Közel egy hónap telt el azóta, hogy beiktatták az új prefektusokat, köztük öt erdélyi és partiumi megyében az RMDSZ jelöltjeit. Tóth Csaba jogász személyében Arad megyének is magyar prefektusa van, az 1989-es rendszerváltás óta először. A felelősségteljes munkáról, a közigazgatásban beígért reformokról és a magyar érdekképviseletről kérdeztük a kormánymegbízottat mandátuma első három hetének a végén.

Nehéz időben vette át a hivatalt, hiszen egyből a koronavírus-járvány elleni küzdelem élén találta magát. Más talán kétszer is meggondolta volna, hogy ilyen helyzetben elfogadja a megbízatást. Változott a véleménye közel egy hónap után?

Önmagában ez egy felelősségteljes megbízatás, de rögtön az első naptól kezdve ennek a nehézségeivel is találkoztam. Nem is a mindenki által ismert koronavírus-járvány, hanem az afrikai sertéspestis-járvány miatt, hiszen pillanatnyilag Romániában a legnagyobb gócpont Arad mellett található egy mácsai farmon. S mivelhogy ez a második nap volt, ezért rövid idő alatt beleütköztem a közigazgatási rendszer határaiba, illetve ezeket a határokat kellett feszegetni.

Amit elmondtam a beiktatáskor, azok a félelmeim beigazolódtak, mert egy szemléletváltásra van szükség. Ebben a krízishelyzetben, amikor nagyon rövid idő alatt kellett megnyugtató megoldást találni környezetvédelmi, állategészségügyi, közegészségügyi szempontból, lehetett látni, hogy vannak olyan intézmények, ahol nemcsak szemléletváltásra van szükség a lakossággal való kapcsolattartásban, de szükség egy szakmai fejlődésre is. Tehát ez egy jó lecke volt, rögötn az elején. Egyúttal kulturális sokk is volt, mert én a magánszférából jöttem, és ott azért másképp mennek a dolgok.

De egy konklúziót levonva két-három hét után, az van, amire számítottam: szemléletváltásra van szükség. Ezen az úton kell elindulni, függetlenül attól, hogy a napi problémák, a járványhelyzet eléggé leterheli az intézményt. Az irány közép- és hosszútávon mindenképpen ez, hogy egy ügyfélbarát, ugyanakkor szakmailag kifogástalan intézményrendszert próbáljunk kialakítani.

Az átlagembernek egyáltalán nincs, vagy csak nagyon ritkán van kapcsolata a prefektúrával, amely inkább az önkormányzatokkal, a központi hatóságok helyi kirendeltségeivel áll közvetlen viszonyban. Mi pontosan a hivatal feladata?

Ez nem teljesen igaz, hogy nincs kapcsolatuk az embereknek a prefektúra intézményével. Most is dolgozunk – párhuzamosan az összes vészhelyzeti problémával – egy olyan ügyön, ami több éve húzódik a földtörvénnyel kapcsolatban. Nem mennék bele a részletekbe, de egy olyan módosítás született bizonyos típusú visszaszolgáltatások esetében, ami alkalmazhatatlan évek óta, és több mint kétezer család van Arad megyében, akik igénylést nyújtottak be ennek a törvénynek az alapján, és évek óta várják a választ. Nekik van közvetlen kapcsolatuk a prefektúrával, sőt negatív tapasztalatuk is, hiszen nem oldódott meg problémájuk.

Akkor nem beszélve az aposztilálásról, vagyis a felülhitelesítésről, és egyéb dolgokról, amik esetében konkrét és napi kapcsolatban vagyunk a lakossággal is. De valóban, a munkánk nagy része arról szól, hogy a nekünk alárendelt intézményeket koordináljuk, illetve az önkormányzatokkal is napi kapcsolatban állunk, hiszen – bár ott nincs alárendeltségi viszony – a törvény szerint együtt kell működjünk velük.

Most a legszorosabb kapcsolat a belügyi szervekkel van, tehát a rendőrséggel, a csendőrséggel és a katasztrófavédelemmel, hiszen ők azok, akik nagyon sok intézkedésnek a foganatosításában részt vesznek. Az ő esetükben is fontos a lakossághoz való viszonyulás, hiszen egy rendőr, csendőr vagy tűzoltó kapcsolatba kerül a mindennapokban az emberekkel, és nem mindegy, hogy hogyan viselkedik. A hatályba lépett új intézkedések kapcsán hangsúlyozom, hogy mi mindenképpen egy prevenciós kampányt szeretnénk folytatni, tehát nem az a cél, hogy minél több embert megbüntessünk, hanem az, hogy tudomásukra hozzuk az intézkedéseket, illetve megpróbáljuk őket szép szóval rávenni arra, hogy be is tartsák azokat.

