Újra külön mérik a magyar diákokat a PISA-felmérésen – ez az új kerettantervek miatt is lényeges
Ismét sikerült kiharcolni, hogy a 2025-ös PISA-felmérésen a romániai magyar diákokat külön, egy reprezentatív almintán mérjék fel. Kallós Zoltán kisebbségi oktatásért felelős államtitkár a Maszol megkeresésére elmondta, egy reprezentatív minta alapján messzemenőbb következtetéseket lehet levonni, hogy utána ezekhez lehessen igazítani az oktatáspolitikai lépéseket.
Ez abból a megközelítésből is lényeges, hogy készülnek az új középiskolai kerettantervek, majd az új tantervek, tette hozzá.
Az oktatási minisztérium elkezdte a PISA 2025 nemzetközi tesztben való részvételre az előkészületeket, ám az erre vonatkozó miniszteri rendeletekben és kormányhatározatokban nem szerepeltek részletek a magyar tanulók körében történő reprezentatív felmérésre vonatkozóan.
A PISA-felmérések romániai megszervezése óta először 2022-ben mérték fel reprezentatív mintán a 15 éves magyar diákok kompetenciáit. A mulasztást sikerült orvosolni, miután egyeztettek Daniel David oktatási miniszterrel, részletezte Kallós Zoltán. Korrigálták az előkészületeket, most már ott tartanak, hogy elindították a folyamatot az 1300 fős magyar alminta meghatározására, majd a PISA 2025 romániai megszervezéséről szóló kormányhatározatot is módosítani fogják.
Az RMDSZ szakpolitikusa rámutatott, ha nincs külön reprezentatív alminta a nemzetközi mérésben, mintegy 500 magyar tagozaton tanuló diák került volna be az országos mintába. Az alapján is lehetett volna következtetéseket levonni, ám sokkal hatékonyabb a reprezentatív alminta, más adatokat kapnak. A magyar közösség számaránya alapján bekerülő 500 magyar diák mérése nem lett volna reprezentatív a 10 000 fős országos mintában. 2022-ben 1219 magyar diákot mértek, ezt idén 1300-ra növelik, mert az országos minta is bővült.
„A PISA-felmérés során a 15 éves diákok szövegértéséről, valamint matematikai és természettudományos készségeiről készül látlelet. Ezek a tanulók nyolcadik, illetve kilencedikes osztályosok. Amikor az új középiskolai kerettantervek készülnek, különösen fontosak az arra vonatkozó adatok, hogy hol tartanak. Utólag a következtetések alapján lehet igazítani az oktatáspolitikai lépéseket.
Kallós Zoltán elmondta, hogy a magyar diákok részt vesznek az országos minta számára meghatározott valamennyi tesztben és felmérésben, beleértve azokat is, amelyekben Románia idén először döntött a részvétel mellett.
Idén először Romániában a diákok angol nyelvi kompetenciáit is értékelik
Romániában 2025. április 28. és június 29. között kerül sor a PISA-felmérésre. Az országban először a felmérés során a diákok angol nyelvi kompetenciáit is értékelni fogják, jelentette be Daniel David oktatási miniszter. Hozzátette, további kérdőívek lesznek a PISA-módszertan alapján a tanároknak, a szülőknek, így próbálnak minél több információt begyűjteni az oktatási rendszerről.
Románia több mint húsz éve vesz részt a mérésen, amely fontos látlelet a 15 éves diákok szövegértéséről, valamint matematikai és természettudományos készségeiről. Az elmúlt húsz évben az ország egy helyben toporog, a szint ugyanolyan alacsony maradt, a 2022-es eredmények alapján az Európai Unióban Románia csak Bulgáriát előzte meg.
Mint megírtuk, az országos átlageredmény alapján nem sikerült meghaladni a kritikusnak számító 2. kompetenciaszintet. Akkor az derült ki: a résztvevő diákok majdnem fele nem értette, amit olvas. A 2022-es mérés átlageredményei szerint a romániai diákok hasonló szinten teljesítettek matematikából, szövegértésből és természettudományokból mint a 2018-ban. Viszont matematikából a teljesítmény 2012-höz és 2015-höz képest romlott.
A legutóbbi mérésen a magyar diákok az országos átlag felett teljesítettek
Hatalmas meglepetést okozott a romániai magyar diákok külön mérése: az eredmények rácáfoltak arra a tévhitre, hogy az erdélyi magyar oktatás gyengébb minőségű lenne, mint a többségi román. A magyar nyelven tanuló diákok minden téren az országos átlag felett teljesítettek: szövegértésből, matematikából és természettudományokból is túlszárnyalták az átlagot.
Kiss Tamás szociológus akkor elmondta, a PISA méri, hogy a diákok rendelkeznek-e a teljes körű és egyenlő társadalmi és gazdasági részvételhez szükséges tudással és képességekkel, méri azt is, hogy mennyire tudják az iskolában megszerzett tudásukat iskolán belüli és kívüli környezetben alkalmazni. Hozzátette, ezek a felmérések teret biztosítanak arra, hogy a kisebbségi oktatással kapcsolatos kérdéseket is elemezzék. Korábban csak az érettségi és a nyolcadikos képességvizsga volt az egyetlen mérőszám, és a magyar gyerekek egy olyan vizsgarendszerben vizsgáztak, ami a többségi diákoknak volt kitalálva, tehát nem meglepő, hogy nem tudtak ugyanúgy teljesíteni.
A PISA-teszt az elvont gondolkodást is méri
A PISA-mérések anyagai titkosak, de minden vizsgálat után néhány feladatot nyilvánossá tesznek, hogy az érdeklődők megismerkedhessenek a mérésben szereplő feladattípusokkal.
A 2022-es felmérésben az egyik feladatban a tanulóknak egy táblázatot mutattak be, amely a Nap és a bolygók közötti átlagos távolságokat mutatja csillagászati egységekben (1 ua - 150 millió kilométer). A három bolygó közötti megadott távolságok és a Naphoz viszonyított helyzetük alapján meg kellett határozniuk a bolygók sorrendjét.
Egy másik feladatban a tanulók egy feltételezett újsághírt kaptak arról, hogy egy kosárlabdacsapat megnyerte a bajnokságot, a szezon minden mérkőzésén győzelmet aratott, az átlagos pontkülönbség 19 pont volt. Arra kellett válaszolniuk, lehetséges-e, hogy abban a szezonban a csapat egyszer sem nyert éppen 19 ponttal. A kérdés elvont gondolkodást és az átlag (aritmetikai) fogalmának megértését igényli, jegyzik meg a szervezők. De volt kérdés az országok beerdősített területeiről, autóvásárlásról, hány doboz fér el egy költöztető teherautóban, és egy pörgettyű valószínűségi értékeiről is.
CSAK SAJÁT