A márciusban hivatalba lépett Tóth Csaba személyében először van Arad megyének magyar prefektusa. Az RMDSZ-es kormánytisztviselőt rögtön a mélyvízbe dobták, hiszen a koronavírus- és a sertéspestis-járvány tetőfokán foglalta el a tisztséget, amikor is határozott döntéseket kellett hozni, amelyek nem feltétlenül voltak népszerűek. A funkció politikai jelentőségéről, a rá háruló feladatokról, a hatósági intézkedések elfogadtatásáról beszélgettünk vele az óév végén.

Ez a funkció valamennyire ellensúlyozza a 2020-as helyhatósági választásokon elveszített aradi alpolgármesteri tisztséget, illetve azt, hogy a városi és a megyei tanácsban is csökkent az RMDSZ súlya?

Az RMDSZ megőrizte a mandátumai számát, hiszen két-két képviselője van a megyei és a városi tanácsban, de valóban csökkent a súlya, hiszen a megyei közgyűlésben a nemzeti liberálisok önállóan is többségben vannak, míg a városi képviselőtestületben sem az RMDSZ-szel, sem nélküle nincs többség. A prefektusi tisztség viszont más kérdés, hiszen az a parlamenti választások után megalakult kormány helyi megbízottja. Valóban szimbolikus, hogy az RMDSZ-nek először van prefektusa Arad megyében, de ez nem tudja kompenzálni az aradi alpolgármesteri tisztséget.

A március 4-ei hivatalba lépésével a „mélyvízbe” ugrott, hiszen tetőzött az afrikai sertéspestisjárvány és a koronavírus-járvány is. Mennyire volt váratlan helyzet?

A sertéspestis egész évben gondot jelentett, sőt más betegségek is, mint például a madárinfluenza. Viszont pont a hivatalba lépésem másodnapján találtak egy fertőzési gócot az egyik nagy ipari hizlaldában, és több mint húszezer állatot kellett leölni. A sertéspestis esetében sajnos ez az eljárás, valamennyi állat esetében kényszervágást kell elrendelni, és ezt három-négy hét alatt meg tudtuk oldani, minden hazai és európai uniós előírás betartásával. Természetesen örömöt nem okozott senkinek, de azok is elégedetlenek, aki egy-két állatukat veszítik el, és tejesen megértem őket, hiszen megfosztják őket a sertésektől, amiket maguknak neveltek, és ez veszteség, még akkor is, ha az állam utólag kárpótolja őket.

Ami a koronavírus-járványt illet, úgy vélem, hogy az októberi-novemberi erősebb volt, mint tavasszal. Arad megyének az egészségügyi ellátórendszere a megyei kórházra összpontosul, és körülbelül háromszáz beteg jelenti azt a határ, ami felett már nehezen tudjuk kezelni a dolgokat. Míg március-áprilisba inkább a társadalom felháborodása, a tüntetések okoztak gondot, addig ősszel volt olyan, hogy meghaladta a négyszázat a kórházban ápolt koronavírusos betegek száma. Ezért Borosjenőben, Borossebesen és Lippán is Covid-osztályt kellett kialakítani, ami nem egyszerű feladat, mert mindenütt megfelelő mennyiségben és minőségben kell oxigént biztosítani az orvosok és páciensek számára.

Természetesnek tartom, hogy a lakosság részéről negatív a reakció, hiszen ezekkel az intézkedésekkel – függetlenül attól, hogy állategészségügyi vagy közegészségügyi kérdésekről beszélünk – bizonyos jogaikat korlátozzuk. Hogy ne menjünk messzire: 1500 olyan személy van Arad megyében, akik külföldön dolgoznak, az ünnepekre hazatértek, de most karanténban kell tartózkodniuk. Ennek senki nem örült, felháborodtak, de ez a törvény és ennek kell érvényt szerezzünk – népszerűek nem lettünk tőle, de sajnos ezt kell tennünk.

Megnőtt a nyomás az országhatáron, a határrendészet naponta számol be feltartóztatott illegális bevándorlókról. Ennek a helyzetnek a kezelésében is van feladata a prefektúrának?

A határ minden héten téma: amikor éppen nem migránstéma van napirenden, akkor a teherforgalom okoz gondot, vagy mint kiemelt időszakban a személyforgalom – sajnos olyan is volt, hogy négy-öt órát kellett várni a belépésre, de szerencsére ez csak egy-két napig tartott. Ezekben is van feladatunk. Ami a migránskérdést illeti: a mi feladatunk elsősorban itt is közegészségügyi, ugyanis ezeknek a személyeknek egy részét karanténba kell helyezni, és ezeknek a központoknak a fenntartása, a migránsok odaszállítása a mi dolgunk. Vannak szálláshelyek, amelyekkel szerződésben állunk, és ott helyezzük el őket. Az újpanádi menekültközpont egy zárt rendszer, majdhogynem börtön, ott azokat helyezik el, akik minden jogalap nélkül tartózkodnak az ország területén, tehát nem kértek menekültstátust. Az ott lévőkkel szemben idegenrendészeti eljárást folytatnak, ami sajnos olykor nagyon elhúzódik, és aminek a vége az, hogy az illetőt kitoloncolják, vagy a határig, ahol belépett az országba, vagy a hazájába.

Milyen más feladatai vannak a prefektusnak?