Kapcsolódó

FRISSÍTVE – Tóth Csaba kormánymegbízott: az a fontos, hogy jó prefektus legyen, nem az, hogy magyar

Videókonferencia keretében – a többi kormánymegbízottal egy időben – beiktatták hivatalába csütörtök kora délután Tóth Csabát, Arad megye RMDSZ-e prefektusát, illetve a két alprefektust, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) által jelölt Ionel Dorel Sinaci-t és a Mentsétek meg Romániát Szövetség–Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártja (USR–PLUS) által javasolt Vasile Valer Cătană-t.

kinevezések prefektusok Arad megye Tóth Csaba

Van két hivatal, ami közvetlenül hozzánk tartozik: az útlevélosztály, valamint a gépjármű-nyilvántartó és jogosítvány osztály. Az előbbi igen komoly fejlődésen ment át az elmúlt években, online lehet időpontot foglalni, nincs várakozási idő, tehát náluk részben már megvalósult az ügyfélbarát hozzáállás.

Prefektusként hivatalból vezetője a megyei vészhelyzeti bizottságnak, tehát belecsöppent a koronavírus-járvány elleni védekezés első vonalába. Sokan sokféleképpen viszonyulnak ehhez: vannak, akik lázonganak a korlátozó intézkedések miatt, vannak, akik félvállról veszik a vírust... Ön szerint mi a helyes magatartás?

A járványvédelmi intézkedések korlátozzák ugyan az emberek mindennapi életét, de mi igyeszünk – és ez kormányzati szinten is így van – olyan intézkedéseket hozni, amik nem vezetnek extrém helyzethez. Például több olyan település is van most Arad megyében, ahol a törvény szerint bevezethettük volna a karantént, de csak igen megalapozott esetben akarjuk ezt megtenni.

Ennek a betegségnek a sajátossága, hogy nagyon ritkán szembesül vele az ember úgy, hogy megijedjen tőle. Ha mondjuk – ne adj' Isten – hullák hevernének az utcán, akkor mindenkiben tudatosulna ennek a súlyossága. Nagyon sokan könnyen átvészelik, nagyon sokan tünetmentesek, és akik a legjobban tagadják a betegséget, ezekből indulnak ki. Gondolkodunk azon, hogyan lehetne a valóságot megmutatni, de nem vihetünk be minden kételkedőt az intenzív osztályra, pedig nagyon sok olyan személy van, aki sajnos a súlyos formáját szenvedi el a betegségnek. Arad megyében már több mint hétszáz ember elhunyt, és az intenzív osztály most is tele van.

Mikor ezt hallják az emberek, arra gondolnak, hogy senki másnak nincs hely az intenzíven...

El vannak különítve az intenzív osztályon a helyek a covidos és a nem covidos betegeknek. A nem covidos intenzív osztályon inkáb az a probléma, hogy nagyon sok haláleset azért történt, mert sokan nem jutottak megfelelő ellátáshoz, mert vagy a koronavírustól való félelmében elhanyagolták a betegségüket, vagy éppen a covid-kezelések elvonták a humánerőforrást.

Ami a koronavírusos intenzív osztály illeti, Arad megyében mindig billegünk: egy-két szabad hely van, de olyan is megtörtént, hogy nem volt. Nagyon nehéz az, amikor a beteg bekerül a sürgősségire, és nem tudják tovább vinni onnan – ezt a nyomást szeretnénk elkerülni. Pillanatnyilag az a baj, hogy a közepes és súlyos betegek sokan vannak, mert ha a könnyú lefolyású betegség lenne nagyobb számban, nem lenne ez a nyomás az egészségügyi rendszeren. Azt is tudni kell, hogy az intenzív osztályon nagyon hosszú, akár három-négyhetes kezelésre szorulnak a páciensek. S ha fizikailag tudnánk is növelni a helyek számát, mert ágyat vagy lélegeztetőgépet lehet szerezni, de bármennyit is beállítanánk, nincs elég megfelelően képzett orvos, aki a kezeléseket végezze.

Annyit üzennék még a kételkedőknek, hogy bármilyen konspiratív elméletet sejtenek e mögött, az nem állja meg a helyét, mert senkinek nem érdeke ilyen helyzetet teremteni. Sajnos a betegség létezik, és ennyi idő múltán talán mindenkinek vannak a környezetében olyanok, akik vagy nagyon megszenvedtek, vagy el is hunytak talán... Vegyék komolyan! Én se szeretek maszkot hordani, de azt hiszem, hogy a maszkviselés és ezek a korlátozások, amiket bevezettek, az elviselhető kategóriába tartoznak. Ha ezeket betartjuk, akkor talán egy-két hónapon belül szabadabbak lehetünk, talán nyaralhatunk is.

