Jelentős paradigmaváltásnak tartja Remus Ștefureac, az INSCOP Research igazgatója legfrisebb felmérésük eredményét.

A News.ro rendelésére készített közvéleménykutatásukban arról kérdezték meg a romániaiakat, hogy politikai ideológia terén jobboladalinak vagy baloldalinak tartják magukat. Az eredmény meglepő, mivel a válaszadók közel fele egyék csoportba se akarta besorolni magát, 49,2 százalék válaszolta azt, hogy sem jobboldali, sem pedig baloldalni. A 15 százalék ugyanakkor azt mondta, hogy nem is ismeri ezen ideológiák jelentését, 3,4 százalék pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre. A válaszadók fennmaradó része a jobboldal felé hajlott el, 19,1 százalék mondt azt, hogy inkább jobboldali, és 13,4 százalék azt, hogy inkább baloldali.

Az ideológiailag „semlegesek” csoportjához tartozik a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szavazóinak a 46 százaléka, Szociáldemokrata Pártiak (PSD) 43 százaléka, az AUR-osok 44 százaléka és az USR-sek 40 százaléka. Megfigyelhető az is, hogy többségében a nők voltak azok, akik sem jobb, sem pedig baloldalninak nem tartják magukat; 54 százalékuk választotta ezt, míg a férfiak közül csak 44 százalék „nem skatulyázta be” magát.

Korcsoportok szerint a 18-29 év közötti fiatalok 47 százaléka, a 30-44 év közöttiek 53 százaléka, a 45-59 évesek 52 százaléka, míg a 60 év felettiek 45 százaléka nem tartják magát sem jobboldalinak, sem pedig baloldalinak. Ideológiailag semleges a középfokú végzettséggel rendelkezők 51 százaléka, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 52 százaléka, ugyanakkor az elemi osztályt végzettek csak 37 százaléka tartozik ehhez a „kategóriához”. Amúgy a magánszektorban dolgozók többsége sem tartja magát jobboldalninak vagy baloldalinak (56 százalék), de az állami szektor alkalmazottjainak a 48 százaléka is a semlegesekcsoportját erősíti.

Remus Ștefureac, az INSCOP Research igazgatója szerint ez a kutatás jelentős paradigmaváltásról árulkodik, már csak a román állampolgárok egyharmada vallja magát jobb vagy baloldalinak. Az ideológiák elengedése a politikai pártok szavazóinál is tapasztalható, ugyanakkor az adatok szerint mindez nem a politikai kultúra alacsony szintjére utal. „Magyarázat lehet erre a pártok ideológiai hovatartozásának következetlen magyarázata és üzeneteik tettekben történő tükröződése. Ugyanígy lehetséges, hogy a politikai ideológiák szélesebb körű átalakulásával van dolgunk, amely a lakosság szintjén is érezhető. Egy középre húzódás vagy semleges irányba történő elmozdulás, ahol a politikai identitás már nem olyan világos és nem a hagyományos támpontok alapján tájékozódik. Ebből a szempontból elkerülhetetlenné válhat a politikai szókincs megváltoztatása, amikor a romániai politikai pártokat jellemezzük” – mondta Ștefureac.