Az EU országai közül Románia a második a leányanyák számát illetően – állapítja meg az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) pénteken közzétett tanulmánya. A dokumentum rámutat: a serdülőkori terhesség számos negatív következménnyel jár a kismamákra nézve, és magas társadalmi és gazdasági költségekkel jár.

A jelenség ciklikus, ugyanazon családokban nemzedékről nemzedékre ismétlődik, és gazdasági, társadalmi és egészségügyi bizonytalansággal jár együtt.

Az UNICEF Agerpreshez eljuttatott sajtóközleménye szerint 2019-ben 16 639 terhesség fordult elő a serdülők között, ami 9 százalékos csökkenést jelent 2018-hoz képest. A 15 év alatti serdülők esetében a terhességek száma minden régióban csökkent, kivéve az északnyugati és északkeleti régiókat, ahol 11 százalékos növekedést regisztráltak.

2019-ben 4290 abortusz fordult elő a 15 és 19 év közötti lányok között.

Az első szexuális partner életkora az esetek majdnem 70 százalékában a serdülőkor határán van.

Erdélyi megyékben regisztrálták a legtöbb leányanyát 2019-ben

A 15 és 19 év közötti serdülők körében 2019-ben a legtöbb terhesség Maros (827 terhesség), Brassó (761), Dolj (700), Iaşi (691), Bákó (654), Konstanca (616), Bihar (593), Suceava (512), Dâmboviţa (503) és Prahova (483) megyében volt.

A legtöbb korai terhesség a legalacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők körében van (31,7 százalék), több mint háromszor annyi, mint azoknál, akik befejezték a kötelező oktatást vagy kijárták a líceumot.

A jelentés szerint a 15 évesnél idősebb anyák terhességét oktatási és családtervezési programokkal lehetne megelőzni, amelyek ahhoz a társadalmi-kulturális környezethez igazodnak, amelyben ezek a serdülők élnek.

„Egy tinédzser életében az iskolai végzettség egyenesen arányos azzal, hogy hány éves az első párkapcsolat, illetve az első terhesség idején. A kiskorú anyák jelentős százaléka (adataink szerint 31,7 százaléka) nem fejezi be az alapfokú oktatást. Minden hatodik tinédzsernek, akinek 15 éves kora előtt született az első gyermeke, 18 éves kora előtt születik a második” – nyilatkozta Marina Oţelea, a tanulmány egyik kidolgozója.

Ajánlják az iskolai szexuális felvilágosítás kötelezővé tételét

A szerzők megjegyzik, hogy nincsenek programok a szociálisan hátrányos helyzetű serdülők és az iskolából kimaradók számára, ami növeli a nem kívánt terhesség kockázatát.

A jelentés rámutat arra, hogy komplex, többdimenziós megközelítésre van szükség a szexuális nevelésre irányuló integrált közpolitikákban, a közösség tudatosságának növelésével, és a serdülők pszichológiai és érzelmi profiljához igazított szolgáltatásokat nyújtásával.

Az ajánlások között szerepel egy jogi-közigazgatási reform kezdeményezése, amely elhárítja az akadályokat, hogy a kiskorúak egészségügyi és szexuális információkhoz jussanak.

Javasolják továbbá, hogy az iskolai tantervben kötelező tantárgyként vezessenek be szaporodással és szexuális felvilágosítással kapcsolatos tantárgyakat.

„Szükség van továbbá a családtervezési szolgáltatások átszervezésére, valamint a családtervezési irodák hálózatának újjáépítésére. Ugyanakkor ajánlatos ingyenes fogamzásgátlót biztosítani általában a serdülőknek, különösen a hátrányos helyzetű fiataloknak” – teszi hozzá az UNICEF.