Az erdélyi magyarság lélekszámának jelentős apadását jelzik a népszámlás végleges eredményei. A népességfogyás üteme nem mérséklődött, de szerencsére nem is növekedett, mutatott rá a Maszol megkeresésére Veres Valér kolozsvári szociológus, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem oktatója.

„Sajnos a népességfogyást még országos szinten sem lehet megállítani, bár egy államnak több eszköze van erre, mint a területén élő nemzeti kisebbségnek. Az erdélyi magyarság esetében nehezen kivitelezhető a fogyás megállítása, de a csökkenést lehet mérsékelni, és erre érdemes figyelni” – összegzett a szakértő.

Korrekciós becslések: 1,11 millió a magyarság jelenlegi lélekszáma, 170 - 180 ezres a fogyás   

A népszámlálás végleges eredményeinek tükrében az egyik sarkalatos kérdés, hogy mennyivel csökkent az erdélyi magyarság lélekszáma az utóbbi tíz évben. Veres Valér rámutatott, mivel országos szinten mintegy 2,5 millió az ismeretlen nemzetiségű személyek száma, egyre többen átvették azt a megközelítési módot, amit még az ideiglenes adatok közzétételekor ő is javasolt, hogy célszerű a magyarság reális lélekszámát egy korrekciós becsléssel kezelni. Ez alapján egyre több elemző egyetért, hogy jelenleg 1,1 millió körüli az erdélyi magyar lélekszám.

Tisztázni kell, hogy ha korrekciós adattal dolgozunk, akkor a népességszám tíz év alatt abszolút számokban bekövetkező változását a 2011-es évi népszámlálás eredményeinek ugyancsak a korrekciós becsléséhez kell igazítani, hívta fel a figyelmet a kolozsvári szociológus. Hangsúlyozta, 2011-ben is volt egy nem épp ekkora, de ugyancsak tetemes népesség, melynek nem volt ismert a nemzetisége, amiből az következik, hogy a magyarság akkori lélekszámát is felfele kell korrigálni. Veres Valér a 2011-ben megjelent könyvében 56 ezer körülire becsülte a nemzetiségükről nem nyilatkozott magyarok számát. Ha ebből indulunk ki gyakorlatilag a 2011-es 1,28 millió lélekszámhoz kell viszonyítani a tíz év alatti 1,11 millióra történő fogyást.

Mindent egybevetve tulajdonképpen nem 100-120 ezres, hanem 170-180 ezres lélekszámcsökkenésről beszélünk, szögezte le Veres Valér.   

Korábban, minden tíz évben 220 ezer körüli volt az erdélyi magyarság népességcsökkenése, a mostani tehát abszolút számban kisebb, de arányaiban ahhoz hasonló, mivel már eleve egy sokkal kisebb népességszámra kell rávetíteni.

Ez is egy jelentős népességfogyás, a csökkenés mértéke nem mérséklődött, de szerencsére nem is növekedett, mutatott rá a szociológus.

A népesség elöregedése eltérő Székelyföldön, Partiumban és a szórványban

Ezután végeznek majd számításokat, hogy 2030-ra, majd 2050-re miként alakulhat az erdélyi magyarság lélekszáma, vannak ugyan már most is előrejelzések, de azokat alaposan újra kell fésülni a friss népszámlálási adatok tükrében.

A népesség elöregedésnek mértéke előrevetíti a magyarság fogyását, ám ez nagyon eltérő Székelyföldön, Partiumban és a szórványban, hívta fel a figyelmet az egyetemi oktató. Rámutatott, Székelyföldön mérsékelt, az országos átlagnál kisebb az elöregedés, ez a közösség hosszú távú fennmaradása és szociálpszichológiai állapota szempontjából is „emészthetőbb”. Partium az országos átlag körül „teljesít”, a szórványban viszont még az erdélyi magyarság átlagánál is magasabb szintű az elöregedés, a többségi lakosságra jellemző mértéket pedig sokkal meghaladja.

Ugyanakkor ennyi évtized után a szórványmagyarság az erdélyi magyarságnak már egy kis részét teszi ki, ezért a teljes erdélyi magyarság lélekszáma mérsékelten fog csökkenni akkor is ha a szórványmagyarság nagyon nagy arányban fogyatkozik.

„De az biztos, hogy egy új helyzetet eredményez, előfordulhat, hogy bizonyos településeken, megyékben fel kell dolgozzuk azt, hogy a magyarság jelenléte minimálissá válik, ami azt jelentheti, hogy nem lehet majd magyar iskolát, osztályokat működtetni, a rendezvényeket úgy kell kitalálni, hogy a többség számára is vonzóak legyenek, különben nem lesz résztvevő” – részletezte Veres Valér.

Fontos feladat integrálni, befogadni a magyar nemzetiségű romákat

A másik vetülete a problémának, hogy a következőkben fontos feladat lesz azoknak a roma származásúaknak a befogadása, integrálása, akik magyarnak vallják magukat, magyar anyanyelvűek. Erre a román média egy része, a román szélsőségesek nagyon érzékenyek, azt vizionálják, hogy el akarjuk magyarosítani a romákat, de itt azoknak az integrálásáról van szó, akik egyébként is magyar nemzetiségűnek tartják magukat, magyar anyanyelvűként a magyar iskolarendszer részei. „Nem akarunk senkit elmagyarosítani, de azokat akiknek a szülei, nagyszülei, dédszülei már ezt a döntést meghozták, integrálni kell, a magyar közösség szempontjából is. Ez egy olyan terület, ahol sokat lehet tenni” - taglalta a szakértő.   

