Bihar megyében van olyan munkaerőpark, amely négy éve üresen áll, s olyan településekre terveznek újabbakat, ahol lényegében nincs munkanélküliség.

Bihar az ipari parkokkal legjobban ellátott megyék közé tartozik. Nagyváradon jelenleg három ilyen létesítmény működik, további három pedig kivitelezés alatt áll. A 144,73 hektáros Eurobusiness I teljesen megtelt, de a telkek zöme foglalt a 80,19 hektáros Eurobusiness II-ben és a 17,89 hektáros Eurobusiness III-ban is.

Az elmúlt években az ezeket működtető Nagyvárad Helyi Fejlesztési Ügynökség (ADLO), melynek többségi részvényese a megyeszékhely polgármesteri hivatala, vidéken is hozzákezdett az ipari parkok kialakításához, s nem csupán a városokban.

A mezőtelegdi ipari park Nagyváradtól 17 kilométerre, az E60-as műút közelében 9,22 hektáron terül el. Az ADLO 2021 decemberében írta ki az első versenytárgyalást két, összesen 8500 négyzetméteres parcellára, amelyeket el is foglaltak. Az egyiken egy villamossági termékeket forgalmazó cég épített raktárt, a másikon pedig egy termelési csarnokot húztak fel, amelyben szigetelőanyagokat fognak gyártani gyapjúból. A termelés egyelőre nem kezdődött el, az ipari parkban mindössze 25-30 ember dolgozik, mondja Csalók Sándor Holden alpolgármester.

Érdeklődők azóta is voltak, legutóbb egy kínai vállalat jelentkezett, a képviselői már két alkalommal jártak a helyszínen. Az alpolgármester optimista a kilátásokat illetően. „Jövőre már földgáz is lesz, ami még vonzóbbá fogja tenni a befektetők számára” – nyilatkozta az önkormányzati vezető a Maszolnak.

Meglátása szerint a munkaerő nem jelentene problémát. A községnek mintegy 6 ezer lakosa van, a 10 százalékuk munkaképes, sokan járnak dolgozni Nagyváradra és a pár kilométerre, Pusztaszabolcs területén található holland bútorgyárba. Ha helyben is volna munkalehetőség, akkor biztos, hogy sokan azt választanák az ingázás helyett.

Székelyhíd senkit sem érdekel

A mezőtelegdi ipari park egyelőre nem igazán sikertörténet, azonban a székelyhídihez képest egyértelműen az. Az érmelléki mezőváros polgármesteri hivatala 2021 júniusának elején posztolta a honlapján a hirdetést, melynek értelmében várják a befektetőket az 5,03 hektáron elterülő létesítménybe. Azóta több mint négy év telt el, azonban még egyetlen cég sem döntött úgy, hogy befektet a székelyhídi ipari parkban.

Ennek az okairól szerettem volna tudakozódni Béres Csaba polgármesternél. Amikor augusztus utolsó előtti hetében kerestem telefonon, egy női hang közölte velem udvariasan, hogy a polgármester úr szabadságon van, azonban hétfőtől hívhatom. Azt nem tette hozzá, hogy nyugodtan hívhatom a polgármestert, csak épp semmi értelme, mivel úgysem fogja felvenni. Négy nap alatt hat próbálkozásom zárult sikertelenül.

Pár hónappal korábban Csuka József alpolgármesternél már próbálkoztam, ő azonban arra hivatkozva utasított el, hogy mivel nem ismer, telefonon nem áll velem szóba, ha az ipari parkról szeretnék tudni, utazzak ki Székelyhídra. Mivel civilizált helyeken a közérdekű információszolgáltatásnak nem feltétele a személyes ismeretség, nem mentem ki Székelyhídra.

Utoljára az egyik önkormányzati képviselőnél próbálkoztam augusztus 21-én. Készségesnek mutatkozott, azonban aznapi bokros teendőire hivatkozva kérte, halasszuk másnapra a beszélgetést. Háromszor hívtam, nem vette fel. Így, titok maradt, hogy miért kerülik a befektetők a mezővárost, valószínű, hogy megvan rá az okuk.

