közutakon és a vasúton. Eközben a román termelők érdekei sem sérülnek - ígérte Marcel Ciolacu. A miniszterelnök arról is beszámolt, hogy a háború kitörése óta közel 30 millió tonna ukrán gabona haladt át Románia területén.