Milyen látásmód és értékek mentén szavaznak a romániai polgárok, hogyan látják az Európai Uniót vagy a NATO-t, vagy épp mit gondolnak a gazdasági nacionalizmusról? – egyebek mellett ezekre kereste a válaszokat a Funky Citizens rendelésére, az INSCOP által készített közvéleménykutatás.

A civil szervezet kedden mutatta be részletesen a Közbizalmatlanság: Nyugat a Kelettel szemben, a nacionalista áramlat felemelkedése a félretájékoztatás és az álhírek korában címmel ellátott kutatás eredményeit. Az INSCOP Research igazgatója, Remus Ioan Ștefureac szerint ez az elmúlt évek általuk készített legjelentősebb felmérése.

A politológus, mint már írtuk, január elején elöljáróban már megemlítette, hogy a tavaly decemberi parlamenti- és államelnök-választások után gyűjtötték az adatokat, és bizony meglepő következtetésre jutottak. Például arra, hogy a románok Oroszország iránti bizalmi szintje a 2024-es választások után az abszolút minimumon állt, amióta azt mérik. A románok Európa-barát hozzáállása a három évvel ezelőtti adatokhoz viszonyítva nemhogy nem csökkent, hanem erősödött.

Kapcsolódó

Abszolút mélyponton a románok Oroszország iránti bizalma

A valóság az, hogy a románok pro-európaibbak most, mint három évvel ezelőtt voltak – közölte Remus Ioan Ștefureac, az INSCOP Research igazgatója.

közvéleménykutatás INSCOP felmérés Oroszország Európai Unió bizalom

Ezt most mi is láthattuk a Funky Citizens által közölt teljes kutatás alapján. Közösségi oldalán a civil szervezet rámutatott, hogy a válaszadók 87,5 százaléka szerint Romániának a nyugat felé kell húznia politikai és katonai partnerség tekintetében. 2022 januárjában még csak a válaszadók 77 százaléka gondolta így. A „keleti irányt” mindössze a válaszadók 4,1 százaléka tartja helyesnek, 8,4 százalék volt az, aki nem adott választ a kérdésre. Ugyanígy nőtt azoknak az aránya, akik szerint az európai uniós tagság elősegíti Románia gazdasági fejlődését. 77,3 százalék vélekedik így, míg 2022-ben csak 63,2 százalék gondolta ezt.

Ennek megfelelően jelentősen többen ellenzik, hogy Románia kilépjen az EU-ból (88,1 százalék, míg 2022-ben 71,1 százalék volt), amit 2022-ben még a válaszadók 25,2 százaléka pártolt volna, most csak 9,4 százalék támogatná.

Érdesség, hogy bár a többség (57,1 százalék) még mindig úgy véli, hogy Romániának meg kell védenie a saját érdekeit, amikor az ellentétes az EU szabályaival, de már jócskán kevesebben vannak azok, akik helyeselnek ilyen markáns szembenállást. 2022-ben még a válaszadók 68,4 százaléka kockáztatta volna az EU-tagságot a nemzeti érdek védelmében. Ugyanígy többen, 36,3 százalék véli úgy, hogy Romániának be kell tartania az EU szabályait, még akkor is, ha azzal sérül az önérdek.

A civil szervezet honlapján közzétett értékelés szerint a közvélemény-kutatás részvevőinek 80,4 százaléka véli úgy, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió pozitív hatással van Romániára (61,8 százalék vélekedett így 2021-ben), és 88,1 százalék szerint Romániának a NATO-ban kell maradnia. A NATO-ban egyébként a válaszadók 69,7 százaléka bízik, az Európai Unióban a 66,8 százalékuk, míg az Egyesült Államokban 59,1 százalék. Mindegyik mutató nőtt 2022-höz viszonyítva. Ezzel szemben, mint már említettük, 5,9 százalékon áll csak az Oroszország felé tanúsított bizalmi szint.

Álhírek és választás

Ami az álhíreket illeti, a válaszadók nagyjából 30 százaléka vélte úgy, hogy félretájékoztatás áldozatául esett, ugyanakkor nőtt a bizalmon a nyomtatott és az online sajtó iránt, a közösségi médiát már inkább tartják kiszolgáltatottnak a félretájékoztatással szemben.

A válaszadók 47,2 százaléka szerint a románok szavazatát nagy mértékben befolyásolják az álhírek, a leginkább pedig Oroszországot (45,3 százalék) okolják a félretájékoztatásért, de Kína (11,8 százalék), az Egyesült Államok (5,8 százalék), az Európai Unió (3,6 százalék), Ukrajna (2,8 százalék) is felkerült a listára. Érdekesség, hogy Magyarország 1,9 százalékkal szerepel.

Kapcsolódó

Paradigmaváltás Romániában: búcsú a jobboldali-baloldali „beskatulyázástól”?

Jelentős paradigmaváltásnak tartja Remus Ștefureac, az INSCOP Research igazgatója legfrisebb felmérésük eredményét.

közvéleménykutatás ideológia politika jobboldal baloldal INSCOP

Nyugati nyitás, erősödő nacionalizmus

Az Európa-barát mentalitás ellenére a kutatás is rávilágított arra, hogy erősödött a nacionalizmus az országban. A válaszadók 69,1 százaléka szavazna olyan nacionalista államfőjelöltre, aki a vallásos értékeket és a tradicionális családmodellt képviseli. Ez az arány 2022-ben 65,7 százalékon állt. Ami változott, hogy kevesebben – 39,7 százalék helyett 33,1) – tartanának ki mellette, ha intézkedései miatt Románia kilépne az Unióból, vagy ha Oroszország felé akarna közeledni (16 százalék).

A konzervatív, tradicionalista modellképet erősíti az is, hogy a válaszadók 68,1 százaléka határozatottan elutasítja, hogy a román állam törvényesen elismerje az azonos neműek párkapcsolatát (2021-ben még csak 67,9 százalék vélekedett így). 21 százalék korlátozott jogokat tartana elfogadhatónak, és már csak 8,4 százalék pártolja a gondolatot, miközben 2021-ben még 11,5 százalék a heteroszexuális párokhoz hasonlóan ismerte volna el a homoszexuálisok kapcsolatait.

Amúgy a válaszadók 74,8 százaléka szerint Romániának még sok mindenben kell felzárkóznia a nyugati államokhoz, de kulturális téren többek fellett áll. Már kevesebben érzik úgy, hogy a románokat másodrendű polgárokként kezelnék Európában – 66,6 százalék, szemben a 2021-ben mért 76,3 százalékkal –, és kevésbé érzik az országot az EU és az Egyesült Államok kolóniájának.

Gazdasági téren nyitottabbaknak tűnnek az emberek a külföldi cégek iránt, immár a válaszadók 45,8 százaléka véli úgy, hogy több jót eredményeznek az országnak mint rosszat, és már csak az 55,8 százalékuk róna ki plusz adót rájuk – 2011-ben még a válaszadók 66,5 százaléka vetett volna ki nagyobb sarcot a külföldiekre). Kevesebben érzik viszont úgy, hogy a külföldi cégek jobb munkakörülményeket és magasabb fizetést biztosítanának – bár még mindig 50 százalék fölötti az arány – és a megkérdezettek már csak 54 százaléka véli úgy, hogy a kormány más országok érdekében jár el (2022-ben 63,9 százalék volt ez az arány).