A prefektúra nem egy nagy intézmény, negyven személy a teljes állomány, és hozzánk tartozik az útlevélosztály, valamint a jogosítvány- és gépjármű-nyilvántartás, ezenkívül az állami intézmények megyei kirendeltségeinek, az úgynevezett dekoncentrált intézmények költségvetésének a jóváhagyása és a napi tevékenységek felügyelete. Amikor rendkívüli esetek vannak, mint például sertéspestisjárvány, akkor mi koordináljuk az állategészségügyi igazgatóság, a csendőrség, rendőrség és katasztrófavédelem közös munkáját.

De az elsődleges feladat a normakontroll. Az önkormányzatok és a prefektúra között nincs alárendeltségi viszony, de azokat a határozatokat, amiket a helyi tanácsok elfogadnak, mi kell első fokon felülvizsgáljuk, hogy megfelelnek-e a törvényeknek. A prefektus nem mérlegelheti, hogy egy határozat hasznos-e vagy sem, kizárólag a törvényes kereteket vehetjük figyelembe, s ha valamelyik döntés szembemegy a jogszabályokkal, fel kell lépnünk. Ez a munka folyamatos. Arad megyében akad egy-két település, ahol konfliktus van a tanácsosok között, vagy a jegyző személye okoz gondot egyik-másik képviselőnek, de nem kirívóbb esetek ezek az országos átlagnál.

Ami gondot okozott, és próbáljuk jó útra terelni az önkormányzatokat, hogy tegyenek eleget a meghirdetési kötelezettségeiknek. Nagyon sok esetben elmulasztják, vagy későn hozzák nyilvánosságra a határozattervezeteket, de a törvény szerint a helyi közösségek tudomására kell hozni, hogy mit szándékozik az adott önkormányzat tenni.

Vannak aktuális feladataink: az egyik a mezőgazdasági összeírás, ami jól sikerült, merem állítani, hogy országos viszonylatban Arad megye benne van ez első háromban, annak ellenére, hogy kezdetben nagyon sok ellenkezésbe ütköztünk a gazdák részéről, akik nem tudták, miről is van szó, de végül jó kommunikációval sikerült megértetnünk a lényegét.

Jövőre pedig, ami fontos a megyének, az önkormányzatoknak, nem utolsó sorban fontos a magyarságnak, az általános népszámlálás, amiben a prefektúrának koordinációs szerepe lesz. Ez maximális odafigyelést igényel majd, és nekünk, magyar közösségnek rendkívül készülnünk kell rá, mert nem mindegy, hogy hányan vagyunk a megyében és Aradon.

Hogyan sikerült elfogadtatni a munkatársakkal, az alárendelt intézmények vezetőivel, a román sajtóval, hogy magyar prefektust neveztek ki? Érzett-e előítéleteket vagy tapasztalt-e ellenérzéséket?

Valószínűleg volt mindenkiben egy kérdőjel, hogy akkor hogy s mint lesz, de azt hiszem, ez alatt a közel tíz hónap alatt sikerült eloszlatnom a kétségeket. Az intézményen belül a kollégákkal jó a kapcsolatom, és a különböző intézmények vezetőivel is jó együttműködés alakult ki. Sajnos – anélkül, hogy neveket mondanék – vannak olyan intézményvezetők, akik szakmailag nincsenek a helyzet magaslatán, és ebből fakadóan voltak kisebb konfliktusok, mert elvárható bármilyen állami intézménynél, hogy a vezetője a saját szakterületén naprakész legyen, és ha a helyzet megköveteli, azonnal elő tudjon állni a megoldásokkal.

Kapcsolódó

Szemléletváltást sürget a közszférában a járvány elleni védekezés közepébe csöppent Tóth Csaba prefektus

Először van magyar kormánymegbízottja Arad megyének. Interjút készítettünk Tóth Csabával.

kormányzás Arad megye Tóth Csaba prefektus

Az őszi kormányválság és az új kormánykoalíció megalakulása után újraosztották a megyei prefektusi és alprefektusi tisztségeket. Az, hogy a helyén maradt, az eddigi munkájának az elismerése?

Elegánsan hangzana, ha azt mondanám, hogy igen, de nem hiszem, hogy ez a rendszer az érdemeket veszi figyelembe. A kormány megbízottja, ahogy a nevében is szerepel, a kormányt képviseli helyi szinten – addig, amíg a kormány bizalmát élvezi. Értelemszerű, hogy ha változik a kormány vagy annak összetétele, eldönti, hogy akik ezt a képviseletet ellátják, folytathatják-e a munkát vagy sem.

Az, hogy én a helyemen maradtam, a munkámon kívül annak köszönhető, hogy Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és a tárgyalóbizottság felvállalta azt, hogy fontos, hogy a kormánymegbízottak között legyenek az RMDSZ által javasolt magyar emberek is, és Arad számukra fontos helyet foglalt el ebben a kérdésben. Úgy néz ki, hogy az öt RMDSZ-es prefektusból marad négy, de mind az öt RMDSZ által javasolt prefektus nagyon jó munkát végzett, és ahol váltás lesz, nem jelenti azt, hogy a kolléga nem végezte jól a feladatát, hanem a tárgyalások eredményeként ott nem tudtuk megtartani a prefektusi tisztséget.