Élesden 90 százalékon áll az E 60-os főút mellett húzódó ipari park kivitelezése, öt parcellára már meghirdette a versenytárgyalást az ADLO, kettő gazdára is talált. A városban megtelepedő cégek számára a munkaerő toborzása jelenti majd a legnagyobb kihívást. „Nálunk a férfiak között csak az munkanélküli, aki nem akar dolgozni” – szögezi le Kajántó Pál alpolgármester. Hozzáteszi, hogy csak a polgármesteri hivatal égisze alatt kilenc, építőtelepes beruházás fut, de a vasútfelújításnál is sok dolgozóra van szükség, a cégek folyamatosan keresik a munkaerőt. Ugyanakkor a városban legalább 100 olyan ember van, aki szociális segélyt kap, elvégzi a pár napos előírt közmunkát, utána pedig feketén dolgozik.

Ellenben a nők sokkal nehezebben találnak munkát mióta bezárt a helyi cipőgyár, a soraikból könnyen verbuválhatnának dolgozókat az ipari parkban megtelepülő cégek, véli Kajántó Pál. Elmondása szerint sok élesdi ingázik Váradra és a fentebb már említett bútorgyárba, ha versenyképest fizetést kínálnak, közülük biztos sokakat el tudnak majd csábítani az Élesden befektető cégek.   

Tervbe van véve egy ipari park a megyeszékhelytől huszonegynéhány kilométerre található Paptamásiban is. Matyi Miklós polgármester szerint a községben nincs munkanélküliség, azonban a megtelepülő cégek biztosan magukhoz tudnak majd csábítani dolgozókat azok közül, akik jelenleg a megyeszékhelyre ingáznak. „A helyben levő munkahely mindig jól jön” – mondja Matyi Miklós.

Érmihályfalván nincs ipari park, s egyelőre terv szintjén sem létezik, bár lenne igény rá. A kisvárosban százak vesztették el a munkájukat, amikor az Ara bezárta a cipőgyárát, s a környező településeken is sokan maradtak állás nélkül, mondja Cseh László alpolgármester. „Nálunk biztos azért nem építenek ipari parkot, mert magyarlakta vidék vagyunk” – teszi hozzá.

Sok az eszkimó, kevés a fóka

Bihar megyében a munkanélküliségi ráta mindössze 2,05 százalék, ami kisebb az országos átlagnál. Nagyváradon és vonzáskörzetében súlyos munkaerőhiány van, az ottani ipari parkokban működő cégek mikrobuszokkal 30-35 kilométerre levő falvakból is szállítják nap mint nap a dolgozókat. Újabb ipari parkok létesítése a megyeszékhely körzetében lényegében a már működő cégek számára teremt konkurenciát a humán erőforrás piacon, mivel számottevő munkaerő tartalék nincs. Az Országos Munkaerő-elosztó Ügynökség (ANOFM) adatai szerint június végén Nagyváradon 600-nál kevesebb munkanélkülit tartottak nyilván, Vaskohszikláson és Belényesben, ahol szintén ipari park épül, 31-et, illetve 86-ot, Mezőtelegden 35-öt, Paptamásiban pedig mindössze ötöt. Bihar számos településére igaz az élesdi alpolgármester megállapítási, miszerint csak az nem dolgozik, aki nem akar.

Annak ellenére, hogy a helyi illetékesek az utóbbi években céltudatosan törekedtek Bihar újraiparosítására, a jövedelmek terén ez nem igazán mutatkozik meg. Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) adatai szerint májusban a megyében 5751 lej volt a bruttó átlagfizetés, amivel a gazdaságilag fejlettnek a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető Hargitával (5704 lej) és Szilággyal (5723 lej) van hozzávetőleg azonos szinten, Szatmárt (5545 lej) pedig megelőzi.

Kapcsolódó

Erdélyi nagyvárosban a legnagyobb az igény a vendégmunkásokra

Van olyan erdélyi vállalat, ahol 700, EU-n kívüli országokból származó vendégmunkás dolgozik.

munkaerőpiac vendégmunkások munkaerőhiány munkaerő

Bihar olyan megyéktől is jóval elmarad a bérezés tekintetében, mint Kovászna (5869 lej), Maros (6473 lej) és Fehér (6210 lej), nem is beszélve Brassóról (6992 lej), Szebenről (7541 lej) vagy Kolozsról (8434 lej).  

Hiába létesülnek egyre-másra az ipari parkok Biharban, azokban főleg kis hozzáadott értéket termelő, jellemzően összeszerelést végző, betanított munkásokat alkalmazó vállalatok telepednek mely. Munka van bőven, csak a fizetés kevés.