A román lakosság nagy részére erős  gazdasági nacionalizmus jellemző, amelyet - látszólag paradox módon - valamelyest enyhít a nemzeti hatóságokkal szembeni bizalmatlanság. Ez derül ki az INSCOP közvélemény-kutató  legfrissebb felméréséből.

A románok fele úgy véli, hogy Romániát azért nem vették még fel a schengeni övezetbe, mert egyes európai államok gazdasági okokból akadályozzák Románia csatlakozását. Ez a „Közbizalmatlanság: Nyugat versus Kelet, a nacionalista áramlat felemelkedése a félretájékoztatás és a hamis hírek korában” című közvélemény-kutatás egyik legfontosabb következtetése a G4Media portál szerint, amely a felmérés eredményeit ismerteti.

Remus Ștefureac, a STRATEGIC Thinking Group elnöke szerint a felmérés eredményei azt mutatják, hogy a románok körében megjött az igény „az idegen tőkéjű vállalatok romániai tevékenységének értékelésére”, ami „implicit módon jelzi a gazdasági patriotizmus/nacionalizmus bizonyos formáinak felerősödését”.

Kapcsolódó

INSCOP: a románok többsége nyugati irányultságú, de nem a nemzeti érdekek feladása árán

Az ország lakosságának többsége úgy véli: Romániának a nyugati politikai és katonai szövetségekben a helye, de akkor is érvényesítenie kell nemzeti érdekeit, ha emiatt az Európai Unióból történő kizárását kockáztatja – derült ki egy hétfőn ismertetett felmérésből.

felmérés INSCOP Európai Unió NATO

A megkérdezettek 35 százaléka úgy véli, hogy a környezetszennyezésért elsősorban a román vállalatok a felelősek, viszont a nagy többség (55,9 százalék) szerint főleg külföldi vállalatok okozzák.

A megkérdezettek 47,3 százaléka szerint Romániában az illegális erdőirtást főleg külföldi cégek végzik. Csaknem ezzel azonos azoknak az aránya (45,8 százalék), akik úgy vélik, hogy az illegális fakivágásokért elsősorban román vállalatok és román állampolgárok a felelősek.

35,4 százalék egyetért azzal a kijelentéssel, hogy Romániában az autópályák építését az ország fejlődését gátolni kívánó külföldi hatalmak blokkolják, míg 58,2 százalék nem hisz ebben.

Ezzel szemben az elsöprő többség (78,2 százalék) úgy véli, a románokat másodrendű polgárnak tekintik Európában. A megkérdezettek mindössze 20,4 százaléka nem ért egyet ezzel az állítással.

Alighanem a román hatóságokkal szembeni bizalmatlanság és a mindenkori kormányzat teljesítőképességével szembeni fenntartások miatt a felnőtt lakosság 43,5 százaléka úgy véli – tévesen –, hogy Románia azért nem csatlakozhatott mindmáig a schengeni övezethez, mert nem teljesítette a csatlakozási kritériumokat. (Az Európai Bizottság már 2011-ben megállapította, hogy Románia megfelel a schengeni csatlakozás technikai kritériumainak, viszont néhány tagállam azóta is blokkolja a belépésre vonatkozó politikai döntést a bel- és igazságügyi tanács ülésein.)

A megkérdezettek 50,2 százaléka azon a véleményen van, hogy a határellenőrzéstől mentes övezethez való csatlakozást egyes európai államok saját gazdasági érdekeiket követve blokkolják.

A romániaiak közel fele szerint Magyarország elszakítaná Erdélyt

Másrészt az adatokból visszaköszön a „klasszikus” román nacionalizmus is. A megkérdezettek csaknem ötven százaléka (49,5) szerint Magyarország Erdéllyel kapcsolatos politikája az országrész „elszakítását” célozza. Közel hasonló arányban (43,2 százalék) ezzel ellentétes meggyőződést vall a lakosság. A kutatást irányító szociológus szerint a Magyarországgal szembeni ellenérzések csökkentek; jelenleg kevesebben gondolják azt, hogy Magyarország el akarja szakítani Erdélyt Romániától.

Mellesleg a románok döntő többsége (87 százalék) szerint Romániának védenie kell az ország területén élő kisebbségek jogait, ami hatalmas előrelépés a 30 évvel ezelőtti állapotokhoz képest.

A kutatás része egy ötrészes sorozatnak, amelyet az INSCOP Research készített a Verifielddel közösen, a STRATEGIC Thinking Group agytröszt megrendelésére, az Egyesült Államok German Marshall Fund és a Black Sea Trust for Regional Cooperation finanszírozásával.

 Miután a felmérés első két része a világ különböző országai és a nemzetközi intézmények támogatottságát kutatta a román közvéleményben, a harmadik rész a nacionalizmusra és annak elterjedtségére vonatkozó adatokat, valamint a vele szembeni attitűdöket tartalmazza. Az előző rész egyebek mellett rávilágított egy sokak számára meglepő euroszkepticizmus-potenciálra. Románia lakóinak többsége úgy véli, hogy az országnak a nyugati politikai és katonai szövetségekben a helye, de akkor is érvényesítenie kell nemzeti érdekeit, ha emiatt az Európai Unióból történő kizárását kockáztatja.

A közvélemény-kutatás március 1-je és 12-e között készült, 1100 személy megkérdezésével. A hibahatár plusz/mínusz 2,95 százalék.