Fontosnak tartja a román nyelv hatékony elsajátítását a kisebbségi oktatásért felelős új államtitkár

Jó kapcsolatot szeretne kialakítani a tanfelügyelőkkel a kisebbségi oktatásért felelős új államtitkár, folyamatosan konzultálna velük, hiszen azt vallja: sokkal könnyebb egy problémának elejét venni, mint utólag egy felmerülő gondot megoldani. Kallós Zoltán szatmárnémeti pedagógust, volt helyettes főtanfelügyelőt prioritásairól kérdeztük, és kitértünk az idei végzős évfolyamok helyzetére, valamint a tanárok oltásával kapcsolatos adatokra is.

Kallós Zoltán 1979. december 1-jén született Szatmárnémetiben. Kolozsváron, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem földrajz szakán végzett. Pályafutását 2002-ben földrajztanárként kezdte, majd 2005-től 2017-ig a Szamoskrassói Bem József Általános Iskola igazgatójaként tevékenykedett. 2017 óta helyettes főtanfelügyelő, 2019-től a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Szatmár megyei szervezetének elnöke. 2020-ban megyei tanácsosnak választották. (Forrás: rmdsz.ro)

Az új államtitkár Kovács Irén Erzsébet helyét veszi át, akit szintén az RMDSZ nevesített a tanügyminisztériumba. Kérdésünkre elmondta, helyettes főtanfelügyelőként az – immár – szenátorral jó munkakapcsolata volt eddig is, és most is „készségesen” a rendelkezésére állt, hogy bevezesse őt „a minisztérium rejtelmeibe”. „Ellátott jótanácsokkal, elmondta, mire kell odafigyelni, milyen nehézségek, lehetséges buktatók vannak. De természetesen mindenre nem lehet az embert felkészíteni. Megígérte azt is, hogy a továbbiakban bármikor fordulhatunk hozzá tanácsért” – fogalmazott Kallós Zoltán.Kallós Zoltán | Forrás: személyes archívum

Elmondta, szerzett szakmai tapasztalata megtanította arra, hogyan lehet sokszor „hátrányos helyzetből megnyerni egy mérkőzést”, úgy érzi, Szatmár megyei helyettes főtanfelügyelőként ez a legtöbbször sikerült. „Nagyon fontos a jó tárgyalókészség, valamint az alattunk lévő struktúrával – a tanfelügyelőség esetében iskolaigazgatókkal, aligazgatókkal, a mostani esetben pedig a főtanfelügyelőkkel, helyettes főtanfelügyelőkkel, illetve a kisebbségi tanfelügyelőkkel – egy jó viszonyt kialakítani, folyamatosan konzultálni, mert sokkal könnyebb egy problémának elejét venni, mint utólag egy felmerülő gondot megoldani” – vélekedett a kisebbségi oktatásért felelős államtitkár.

Csapata 60 százalékban összeállt, reméli, március 15-éig teljes lesz a stáb, és elkezdhetnek „gőzerővel dolgozni”, avatott be megbízatása első napjaiba Kallós Zoltán, aki legelőször igyekezett megismerni, hogy „mi is vesz körül, milyen feltételek vannak jelenleg az oktatási minisztériumban”. „Nem olyan egyszerű dolog tanácsadókat behozni a kabinetbe, mert az embernek meg is kell bíznia bennük, jó szakemberek is kell legyenek, és természetesen nekem az lett volna a legkézenfekvőbb, ha azok közül tudok tanácsadókat hozni, akikkel nap mint nap dolgoztam, de azért Szatmárnémeti elég messze van Bukaresttől. Így segítségért folyamodtam a tanfelügyelőségi és pedagógusszövetségi kollégáimhoz, akik készségesen ajánlottak nekem megfelelő embereket” – osztotta meg az államtitkár. Kölcsönös bizalmon alapuló munkaviszonyt kíván kialakítani Sorin Cîmpeanu tárcavezetővel, úgy érzi, meglesz a közös hang a miniszterrel.

Általános célok a kisebbségi oktatás terén

Három területen fogalmazott meg célkitűzést az államtitkár a Maszolnak a kisebbségi oktatás terén. „Továbbra is kiemelt figyelemmel kell kísérni a román nyelv minél hatékonyabb elsajátítását, de nem az a megoldás, mint amit Valentin Popa minsizter úr megoldásnak gondolt, hogy elvette a magyar tanítóktól a román órák tartásának a jogát, és tollvonással át akarta azt ruházni a pedagógusokra, akik nem beszélik a magyar nyelvet” – fogalmazott, azon vélekedését hangsúlyozva, hogy sok gyermek számára „a román nyelv idegen nyelv”.

Fontosnak tartja ugyanakkor, hogy vonzó legyen a szülők számára az anyanyelvi oktatás, és ne azt lássák benne, hogy heti négy órával többet járnak a gyerekek iskolába, és eggyel több tantárgyból kell felkészülni az érettségire. Prioritásnak nevezte továbbá a magyar nyelvű pedagógusképzés javítását, hatékonyabbá tételét, amibe meggyőződése szerint pénzt és energiát kell fektetni.