A másik nagyon fontos dolog, amit kérnék mindenkitől: az oltás felvétele. Ennek is megvannak a kritizálói, meg a hátulütői, hiszen nagyon gyorsan, egy év alatt kifejlesztett vakcinák ezek, de szerintünk matematikailga még mindig sokkal kisebb az esélye annak, hogy valaki bármilyen szövődményt szenvedjen el az oltás miatt, mint a betegség miatt. A saját példámat elmondhatom: mint bármilyen másik állampolgár feliratkoztam, AstraZenecát kaptam, ráadásul abból az adagból, amelyik Európa-szerte riadalmat keltett és amit vizsgáltak – egy napig lázam volt, de azóta jól vagyok.

Úgy gondolom, hogy egy pici bizalommal kellene lenni ez iránt. Arad megye most az első háromban van, ami az oltópontok lefedettségét illeti. Figyelembe véve, hogy volt egy igény a Pfizer-vakcina iránt, az utóbbi két hétben megnyílt oltópontok mindegyike Pfizerrel dolgozik, de ezzel párhuzamosan van persze a többi oltásból is. A szabályok betartása mellett az lenne a legfontosabb, hogy éljünk ezzel a lehetőséggel, és próbáljuk a környezetünkben lévőket is rávenni. Arad megyében a lakosság tíz százaléka már az első dózison túl van.

Térjünk vissza a közigazgatási és a prefektusi munkához: idén egy kormányhatározattal ismét politikai funkcióvá tették a kormánymegbízotti tisztséget, tehát a pártok jelölhetnek személyeket, miként önt is az RMDSZ javasolta a koalíciós megállapodás értelmében. A munka során ez előnyt jelent, ugyanakkor rizikó is, mert ha szétesik a koalíció, meginoghat a prefektusi szék is?

A prefektusi szék nem meginog, hanem akkor másik prefektust fog kinevezni a kormány. Ezt mindannyian vállaltuk, nem dől össze a világ. Az az elméleti megoldás, amit 2005-ben vagy 2006-ban kitaláltak, hogy a prefektusok magas rangú köztisztviselők lesznek, és pártsemleges funkcióvá válik, sosem valósult meg. Ilyen vagy olyan oknál fogva nem tudták kiteljesíteni a köztisztviselői státust, és ahogy változott a kormány, őket is almozdították – maradhattak a közigazgatásban, de nem prefektusként vagy alprefektusként.

Ha ebbe az irányba tartunk, amit a kormány most kijelölt, hogy felvállaltan politikai szerep a prefektusi tisztség, akkor kell vállani a kockázatát is, hogy az ember addig marad, ameddig a kormány őt támogatja. Viszont ennek élni kell a pozitívumaival is. Láttuk az alprefektus kollégákkal, hogy sokkal könnyebb egy krízishelyzet vagy egy probléma megoldása, hogy ha ugyanabból a politikai alakulatból lévő miniszterrel vagy államtitkárral a helyi „megfelelője” veszi fel a kapcsolatot. Én is nagyon könnyen megtaláltam a közös hangot az RMDSZ-es államtitkárokkal vagy miniszterekkel, megértették a problémát és rögtön segítséget kaptam. De bármilyen más minisztériumhoz tartozó gond merült fel, akkor a liberális vagy az USR-s kolléga ugyanúgy megtalálta a megfelelő illetékest és a megoldást.

Ön a kormánynak a területi képviselője, de a magyar közösség elvár egy bizonyos fokú érdekképviseletet is, hogy felvállalja a magyar ügyeket is. Van lehetősége erre, mekkora a mozgástér?

Remélem, hogy két-három héten belül összehívhatjuk a kisebbségek képviselőit, mert törvény adta jogunk és kötelességünk a kisebbségek problémáival foglalkozni. Természetesen a magyar közösség mint a román után a második legnagyobb közösség Arad megyében fontos szerepet fog kapni, de a többieket is szeretném meghívni.

Tehát van ez a jogi, formális, törvény biztosította oldala a dolognak, de úgy gondolom, hogy megtaláljuk majd azokat a lehetőségeket is, amelyek révén magyar ügyet tudunk támogatni. Már vannak megkeresések, amikor is a prefektúra vagy a prefektúrának alárendelt intézmények esetében szükség van a közbenjárásra. Nem arról van szó, hogy valamilyen törvénytelenséget támogatnánk, hanem arról, hogy ha egy jó ügyet megfelelő jogi hátérrel elintézhetünk, akkor ebben minden további nélkül segítek. Vannak olyan problémák, amik régóta várnak megoldásra, egyik-másik önkormányzatnak, egy közösségnek vagy civil szervezetnek a gondja, s ha segíthetem a megfelelő megoldás megtalálását, ebben természetesen partner leszek.