Meglepte a kárpátaljaiakat az orosz csapás - A békevágy nem függ a nemzetiségi hovatartozástól
Továbbra sincs éjszakai kijárási tilalom, a hatóságok nem hoztak újabb intézkedéseket Munkácson a csütörtök hajnali rakétatámadás után. A helyzet ugyanakkor változhat, ha újabb orosz csapások érik a várost – nyilatkozta lapunknak Popovics Pál, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség elnöke. A munkácsi tanár úgy látja, ha nő az emberek veszélyérzete, egy újabb kivándorlási hullám sem kizárt.
A Kárpátalja.ma beszámolója szerint a munkácsi Flex vállalat épületében a rakétatámadás következtében keletkezett tüzet csütörtök este még oltották. A sebesültek száma 23-ra emelkedett.
Popovics Pál, a munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola informatika tanára, a cserkészszövetség elnöke a Maszol megkeresésére elmondta: a csütörtök hajnali orosz rakétatámadás nem hozott változást a mindennapi életben Munkácson. „Az élet megy tovább, mindenki teszi a dolgát a napi rutin szerint. Az embereket természetesen foglalkoztatja a támadás, a közbeszéd központi témája ez. Továbbra sincs éjszakai kijárási tilalom, semmi újabb intézkedés nem történt” – számolt be Popovics Pál.
A munkácsi tanár elmondta: mindenkit megrázott a támadás, senki sem gondolta, hogy komolyabb csapást mér Kárpátaljára Oroszország. Popovics Pál nem számít újabb kivándorlási hullámra a csütörtöki támadás után, ugyanakkor hozzátette: a lebombázott gyár közel háromezer munkása egyik napról a másikra munka nélkül maradt, így számukra komoly egzisztenciális kérdések merülnek fel, s nyilván a külföldi munkavállalás is felmerül opcióként. „Az egy másik kérdés, hogy mi történik, a támadás megismétlődik. Az emberek veszélyérzete ez esetben erősödne, s akkor már az elvándorlás sem kizárt” - mondta a tanár.
Kapcsolódó
Ami a békemegállapodást célzó tárgyalásokat illeti, Popovics Pál azt hangsúlyozta, hogy az emberek békét akarnak, a háborúba mindenki belefáradt. „Nagyon sokan veszítették el a hozzátartozójukat, ismerőseiket, szinte mindenkinek az élete megváltozott. Kettészakítottságban élnek a családok. Már közvetlenül a háború kitörése után mindenki annak végét várta. Most, három és fél év után még inkább így van. Úgy érzem, az emberek bíznak abban, hogy valami történik a háború lezárását illetően. Nagyon szeretnénk, ha már holnap béke lenne, de van bennünk szkepticizmus is, mert nem vagyunk biztosak, hogy ezt a háborút mindegyik érintett fél le akarja zárni” - fogalmazott a cserkészszövetség elnöke.
Popovics Pál szerint a háborúval kapcsolatban nem tér el a magyarok és az ukránok véleménye Munkácson. „A háború mindenkit érint, a béke megítélésekor nem lehet kategorizálni nemzetiségek alapján” – hangsúlyozta a kárpátaljai tanár.
Közelebb ért a háború
Dunda György, a Kárpáti Igaz Szó lapigazgatója szerint „mindenki azt a kérdést teszi föl, ha már Munkácson közvetlenül a városban, a város szélén ilyen támadás volt, akkor most már Kárpátalján is számítani kell arra, hogy bárhol bármilyen támadás érheti a létesítményeket, gyárakat, raktárakat?” Mint fogalmazott, „ezek után, ha megfelel a légiriadó, azt hiszem az embernek jobban összeszorul szíve-gyomra”.
A Mandinernek nyilatkozó újságíró arra emlékeztetett: a megyében eddig csak szórványos támadások voltak, „Kárpátalja egy-két dróntámadást leszámítva nyugalomban volt, most közelebb ért a háború.” Mint mondta, nem tudnak arról, hogy bármiféle katonai célt szolgált volna az üzem. Hozzátette: „igaz, erről nem is tudhatunk, hiszen az ilyesmi hadititok”. „Szóbeszédek szintjén szó van arról, hogy Kárpátalján akár tranzitzéllal is megfordulhatnak fegyverek, vagy akár rejtett módon haditechnikai elemek játszhatnak, hangsúlyozom, pletykaszinten. Erről semmilyen fajta hivatalos információ nincs, és nem is lehet a birtokunkban, hiszen hadititok” – nyomatékosította Dunda.
Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő Facebook bejegyzésében azt írta, három és fél év alatt csupán a csütörtöki volt a harmadik támadás Kárpátalja ellen, „azaz ez a régió a legvédettebb egész Ukrajnában, de a védettség nem száz százalékos”. Megjegyezte: az utóbbi időben az ukránok egyre több katonai üzemet helyeztek át ide, ami a fenti okból logikus is. „De célpontot jelent” – tette hozzá.
Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint heteken át tervezhették az oroszok a Munkács elleni támadást. A szakértő az Inforádiónak elmondta: erre utal az, hogy nem drónokkal, hanem manőverező robotrepülőgépekkel támadtak. „Ezek bonyolultabb és lényegesen drágább műszerek, mint az olcsó és tömegével feláldozható drónok és a bevetés előtt fel kell őket programozni, amit egy alapos tervezési fázis előz meg” - fogalmazott Kaiser. Szerinte éppen ez igazolhatja azt is, hogy a Munkács elleni támadásnak nincs közvetlen köze az elmúlt napok tárgyalásaihoz, mivel jóval hamarabb el kellett kezdeni a művelet megtervezését.
Kapcsolódó
A szakértő beszélt arról is, hogy bár a támadás egy polgári üzemet ért, az oroszok gondolhatták úgy, hogy ott gyártanak alkatrészeket az ukrán hadiipar, konkrétan drónok számára. „Az oroszok katonai célpontnak minősítették, és ennek megfelelően kell tekinteni a dolgot, hiába lehet, hogy esetleg nem is volt az. De hát sajnos ebben a borzasztó konfliktusban több száz olyan eset történt, amikor Moszkva határozottan állította, hogy katonai célpontot támadott, a valóság pedig más volt” – mondta.
Vaszil Ivancso, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás első elnökhelyettese Facebook-oldalán arról számolt be, hogy az orosz hadsereg által rakétacsapással megsemmisített munkácsi üzem Kárpátalja egyik legnagyobb munkáltatója volt. Mint írta, a támadás következtében több dolgozó megsérült, de haláleset nem történt ami annak köszönhető, hogy a munkavállalók korábban biztonsági oktatáson vettek részt, ismerték a riasztási protokollokat, és a gyár vezetése gondoskodott a megfelelő óvóhelyekről.
Az üzemben háztartási berendezéseket gyártottak, a gyár csaknem 2600 embernek adott munkát, és több ezer család megélhetése függött tőle - írta Ivancso. A Kárpátinfó beszámolója szerint a megyei vezetés és a munkácsi közösség támogatja a vállalat működésének helyreállítását. A tervek szerint a helyreállítási munkák után gyorsított eljárásban igényelnek állami támogatást a termelés újraindítására. Az összeg elérheti a 340 ezer eurót.
CSAK SAJÁT