Túl alacsonyra nem kell tenni a mércét az idei érettségin

Nemcsak az egészségügyi és gazdasági helyzet tekintetében élünk megpróbáltató időket, a teljes romániai oktatási rendszernek is alkalmazkodnia kellett a járványhelyzethez, az elmúlt év többnyire az online térbe szorult, Kallós Zoltán pedig azt gondolja, a legnagyobb gondot nem is biztos, hogy a tananyagkiesés jelenti, hanem a tanulók szocializációja miatt aggódik.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

„Az előző tanév második félévének mindenképpen nagyon kísérleti jellege volt. Akkor nagyon sokan még csak kapkodtak, nem tudták, hogy merre vegyék az irányt, de személyes tapasztalatom alapján azt kell mondanom, hogy megye- és országos szinten is van olyan visszajelzés, hogy azelőtt is voltak olyan pedagógusok, akik alkalmaztak különböző modern technológiát használó oktatási módszereket – nekik természetesen könnyebb volt az alkalmazkodás ehhez a helyzethez. Ám valóban be kell ismerni, hogy a hatékonysága az elmúlt tanév második félévének nem volt a legmagasabb. Utána jött a nyári szünet, kinek mennyire, de nagyjából sikerült mindenkinek felkészülni arra, hogy lehetséges, hogy a 2020-2021-es tanévben is kell majd online oktatnunk. Ez meg is történt, addigra azonban nagyon sok képzést szervezett a pedagógusszövetség is, a Pedagógusok Házán keresztül is voltak képzések, ahol a pedagógusokat megtanították arra, hogyan mozogjanak otthonosabban az online térben” – összegezte az elmúlt időszakot Kallós Zoltán.

Hozzátette, megoszlanak a vélemények arról, hogy ennek fényében a cikluszáró vizsgákon mennyire kell leszűkíteni a vizsgaanyagot, szerinte nem jó megoldás, ha túl alacsonyra teszik a mércét. „Gondolok itt elsősorban az érettségire, de nem csak. Ez azért gond szerintem, mert akkor a felsőoktatásba jelentkező diákok tudása sem lesz megfelelő, és úgy gondolom, hogy az egész társadalomnak az az érdeke, ha a felsőoktatásba jelentkező diákok, akik majd egyetemi diplomát fognak szerezni, megfelelő tudással rendelkezzenek azon az adott szakterületen” – fogalmazott az államtitkár.

Térjen-e vissza minden végzős az iskolába?

Szakértők szerint azonban nyakunkon a harmadik hullám, így az oktatással kapcsolatos kilátások is bizonytalanok. Korábbi nyilatkozatok szerint módosulhat az iskolai tevékenységeket járványhelyzetben szabályozó tárcaközi rendelet, a tanügyminiszter például felvetette, hogy a végzős diákoknak minden forgatókönyv esetében (zöld, sárga, piros) meg kellene adni a lehetőséget, hogy személyesen részt vegyenek az órákon. Kallós Zoltán szerint ez azért is lenne indokolt, mert a tanár a leginkább akkor kaphat visszajelzést, ha személyesen látja a diákot, észreveheti tanulóin, ha valamit nem értettek meg, ha valami további magyarázásra szorul.

Visszajelzést még nem kapott ez ügyben a tanügyi tárca az egészségügyi minisztériumtól, de az államtitkár szerint számottevően nem változna azon diákoknak a száma, akik így fizikai jelenléttel vennének részt az iskolai órákon, mert úgy látja, vidék- és iskolafüggő ugyan, de előfordul, hogy különböző orvosi igazolásokkal a tanulók inkább az online oktatást választják, ami szerinte nem is a vírustól való félelem miatt történik, hanem mert van, aki úgy gondolja, otthon jobban tud készülni az érettségire.

Az államtitkár adatai szerint csütörtökön oltották be a százezredik pedagógust Romániában, az elmúlt 8 napban 38 ezer tanár kapott koronavírus elleni vakcinát, tehát naponta körülbelül 5 ezer tanügyi alkalmazottat oltanak be, a kilátások szerint március 10-éig várhatóan további 22 ezer személyt immunizálnak a tanügyben. Mindez azt jelenti, jelenleg a pedagógusoknak úgy 30 százaléka kapott koronavírus elleni oltást, mondta Kallós Zoltán, aki szerint vannak természetesen olyanok, akik tartózkodnak a vakcinától, viszont úgy látja, ahogy halad előre az oltási kampány, növekedni fog az oltási hajlandóság, mert látni fogják, hogy a már beoltott tanárok visszajelzései jók.

Az államtitkárral szót ejtettünk a beiskolázási tervekről is, portálunk kiemelten foglalkozott a magyar és szórvány megyék beiskolázási terveivel, miután azokat a tanfelügyelőségeknek hirtelen újra kellett írniuk, mert a minisztérium csökkentette középiskolában a maximális létszámot. Mint ismert, erre azért volt szükség, mert az idei nyolcadikosok az eddiginél sokkal kevesebben vannak, hiszen az övéké volt az a generáció, amelyiknél először vezették be az előkészítő osztályt, és mivel túl nagy újdonság volt, sokan megijedtek ettől a kísérlettől. Elmondta, már a kinevezése előtti időszakban konzultált telefonon más megyékkel, és a visszajelzések szerint jelenleg sehol nincsen számottevő, komolyabb gond a magyar osztályokkal, sőt azt látja, hogy a magyar tanulók számában nincs akkor visszaesés, mint a román osztályokban. „Természetesen, amennyiben bármelyik megyéből érkezik kérés a kisebbségi oktatásra vonatkozóan, akkor teljes mellszélességgel kiállunk a kisebbségi anyanyelvi oktatás mellett, hiszen ezért vagyunk itt” – fogalmazott Kallós Zoltán.

banner_fqCTjirk_Double Rise 3oo.jpg
banner_slFPWcPP_WhatsApp Image 2021-07-23 at 15.48.23 79o.jpg

Kapcsolódók

Kimaradt?