Az INSCOP hétfőn közzétett felmérése szerint a megkérdezettek 59,5 százaléka szavazna egy nacionalista pártra, amely a vallási értékeket és a hagyományos családot támogatja, ugyanakkor kétharmaduk már nem szavazná meg az említett nacionalista pártot, ha az Románia kilépését az Európai Unióból, az Oroszországhoz való közeledést vagy a nemzeti kisebbségek jogainak korlátozását támogatná.

A közvélemény bizalmatlansága: Nyugat vs. Kelet, a nacionalista mozgalom felemelkedése a félretájékoztatás és az álhírek korában című közvélemény-kutatás június 1–15. között készült telefonos interjúk révén egy 1100 fős reprezentatív mintán, 2,95 százalékos hibahatárral.

A megkérdezettek 59,5 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy szavazna-e egy olyan nacionalista pártra, amely a vallási értékeket és a hagyományos családot támogatja. 34,8 százalékuk erre a kérdésre nemmel felelt.

Azok közül, akik azt mondták, hogy a vallási értékeket és hagyományos családot támogató nacionalista pártra adnák voksukat, 61 százalék kijelentette, hogy ha az illető párt olyan politikát folytatna, ami Románia kilépéséhez vezethet az Európai Unióból, akkor már nem szavaznának a szóban forgó alakulatra. 75 százalékuk vallotta, hogy nem támogatná azt, ha Románia Oroszországhoz való közeledését szorgalmazná, és 70 százalékuk támogatását veszítené el az illető párt, amennyiben a nemzeti kisebbségek jogainak korlátozását kezdeményezné.

A válaszadók 64,8 százaléka volt azon a véleményen, hogy Romániának meg kell védenie nemzeti érdekeit, ha azok nincsenek összhangban az uniós szabályokkal, még akkor is, ha ezzel uniós tagságának elvesztését kockáztatja. 28 százalékuk viszont azon a véleményen volt, hogy Romániának tagállamként tiszteletben kell tartania az uniós szabályokat, még akkor is, ha ez nemzeti érdekeket érint.

64,5 százalék volt azon a véleményen, hogy Románia kilépése az EU-ból negatív hatással lenne az ország nemzeti érdekeire, 29,4 százalék pedig úgy vélekedett, hogy Románia kilépése az Európai Unióból nem befolyásolná az ország nemzeti érdekeit.

62,9 százalék úgy vélte, hogy Románia jobb gazdasági fejlődést ér el a jövőben, ha az Európai Unióban marad, míg 27 százaléka szerint Románia gazdaságilag jobban fejlődne, ha nem lenne az EU-ban.

Románia nemzeti érdekeiként a következőket jelölték meg:

• 32,6 százalék a gazdaság fejlődését;
• 24 százalék Románia szerepének megerősítését az EU-ban;
• 11,9 százalék a közlekedési infrastruktúra fejlesztését;
• 7,7 százalék a veszélyeztetett társadalmi rétegek védelmét;
• 6,8 százalék a katonai kapacitás megerősítését;
• 6,6 százalék a román nemzeti értékek megőrzését;
• 6 százalék a gazdasági kapcsolatok fejlesztését Kínával/Oroszországgal;
• 4,4 százalék a természeti erőforrások államosítását.

A megkérdezettek 90,6 százaléka azon a véleményen volt, hogy Romániának meg kell védenie a területén élő etnikai kisebbségek jogait, 7,7 százalékuk nem értett egyet ezzel az állítással.