A termékenység növekedése nem életszerű

Veres Valér felidézte, a népességfogyás kapcsán „örökzöld” téma a termékenység növekedése, de ezt nagyon odafigyelően kell kezelni, egészségtelen az a megközelítés, ha egyetlen nő is úgy érzi, azzal vádolják, hogy nem szül „elég” gyereket. Ezt a kérdést eleve nem kell nemekre lebontani, a párok együtt vállalják a gyerekeket.

Veres Valér úgy véli, és a népszámlálási adatok visszamenőleg is azt mutatják, hogy a magyarság végső termékenység tekintetében, vagyis azt figyelembe véve, amikor a nők a termékenységi időszakot elhagyják, az országos átlagnál, vagy a román nemzetiségűeknél, ha nem is sokkal, de 2-5 százalékkal jobban állt. Viszont, ha elöregedik a népesség, azoknak a száma, akik gyermeket vállalhatnak, már eleve csökken. Az nem életszerű, hogy elvárjuk, hogy az embereket valaki „helyett” gyermeket vállaljanak és felneveljék, mint ahogy az sem, hogy egy közösség másfélszer- kétszer több gyereket vállaljon, mint a szomszédos, vagy mellettük élő népek, vagy mint amennyi az európai kultúrában általános, fejtette ki a szakértő.   

Ösztönözni kell az itthon maradást és hazatérést   

Románia egészére az úgynevezett „rugalmas migráció” jellemző, ami azt jelenti, hogy hogy a külföldön élők egy része nem feltétlenül telepedett ki véglegesen, vagy nem ment el az egész család, mutatott rá Veres Valér. Ugyanakkor tetten érhető a hazatérő-migráció is, ám a Kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet két munkatársa, saját vizsgálataik alapján arra a következtetésre jutott, hogy az erdélyi magyarok kisebb arányban térnek haza külföldről, a visszatérő migráció mértéke alacsonyabb, mint a románság körében.   

Előfordul, hogy a nyugati országokból csak Magyarországig jönnek vissza, mert a gyerekeik nem tudnak románul. Kisebbségi helyzetben ilyen nehézségek is felmerülnek, ezeket az emberek hajlamosak eltúlozni, amikor meghoznak egy döntést, ám az ilyen akadályokat át lehetne hidalni. Támogatott román vagy akár magyar nyelvű felzárkóztató programokkal lehetne hazatérésre ösztönözni az embereket, a magyar nyelvűt azért lehetne lehetőségként felkínálni, mert a gyerekek külföldön nem tanulnak az iskolákban magyarul, lehetnek hiányosságaik, vázolta az oktató. Meglátása szerint ez is eszköz lehetne a hazatérők visszaintegrálására, hiszen a hazatérő migráció nem egy mellékes jelenség.

Cél lehetne a migráció további mérséklése, de a nyílt európai uniós térben az emberek szabad mozgását nem lehet korlátozni. Érdemes viszont odafigyelni az itthon maradás ösztönzésére, mondta Veres Valér.

Az általános életszínvonal emelkedése a legjobb és a legnehezebben kivitelezhető módszer

Az általános életszínvonal emelkedésénél nincs jobb módszer a népességfogyás mérséklésére, de ezt a legnehezebb megvalósítani, hiszen nem csak rajtunk múlik, az egész ország kell haladjon előre, viszont hozzá tudjuk tenni a részünket a politikai képviseletünkön keresztül is, sőt az önkormányzatok is sokat tehetnek. Veres Valér úgy véli, ez az elmúlt években meg is történt, nem véletlenül fejlődik gyorsabban (gazdasági növekedés alapján) Románia, mint a környező országok.

Kapcsolódó

RMDSZ: 1,1 millióra becsülhető a magyarok száma Romániában

A népszámlálás végleges, településszintű eredményei alapján 1,1 millióra becsülhető a 2021. december elsején Románia területén élő magyar nemzetiségű személyek száma – közölte az RMDSZ hétfő délután.

népszámlálás romániai magyarság magyarok RMDSZ

Tetten érhetők pozitív általános trendek, a 2010-es évek második felében Románia társadalmi- gazdasági fejlődése még régióhoz képest is valamivel lendületesebb volt, ami kis mértékben ugyan, de a termékenységre is pozitívan hatott, sőt a migrációt is mérsékelhette. Ez utóbbit nehéz mérni, mert a migrációra vonatkozó népszámlálási adatok nem annyira pontosak.

„Vannak pozitív jelek, de ez nem elég ahhoz, hogy lényeges fordulat álljon be az erdélyi magyarság demográfiai vonatkozásában. sajnos a népességfogyást még országos szinten sem lehet megállítani, bár egy államnak több eszköze van erre, például a külföldi migráció is lehet opció. Az erdélyi magyarság esetében nehezen kivitelezhető a fogyás megállítása, de a csökkenést lehet mérsékelni, és erre érdemes figyelni” – összegezte Veres Valér.